Kereső toggle

Hatalomátadás Irakban

A függetlenség napjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két nappal a bejelentettnél korábban és visszafogott külsőségek mellett adták át az amerikaiak a hatalmat Irakban az új átmeneti kormányzatnak. A változások nagyobbrészt szimbolikusak, hiszen az országban továbbra is 160 ezer külföldi katona állomásozik majd, természetesen saját parancsnokság alatt, míg Ijad Allavi frissen kinevezett iraki miniszterelnökre vár a feladat, hogy újjászervezze a koalíciós erők által feloszlatott katonai egységeket. Ezekre pedig sürgősen szüksége lehet, mivel az amerikaiak értésére adták, hogy az iraki civilek elleni támadások elhárítása már az új, helyi adminisztráció feladata lesz. A koalíciós parancsnokok azonban fenntartják a jogot arra, hogy bárhol fellépjenek a terroristákkal szemben.
Az Egyesült Államok, elsősorban pedig Bush elnök legfontosabb rövid távú célja az, hogy olyan eredményeket mutasson fel, amelyek megindokolják
a hazai közvélemény előtt a több mint 800 amerikai katona áldozatát, akik életüket adták Irak demokratizálásáért.



Iraki rendőrök felvonulása Bászrában a hatalomátadás napján. A neheze most következik Fotó: Reuters

Az elmúlt hónapok erőszakhulláma, a fogolybotrány, a lefejezett túszokról bemutatott videók és a továbbra is büntetlenül szervezkedő Muktada al-Szadr iszlám vezető tevékenysége az amerikai beavatkozás kritikusait látszik igazolni. Visszavonulni azonban, vélik sokan, még nagyobb hiba lenne, hiszen akkor pillanatokon belül egy Irán által is támogatott iszlamista hatalomátvétel söpörhetné el a frissen felállított iraki kormányzatot.

Az iraki függetlenség leglátványosabb bizonyítéka lehet a volt elnök, Szaddám Huszein és tizenegy további amerikai fogságban lévő vezető – köztük a kurd falvak elleni gáztámadásairól hírhedtté vált tábornok, "Vegyi Ali" – átadása az új kormányzatnak. Igaz, a foglyok csak jogilag kerültek iraki őrizet alá, a szökéstől tartva Allavi kormányfő felkérte az amerikaiakat, hogy a tárgyalásig vigyázzanak tovább Szaddámékra, akikre – ha a vádakat rájuk bizonyítják – akár halálbüntetést is kiszabhat az iraki bíróság.

(Mérő Miklós cikke a fókusz
rovatban olvasható
)

Olvasson tovább: