.
A héten eldőlt a gázai dilemma. Izrael az átfogó hadműveletekkel szemben a
tűzszünetet választotta. A megállapodás a terv szerint lapzártánk után,
csütörtökön lép életbe a zsidó állam és a Hamasz terrorszervezete között. Ennek
ellenére még szerdán vagy egy tucat Kasszám-rakéta landolt Szderoton és a Negev
nyugati részén. Mark Regev kormányszóvivő mindenesetre szerdán megerősítette:
Izrael is elfogadta az egyiptomi közvetítéssel létrejött fegyvernyugvást. Ha a
tűzszünet életbe lép és tartósnak bizonyul: megkezdődnek a tárgyalások a
2006-ban elrabolt izraeli katona, Gilád Schalit kiszabadításáról.
Az elmúlt hetekben azon vitatkozott az izraeli katonai és politikai vezetés,
hogy miként viszonyuljon a szélsőséges terrorszervezet, a Hamasz uralmához.
Indítson-e átfogó katonai műveletet hatalmuk felszámolására, vagy létesítsen
tűzszünetet vele. A cél mindkét esetben ugyanaz lett volna: biztosítani Szderot
és Askelon lakosainak biztonságát és véget vetni a több mint egy éve tartó
rémálomnak.
A knesszet legutóbbi döntése arról, hogy Izrael nem hajt végre nagyobb szabású
katonai akciót, nem a véletlen műve. Pedig Izraelnek minden oka meglett volna,
hogy a Gázai övezetet ismét elfoglalja, ráadásul egy ilyen akció széleskörű
támogatottságra számíthatott volna az izraeli közvéleményben. A miniszterek, így
Ehud Olmert kormányfő és Ehud Barak honvédelmi miniszter ugyanakkor úgy vélte,
hogy egy ilyen nagymértékű katonai művelet sikere aligha valószínű.
Ha az izraeli katonák be is hatoltak volna a sűrűn lakott menekülttáborokba,
arra kényszerültek volna, hogy olyan ellenséges népességgel nézzenek szembe,
amelynek nincs veszteni valója. Ha nem is vették volna számításba a mindkét
oldalon elkerülhetetlenül jelentkező veszteségeket, az izraeli offenzíva a
palesztin társadalmat egyesítette volna Izraellel szemben a Hamasz oldalán, és a
világ televíziós állomásai megint megteltek volna a palesztin gyermekekre lövő
izraeli tankok képeivel.
Az is kétséges, hogy egy nagyobb hadművelet Gázában elérte volna-e a kívánt
eredményt. Sokan az izraeli katonai vezetésben úgy vélik, hogy egy ilyen
hadművelet sem lett volna képes beszüntetni a Szderotra és a Negev-sivatag
nyugati részére célzott rakétatámadásokat. A hadsereg nagy áldozatokkal számolt,
és a katonai akció megpecsételte volna Gilád Schalit sorsát is.
De ha sikeres is lett volna az akció, és Izrael megszállja az övezetet,
válaszolnia kellett volna a kérdésre: mikor és hogyan vonuljon ki Gázából, és
hogyan biztosítsa a Gázai övezet mentén élő izraeli lakosok biztonságát. A gázai
mocsárba való beragadás nem perspektíva, miközben sem politikai, sem katonai
kiút nem látható a láthatáron arra, hogy a megszállásnak véget lehessen vetni.
Gáza könnyen átfordulhat a 2000-beni Dél-Libanonná, amikor Barak kormányfő
fejvesztve vonta ki egységeit a dél-libanoni biztonsági övezetből. Mielőtt
Izrael katonai akciót indítana a Hamasz ellen, előbb a tűzszünettel kellene
próbálkoznia. Így döntött az izraeli kormány.
A tűzszünet előtt a gázai határ teljes hosszában az izraeli hadsereg 24 órán át
teljes harckészültségben állt, hogy elejét vegye azon masszív
terrortámadásoknak, amelyek célja a megállapodás szabotálása lett volna. A
szerdán elfogadott megállapodás célul tűzi ki, hogy véget vet a terrorista
tevékenység minden formájának, de leállítja az izraeli hadműveleteket is. Három
nyugalomban eltelt napot követően Izrael enyhíti a zárlatot és megnyitja az
átkelőhelyeket, hogy átengedje az alapvető élelmiszereket és fogyasztási
cikkeket. Ha a tűzszünet kitart, Izrael tovább enyhíti a korlátozásokat.
A végső szakaszban Ofer Dekel izraeli főtárgyaló Kairóba utazik, hogy egyiptomi
közvetítéssel intenzív tárgyalásokat folytasson a Hamasszal Schalit
elengedéséről. A korábban befagyasztott tárgyalások várhatóan már vasárnap
újrakezdődhetnek. Ha a tárgyalásokon előrehaladás mutatkozik, Izrael fontolóra
veszi a rafahi átkelőhely megnyitását is Egyiptom és Gáza között. Izraelnek nem
sikerült elérnie, hogy a Hamasz a tűzszüneti megállapodás keretében engedje el a
foglyot. Így várhatóan fogolycsere-megállapodás születik, amelyben az egyetlen
izraeli fogolyért cserébe több száz vagy akár több ezer Hamasz terrorista
nyerheti vissza szabadságát.
A kérdés persze, hogy a fegyvernyugvás tartós lesz-e? Ha újabb Kasszám-rakétákat
lőnek ki Izraelre, függetlenül attól, hogy a Hamasz vagy az Iszlám Dzsihád lövi
azt ki, a tűzszünetnek vége szakad, és Izrael felújítja hadműveleteit a gázai
terrorista fészekkel szemben. Rossz előjel, hogy a megállapodás ellenére szerdán
tíz rakéta csapódott be izraeli területre. Palesztin terroristák pedig tüzet
nyitottak az izraeli telefontársaság, a Bezek munkásaira, akik a Karni
átkelőhelyen végezték munkájukat. A tűzszünet bejelentése előtt órákkal Izrael
csapást mért az Iszlám Hadsereg öt tagjára és megölte őket. A halottak között
van Muntaz Dughmush, a szervezet parancsnoka is. Ez a csoport rabolta el Gilád
Schalitot és Alan Johnstont, a BBC riporterét. A sejt nagyszabású
terrorcselekményt tervezett, hogy zátonyra futtassa a tűzszüneti elképzeléseket.
Izrael Deir el-Balahban a Gázai övezet középső részén is terroristákat támadott.
A legutóbbi hónapokban a zsidó állam hadserege több száz Hamasz terroristával
végzett.
A tűzszünet Izrael számára időt biztosítana, hogy tökéletesítse védelmi
rendszerét és megtalálja a hatékony és operatív megoldást a Kasszám rakétákkal
szemben. Az aggodalom, hogy a Hamasz a fegyvernyugvást fegyverkezésre fordítja,
természetesen megalapozott. Bár a Hamasz egyiptomi támogatással a mostani
helyzetben is minden nehézség nélkül szerezte be a muníció- és
fegyverutánpótlást. Nem lesz ez másképpen a tűzszünet alatt sem. Viszont a
kereskedelmi átkelőhelyek megnyitása a gázai gazdaság megerősítését szolgálná az
övezetben élő 1,5 millió ember számára. Izraelnek tanulnia kell az amerikaiak
iraki háborújából, és nem szabad hadműveleteket indítani részletes politikai és
katonai rendezési terv nélkül.
A zárlat csak megerősítette a Hamaszt
A zsidó izraeliek többsége szerint Izrael eddigi politikája a Gázai
övezetben nem érte el célját. Legalábbis ez állapítható meg a legutóbbi
felmérésből, amelyet a Hamasz-puccs egyéves évfordulóján végeztek el.
A megkérdezettek 83 százaléka úgy véli, hogy a Hamasz megerősödött azóta, míg
Izrael biztonsági helyzete pedig rosszabbodott. A Gázai övezetben nem vetett
véget a Hamasz palesztinok általi támogatottságának a válaszadók 78 százaléka
szerint, 60 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy az életkörülmények rosszabbodása
csak az iszlám szélsőségesek malmára hajtja a szelet. A nemzetközi megítéléssel
kapcsolatosan a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a gázai zárlat Izrael
pozícióját gyengíti. Egyharmaduk szerint Izraelt most sokkal inkább
elmarasztalják, mint a zárlat előtt. A megkérdezettek 44 százaléka
jobboldaliként, 20-20 százaléka centristának, illetve baloldaliként határozta
meg magát.
Az elemző Dália Scheindlin szerint a közvélemény-kutatás eredménye szerint „az
izraeliek nem hiszik, hogy a Gázai övezet lakosaira gyakorolt nyomás hatékony”
és „erős egyetértés mutatkozik abban is, hogy a zárlat elsődleges hatása a
polgári lakosságot érinti, de teljességgel hatástalan abban, hogy rábírja a
Hamasz-rezsim megváltoztatására.” A kutatást két baloldali emberi jogi szervezet
megbízásából végezték el.
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!