Kereső toggle

Lélegzetvételnyi nyugalom

Tűzszünet a Gázai övezetben Izrael és a Hamasz között

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten eldőlt a gázai dilemma. Izrael az átfogó hadműveletekkel szemben a
tűzszünetet választotta. A megállapodás a terv szerint lapzártánk után,
csütörtökön lép életbe a zsidó állam és a Hamasz terrorszervezete között. Ennek
ellenére még szerdán vagy egy tucat Kasszám-rakéta landolt Szderoton és a Negev
nyugati részén. Mark Regev kormányszóvivő mindenesetre szerdán megerősítette:
Izrael is elfogadta az egyiptomi közvetítéssel létrejött fegyvernyugvást. Ha a
tűzszünet életbe lép és tartósnak bizonyul: megkezdődnek a tárgyalások a
2006-ban elrabolt izraeli katona, Gilád Schalit kiszabadításáról.

Az elmúlt hetekben azon vitatkozott az izraeli katonai és politikai vezetés,
hogy miként viszonyuljon a szélsőséges terrorszervezet, a Hamasz uralmához.
Indítson-e átfogó katonai műveletet hatalmuk felszámolására, vagy létesítsen
tűzszünetet vele. A cél mindkét esetben ugyanaz lett volna: biztosítani Szderot
és Askelon lakosainak biztonságát és véget vetni a több mint egy éve tartó
rémálomnak.

A knesszet legutóbbi döntése arról, hogy Izrael nem hajt végre nagyobb szabású
katonai akciót, nem a véletlen műve. Pedig Izraelnek minden oka meglett volna,
hogy a Gázai övezetet ismét elfoglalja, ráadásul egy ilyen akció széleskörű
támogatottságra számíthatott volna az izraeli közvéleményben. A miniszterek, így
Ehud Olmert kormányfő és Ehud Barak honvédelmi miniszter ugyanakkor úgy vélte,
hogy egy ilyen nagymértékű katonai művelet sikere aligha valószínű.

Ha az izraeli katonák be is hatoltak volna a sűrűn lakott menekülttáborokba,
arra kényszerültek volna, hogy olyan ellenséges népességgel nézzenek szembe,
amelynek nincs veszteni valója. Ha nem is vették volna számításba a mindkét
oldalon elkerülhetetlenül jelentkező veszteségeket, az izraeli offenzíva a
palesztin társadalmat egyesítette volna Izraellel szemben a Hamasz oldalán, és a
világ televíziós állomásai megint megteltek volna a palesztin gyermekekre lövő
izraeli tankok képeivel.

Az is kétséges, hogy egy nagyobb hadművelet Gázában elérte volna-e a kívánt
eredményt. Sokan az izraeli katonai vezetésben úgy vélik, hogy egy ilyen
hadművelet sem lett volna képes beszüntetni a Szderotra és a Negev-sivatag
nyugati részére célzott rakétatámadásokat. A hadsereg nagy áldozatokkal számolt,
és a katonai akció megpecsételte volna Gilád Schalit sorsát is.

De ha sikeres is lett volna az akció, és Izrael megszállja az övezetet,
válaszolnia kellett volna a kérdésre: mikor és hogyan vonuljon ki Gázából, és
hogyan biztosítsa a Gázai övezet mentén élő izraeli lakosok biztonságát. A gázai
mocsárba való beragadás nem perspektíva, miközben sem politikai, sem katonai
kiút nem látható a láthatáron arra, hogy a megszállásnak véget lehessen vetni.
Gáza könnyen átfordulhat a 2000-beni Dél-Libanonná, amikor Barak kormányfő
fejvesztve vonta ki egységeit a dél-libanoni biztonsági övezetből. Mielőtt
Izrael katonai akciót indítana a Hamasz ellen, előbb a tűzszünettel kellene
próbálkoznia. Így döntött az izraeli kormány.

A tűzszünet előtt a gázai határ teljes hosszában az izraeli hadsereg 24 órán át
teljes harckészültségben állt, hogy elejét vegye azon masszív
terrortámadásoknak, amelyek célja a megállapodás szabotálása lett volna. A
szerdán elfogadott megállapodás célul tűzi ki, hogy véget vet a terrorista
tevékenység minden formájának, de leállítja az izraeli hadműveleteket is. Három
nyugalomban eltelt napot követően Izrael enyhíti a zárlatot és megnyitja az
átkelőhelyeket, hogy átengedje az alapvető élelmiszereket és fogyasztási
cikkeket. Ha a tűzszünet kitart, Izrael tovább enyhíti a korlátozásokat.

A végső szakaszban Ofer Dekel izraeli főtárgyaló Kairóba utazik, hogy egyiptomi
közvetítéssel intenzív tárgyalásokat folytasson a Hamasszal Schalit
elengedéséről. A korábban befagyasztott tárgyalások várhatóan már vasárnap
újrakezdődhetnek. Ha a tárgyalásokon előrehaladás mutatkozik, Izrael fontolóra
veszi a rafahi átkelőhely megnyitását is Egyiptom és Gáza között. Izraelnek nem
sikerült elérnie, hogy a Hamasz a tűzszüneti megállapodás keretében engedje el a
foglyot. Így várhatóan fogolycsere-megállapodás születik, amelyben az egyetlen
izraeli fogolyért cserébe több száz vagy akár több ezer Hamasz terrorista
nyerheti vissza szabadságát.

A kérdés persze, hogy a fegyvernyugvás tartós lesz-e? Ha újabb Kasszám-rakétákat
lőnek ki Izraelre, függetlenül attól, hogy a Hamasz vagy az Iszlám Dzsihád lövi
azt ki, a tűzszünetnek vége szakad, és Izrael felújítja hadműveleteit a gázai
terrorista fészekkel szemben. Rossz előjel, hogy a megállapodás ellenére szerdán
tíz rakéta csapódott be izraeli területre. Palesztin terroristák pedig tüzet
nyitottak az izraeli telefontársaság, a Bezek munkásaira, akik a Karni
átkelőhelyen végezték munkájukat. A tűzszünet bejelentése előtt órákkal Izrael
csapást mért az Iszlám Hadsereg öt tagjára és megölte őket. A halottak között
van Muntaz Dughmush, a szervezet parancsnoka is. Ez a csoport rabolta el Gilád
Schalitot és Alan Johnstont, a BBC riporterét. A sejt nagyszabású
terrorcselekményt tervezett, hogy zátonyra futtassa a tűzszüneti elképzeléseket.
Izrael Deir el-Balahban a Gázai övezet középső részén is terroristákat támadott.
A legutóbbi hónapokban a zsidó állam hadserege több száz Hamasz terroristával
végzett.

A tűzszünet Izrael számára időt biztosítana, hogy tökéletesítse védelmi
rendszerét és megtalálja a hatékony és operatív megoldást a Kasszám rakétákkal
szemben. Az aggodalom, hogy a Hamasz a fegyvernyugvást fegyverkezésre fordítja,
természetesen megalapozott. Bár a Hamasz egyiptomi támogatással a mostani
helyzetben is minden nehézség nélkül szerezte be a muníció- és
fegyverutánpótlást. Nem lesz ez másképpen a tűzszünet alatt sem. Viszont a
kereskedelmi átkelőhelyek megnyitása a gázai gazdaság megerősítését szolgálná az
övezetben élő 1,5 millió ember számára. Izraelnek tanulnia kell az amerikaiak
iraki háborújából, és nem szabad hadműveleteket indítani részletes politikai és
katonai rendezési terv nélkül.

A zárlat csak megerősítette a Hamaszt

A zsidó izraeliek többsége szerint Izrael eddigi politikája a Gázai
övezetben nem érte el célját. Legalábbis ez állapítható meg a legutóbbi
felmérésből, amelyet a Hamasz-puccs egyéves évfordulóján végeztek el.

A megkérdezettek 83 százaléka úgy véli, hogy a Hamasz megerősödött azóta, míg
Izrael biztonsági helyzete pedig rosszabbodott. A Gázai övezetben nem vetett
véget a Hamasz palesztinok általi támogatottságának a válaszadók 78 százaléka
szerint, 60 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az életkörülmények rosszabbodása
csak az iszlám szélsőségesek malmára hajtja a szelet. A nemzetközi megítéléssel
kapcsolatosan a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a gázai zárlat Izrael
pozícióját gyengíti. Egyharmaduk szerint Izraelt most sokkal inkább
elmarasztalják, mint a zárlat előtt. A megkérdezettek 44 százaléka
jobboldaliként, 20-20 százaléka centristának, illetve baloldaliként határozta
meg magát.

Az elemző Dália Scheindlin szerint a közvélemény-kutatás eredménye szerint „az
izraeliek nem hiszik, hogy a Gázai övezet lakosaira gyakorolt nyomás hatékony”
és „erős egyetértés mutatkozik abban is, hogy a zárlat elsődleges hatása a
polgári lakosságot érinti, de teljességgel hatástalan abban, hogy rábírja a
Hamasz-rezsim megváltoztatására.” A kutatást két baloldali emberi jogi szervezet
megbízásából végezték el.

Olvasson tovább: