Kereső toggle

Chiraci fordulat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kedden megkezdődött az ENSZ-közgyűlés New Yorkban, amelynek fő témája a
közel-keleti helyzet, a régió instabilitása, illetve az iráni atomprogram. A
közvéleményt azonban valószínűleg nem a jól ismert hivatalos vélemények
érdekelték, hanem a közgyűlés előtt közvetlenül megkötött iráni–venezuelai
„stratégiai szövetség”, valamint hogy találkozik-e az iráni elnök George W.
Bushsal vagy Jacques Chirackal. Ez utóbbira maga az iráni elnök tett javaslatot,
amikor levélben kérte a francia elnöktől a New York-i találkozót.

Chirac elnöknek sikerült főszereplővé válnia már az ENSZ-közgyűlés előtt.
Hétfőn, elutazása előtt egy rádióadónak adott interjújában elzárkózott az iráni
elnökkel való találkozótól, de ugyanebben a beszédben sikerült „felhigítania” az
Iránnal szembeni törékeny egységet, mivel kifejtette: az iráni elnök Izraellel
kapcsolatos nézetei miatt „a helyzet nem alkalmas a személyes dialógusra”,
ugyanakkor „Irán nagy nemzet”. A francia elnök kifejtette, hogy nem híve a
gazdasági szankcióknak, éppen ezért az iráni kérdéssel foglalkozó hat
nagyhatalomnak nem volna szabad Iránt gazdasági szankciókkal fenyegetnie.

Stephen Hadley, George W. Bush biztonsági tanácsadója szerint a francia
álláspont megváltozása nem hozta kellemetlen helyzetbe az amerikai diplomáciát,
ennek megfelelően a szokásos fordulatok mellett az amerikai elnöknek az
ENSZ-közgyűlés előtt elmondott beszéde nem tartalmazott újdonságot az iráni
nukleáris programmal kapcsolatban.

Chirac véleményének megváltozása mögött belpolitikai okok is keresendők: a
francia elnök ezzel is jelezte, hogy még ő alakítja a francia külpolitikát,
üzenve a sarkában loholó Nicolas Sarkozynek, aki a múlt héten találkozott George
W. Bush amerikai elnökkel. A találkozón kiderült, hogy Sarkozy szakítani kíván
az elmúlt évek külpolitikai irányvonalával, és az említett kérdésekben az
Egyesült Államokhoz hasonlatos nézeteket vall. A libanoni krízissel kapcsolatban
a francia belügyminiszter kifejtette: „Izrael áldozat… meg kell nekik mondanunk,
hogy velük vagyunk, de óvakodjanak az aránytalan reakcióktól.”

A francia elnöknek az ENSZ-közgyűlés kezdetére időzített nyilatkozata
ajándékként esett Mahmúd Ahmadinezsád ölébe, aki a közgyűlésre így kettős
diplomáciai sikerrel érkezett. Vasárnap ugyanis Hugo Chavez venezuelai elnök
vendége volt, aki Amerika-ellenes kirohanásokkal tarkított beszédben
biztosította az iráni elnököt támogatásáról, és azzal fenyegette meg az Egyesült
Államokat, hogy egy Irán elleni agresszió esetén elzárja az olajcsapokat, így a
hordónkénti olajár majd meghaladja a száz dollárt is.

Az iráni elnök felszólalásában azzal vádolta meg az Egyesült Államokat és
Nagy-Britanniát, hogy kényük-kedvük szerint használják az ENSZ Biztonsági
Tanácsát, ahol egyszerre játsszák el az ügyész, a bíró és az esküdtszék
szerepét. Ahmadinezsád újra kifejtette, hogy Irán nukleáris programja békés
célokat szolgál, szemben egyes országokkal, amelyek „visszaéltek a nukleáris
technológiával, és nem békés célokra használták azt… hanem emberiség elleni
bűntetteket is elkövettek”.

Olvasson tovább: