Kereső toggle

Iraki taktika: inkább az ellenőrök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Az iraki kormányzat nemcsak az Egyesült Nemzetek tekintélyét, de a békét is fenyegeti – mondotta Bush elnök az ENSZ Közgyűlés megnyitóján. Majd befejezésül leszögezte: – Fel kell lépnünk biztonságunknak, valamint az emberiség örök jogainak és reményeinek érdekében." Az amerikai államfő sürgős lépéseket követelt, és hivatalosan is Szaddám Huszeint nevezte meg Amerika elsőszámú ellenségének Oszama bin Laden helyett, akinek a héten egy arab lap halálhírét keltette.

A külföldi vezetők és a küldöttek megnyugvásuknak adtak hangot, hogy Bush újabb BT-határozatért fordult az ENSZ-hez az iraki kérdésben. Egyesek azonban aggodalmukat fejezték ki afelett, hogy a világszövetséget esetleg felhasználhatják egy tagállam vezetőjének hatalomfosztására. Az elnök beszéde dicséreteket kapott a törvényhozásban, jóllehet nem oszlatta el teljesen a kétségeket. Úgy tűnt, mintha az európai szövetségesek is engedékenyebb hangot ütöttek volna meg, talán a franciák kivételével. 

Irak sem váratott magára sokáig a felelettel. Már hétfőn válaszolt a nemzetközi nyomásra, és közölte, hogy "feltételek nélkül" engedélyezi a nemzetközi fegyverellenőrök viszszatérését. Az elhatározást Kofi Annan, ENSZ-főtitkár hozta nyilvánosságra, miután levelet kapott Nadzsi Szabri iraki külügyminisztertől. A világszervezet vezetője elismeréssel szólt Bush elnökről és az arab vezetők által gyakorolt nyomásról, amely végül is meghozta az iraki pálfordulást. "Úgy vélem, az elnök beszéde összekovácsolta a világközösséget" – mondotta. Bush beszéde végső fokon a nemzetek egész sorának követelését váltotta ki annak érdekében, hogy Irak engedélyezze a nemzetközi fegyverellenőrök visszatérését, akik 1998 decemberében vonultak ki. Kofi Annan közölte: Bagdad beleegyezett az "azonnali tárgyalásokba" a fegyverellenőrző csoportok elhelyezését és munkájának megkezdését illetően. Nem derült ki azonban, hogy pontosan mikor térhetnek visz-sza a fegyverellenőrök. 

A Bush-kormányzat és Nagy-Britannia csalódottságának adott kifejezést az iraki ajánlat felett. Amerikai kormánykörök leszögezték: az Egyesült Államok továbbra is ragaszkodik egy erős hangú határozathoz, amely követeli, hogy Irak teljesítse a korábbi ENSZ-határozatokat, és lépéseket helyezett kilátásba, ha Bagdad ennek nem hajlandó eleget tenni. Szaddám Huszein ajánlata az egyre erősödő katonai nyomás következménye volt, ugyanis brit és amerikai hadirepülőgépek légvédelmi állásokat bombáztak, miközben ellenőrizték a repüléstilalmi övezeteket. Ehhez járult az a folytatódó nyomás, amelyet Colin L. Powell, amerikai külügyminiszter gyakorolt a Biztonsági Tanácsra, követelvén Bagdad teljes közreműködését a felújított fegyverellenőrzéssel. "Ez csupán taktikai lépés Irak részéről abban a reményben, hogy el tud kerülni egy erős ENSZ BT-határozatot. Ez azonban kudarcra ítélt taktika – fogalmazott Scott McClellan, a Fehér Ház helyettes szóvivője. Majd hozzátette: – Itt az ideje, hogy a Biztonsági Tanács lépéseket tegyen." Az iraki elhatározás azután került nyilvánosságra, hogy Szaddám Huszein három nap alatt három zárt ajtós ülést tartott kormányának legbefolyásosabb vezetőivel. Úgy tűnt, hogy alá akarja ásni mind az erős ENSZ-lépésre irányuló amerikai kampányt, mind a Bush-beszéd után a kormánya ellen fellángoló nemzetközi bírálatot. 

Az Egyesült Államok eközben összeütközésbe került egyik legszorosabb szövetségesével, Franciaországgal a BT elkövetkező lépéseit illetően. Párizs ragaszkodott egy kétirányú hozzáálláshoz, amely legalábbis hetekre elhalasztana bármilyen katonai megmozdulást attól függően, hogy milyen eredményt hoz a fegyverellenőrzés. A francia terv homlokegyenest ellenkezik Powell külügyminiszter javaslatával. Az amerikai ultimátum ugyanis olyan határozatra irányul, amely megkövetelné Irak teljes együttműködését a fegyverellenőrökkel, de egyszersmind utalna a következményekre annak megtagadása esetén, így széles kör? lehetőséget nyújtana Washington számára, hogy meghatározza, tegyen-e katonai lépéseket Irak ellen, és ha igen, mikor. Amerikai kormánykörök túlságosan lassúnak tartják az 1284-es BT-határozatot, amely az ellenőrök munkájának megkezdésétől számítva hatvan napot ad a munkatervek elkészítésére, majd további hat hónapot az előzetes következtetésekre: vajon Irak munkálkodik-e tiltott fegyverek kifejlesztésén. A Bush-kormány felhatalmazást szeretne kapni mind a kongresszustól, mind az ENSZ-től, hogy hadműveletekbe kezdhessen még az év vége előtt, ha nem áll rendelkezésre olyan bizonyíték, amely szerint Bagdad nem fejleszt ki tömegpusztító fegyvereket.

Olvasson tovább: