Kereső toggle

Farkasok völgye: Irak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

December 7-én mutatták be a hazai mozikban is a nagy vihart kavart Farkasok
völgye: Irak című török akciófilmet. A Serdar Akar és Sadullah Sentürk rendezők
által jegyzett látványos mozi óriási siker lett Törökországban a februári
bemutató óta. Hasonló a helyzet egyes nyugat-európai országokban is:
Németországban eddig közel 250 ezren nézték meg a filmet, elsősorban török
származású bevándorlók.

Ugyanakkor az alkotás meglehetősen nagy visszhangot keltett nemcsak a nyugati
médiában, de már politikai szinten is. Németországban a film kapcsán kiújult a
vita a sajtó- és szólásszabadságról. Edmund Stoiber bajor miniszterelnök arra
kérte a németeket, hogy „bojkottálják ezt a közönséges antiszemita és
Nyugat-ellenes propagandafilmet”. A 8,3 millió dollárból elkészült egész estés
mozi ugyanis valóban kendőzetlenül Amerika-, illetve Nyugat-ellenes, miközben az
iszlám értékeit igen elfogult módon védelmezi.

Az amerikaiak és szövetségeseik által megszállt Irakban játszódó film alapjául
egy valós esemény szolgált, ennek ellenére maga a történet kitalált. Beleszőttek
viszont számos olyan elemet, amely az iraki háború és az azt követő amerikai
megszállás alatt többé-kevésbé hasonlóan megtörtént, és a mai napig sérti a
muzulmán öntudatot. Ilyenek például az Abu Garib börtönbeli fogolykínzások, vagy
éppen egy esküvő megtámadása, mely jelenet a 2004. május 19-ei mukaradeebi
mészárlásnak állít emléket.

A moziban ülve az európai néző úgy érzi, itt valahogy minden fordítva van, mint
ahogy eddig megszoktuk: a törökök, a kurdok és az irakiak a jók, míg az
amerikaiak, a zsidók és a keresztények állnak a rossz oldalon. Érdekes módon az
amerikai katonákat játszó színészek szinte kivétel nélkül kigyúrt, Rambo-szerű
figurák, egyik-másikuk mintha a megtestesült gonosz lenne: több helyen is a
holokausztfilmek náci vallatótisztjeit idézik fel a nézőben. Nem mellesleg,
legyek módjára hullanak a filmben, ami a hollywoodi alkotásokra kevésbé
jellemző. Ezzel szemben a film legpozitívabb hőse egy hithű muzulmán sejk, aki a
film közepén – akciófilmhez kissé méltatlan módon – többperces nagymonológot ad
elő az iszlám pacifista vonalának propagálására. A rendezőktől mindvégig
meglehetősen távol áll az objektivitás: a vásznon keresztül egyértelműen
érezhető a Nyugat elleni uszítás és az antiszemitizmus is. A főgonoszt
megtestesítő amerikai tiszt egyik barátja egy zsidó orvos, aki a börtönbeli
rabok testéből operál ki szerveket, hogy azt később New York-i, londoni és Tel
Aviv-i ügyfeleinek értékesítse. A félreértések elkerülése végett a szerveket
tartalmazó hűtőládákon szinte kimerevített képen láthatjuk a célállomások
neveit.

A hollywoodi trükkökkel teletűzdelt török akciófilm ellentmondásokban sem
szűkölködik: a gonosz amerikai ellenséget végül legyőző török főhős például egy
gyönyörű BMW terepjáróval furikázik Irak poros utcáin.

Olvasson tovább: