Kereső toggle

Az első izraeli asztronauta

Kóser koszt a világűrben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megérkezett az egyesült államokbeli Cape Canaveral űrbázisára Ilan Ramon, Izrael első űrhajósa, aki hat amerikai asztronautával együtt lép majd a Columbia űrrepülőgép fedélzetére. A veterán vadászpilóta – aki 1981-ben részt vett az iraki atomreaktor elleni támadásban – az előtte álló kihívások nem hétköznapiak: hogyan tartsa meg a szabbatot, és hogyan adja le voksát a világűrben.



Ilan Ramon az űrközpontban. Egy álom beteljesült Fotó: Reuters

Ramon három éve készül a 16 napos, tudományos kutatási céllal induló útra. Űrutazása során tanulmányozni fogja, miként alkalmazkodik az emberi test a semleges gravitációs állapothoz. A tudományos célok mellett a negyvennyolc éves volt vadászpilóta feladatának érzi, hogy szimbolikus emléket helyezzen el a világűrben. Ebből a megfontolásból egy holokauszt-emlékképet, egy Petr Ginz nev? tizennégy éves fiú rajzát viszi magával. A rajzon a Föld bolygó látható a Holdról szemlélve. A fiatal művészt 1944-ben az auschwitzi koncentrációs táborban gyilkolták meg. Ilan Ramon édesanyja ugyanennek a tábornak a túlélője. A NASA által engedélyezett kilencszemélyes tárgy között szerepel még egy mikrofilmen rögzített Biblia, melyet Mosé Kacáv izraeli államelnök ajándékozott a kutatónak. Ramon szerint útja egyfajta elégtétel lehet a holokauszt túlélői számára. "Én Izraelben születtem egy holokauszttúlélő fiaként, ezért sokak számára ez az űrutazás egy álom beteljesülése…"

A veterán katonát már 1997-ben kiválasztották a feladatra. Akkoriban a közel-keleti béketárgyalások még több eredménnyel kecsegtettek. Az azóta elmélyült konfliktus ellenére az izraeli vadászpilóta optimista, és azt vallja, hogy az emberiség egységének egyik legjobb kifejezője az űrkutatás. Bár Ramon nem kifejezetten ortodox ember, mégis kóser ételeket fog fogyasztani az űrben. A NASA egy illinoisi céget bízott meg a vákuumcsomagolt kóser ételek elkészítésével. Az izraeli pilóta azt is fontosnak tartja, hogy utazása során megtarthassa a szabbatot. Bár a rituális gyertyagyújtás nem túlságosan praktikus tevékenység egy űrhajó fedélzetén, a szabbati imát minden további nélkül elmondhatja – véli a kutató, aki Cvi Konyikov floridai rabbi tanácsát kérte ki a kérdésben. Rabbik körében eddig még nem merült fel az a probléma, hogyan határozzák meg a szabbatot az űrben. A gond abból ered, hogy az asztronauták a Föld körül 5 mérföld/másodperc sebességgel keringenek, ezáltal másfél óránként látják a naplementét. A zsidó hagyomány szerint pedig ez jelzi a nap kezdetét, ezáltal minden 24 órás időszakra két szabbat is esik. A floridai rabbi szerint ilyenkor a legközelebbi nagyváros időszámítását kell figyelembe venni, ami jelen esetben a kilövőállomás lesz. 

Egy másik problémát is meg kell oldani majd az űrrepülőgép fedélzetéről. Az izraeli egységkormány tavaly novemberi bukása után ugyanis január 28-ára írták ki a választásokat. Bár az űrből való szavazással nem számoltak, a tudományügyekkel és kutatással foglalkozó minisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogyan élhetne választási jogával az asztronauta.

Ramon útjának legkényesebb pontja természetesen a biztonság kérdése. Bár nem ő az első zsidó űrhajós, de személyében izraeli asztronauta elsőként hagyja el a Földet. Szeptember 11-e óta Cape Canaveral körül vadászgépek, hadihajók és katonai kommandósegységek őrködnek. Az első zsidó származású űrhajós, Judith Resnik 1984-ben teljesítette első űrutazását, később a Challenger tragédiája következtében elhunyt.

Olvasson tovább: