Kereső toggle

Francia karácsony: a plázák ünnepe

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A francia társadalomban a karácsony ünnepe már lényegileg elvesztette
keresztény jellegét, és világias, családi ünneppé alakult át. Az ünnep
keresztény mivoltának elhomályosodásában a társadalom elvilágiasodásán túl
alapvető szerepet játszott az, hogy a francia republikánus eszmék értelmében az
államot és az egyházat, a vallást és a hétköznapi életet radikálisan
elkülönítették egymástól. De nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy
mai világunkban a különböző kultúrák egyre erősebb kölcsönhatást gyakorolnak
egymásra, különösen egy olyan társadalomban, ahol egyre jelentősebb bevándorló –
főleg muzulmán – közösség él együtt a zsidó-keresztény gyökerekkel (is) bíró
francia társadalommal.

A karácsony ünnepe így mára a legtöbb francia számára vallásmentes ünneppé
vált, mely során a családtagok ajándékokkal lepik meg egymást az ilyenkor
szokásos „rituálé” szerint: az otthon – és benne a fenyőfa – feldíszítése után a
család minden tagja a karácsonyfa alá teszi cipőjét még karácsony este, hogy
aztán másnap, 25-én reggel közösen bontsák ki az egymás számára előkészített
ajándékokat. Az ajándékozás legfőbb célszemélyei a gyerekek, a franciák számára
ugyanis a karácsony elsősorban „a gyerekek ünnepe”, ilyenkor ők kerülnek a
család figyelmének középpontjába. Bonyolítja persze a helyzetet az, hogy a
válások és újraházasodások következtében egyre több az olyan család, ahol a
karácsony már-már maratoni ünnepsorozattá válik, mivel a különböző szülőktől
származó gyerekek valamennyi „családjukban” megünneplik a karácsonyt.

A családok széthullásáért felelős szülők pedig az év e táján kitesznek magukért,
és ajándékok sokaságával halmozzák el gyerekeiket, így pótolva az év során
elmaradt „szeretetadagot”. A kereskedők pedig fáradtságot nem kímélve szolgálják
ki a vásárlási rohamot. Talán nem meglepő, de kimutatták, hogy a karácsony egyre
inkább családi ünneppé válásával párhuzamosan jelentek meg az első nagy
bevásárlóközpontok. A párizsi Champs Elysée-n olyan a tömeg, hogy egy gombostű
is állva maradna, ha véletlen sikerülne földet érnie. Egy emberre átlagosan
négy-öt szatyor jut, már száz méter megtétele is az extrém sport kategóriájába
tartozik. Nem csoda hát, hogy a kereskedők éves forgalmának nagy része a
karácsonyt megelőző hetekben keletkezik.

A média is elsősorban az ünnep családi jellegével, és így kereskedelmi
kihatásaival foglalkozik. Ha mégis említi annak keresztény mivoltát, akkor azt
leginkább múlt időben teszi. Annál is inkább, mert Franciaországban jövőre
elnökválasztás lesz, amikor minden szavazat számít. A feszültségektől terhes
bel- és külpolitikai életet figyelembe véve pedig egyetlen politikai erőnek vagy
sajtóorgánumnak sem szívügye, hogy emlékeztesse a franciákat arra, hogy ilyen
vagy olyan módon, de mégiscsak a Názáreti Jézus megszületéséről emlékezünk meg
ezen az ünnepen.

Olvasson tovább: