Kereső toggle

A csatlakozóknak kicsi a beleszólásuk

Birodalomra emlékeztet az Unió

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Korunk legnagyobb politikai, történelmi lépték? projektje a felkészülés az Európai Unió bővítésére" – mondta Jürgen Köppen, az Európai Bizottság magyarországi nagykövete. A héten megrendezett Parlamenti Európa Klub találkozóján a német politikus hangsúlyozta, hogy bár az egy hónapja nyilvánosságra hozott országjelentés "igen pozitív képet rajzol az előkészületi munkák és tárgyalások helyzetéről", a tagjelöltekkel szemben szigorúbbak a feltételek, mint a mostani tagállamokkal szemben.

Köppen utalt arra, hogy az uniós ütemterv értelmében megvannak a pénzügyi feltételek maximum tíz tagállam felvételének előkészítésére 2004-ig. A tervek szerint a koppenhágai (politikai, gazdasági és jogi) kritériumokon kívül más feltételeket már nem támasztanak a belépni vágyókkal szemben, valamint az unió belső reformjainak végigvitelét sem kell megvárnia a bővítésnek. A befolyásos Európai Bizottság támogatja a teljesítmény és érdem szerinti egyedi elbírálást. Günther Verheugen bővítési biztos nemrégiben hangsúlyozta, hogy reális és realizálható a göteborgi csúcson kitűzött cél: a mostani jelöltek a 2004-es uniós parlamenti választásokon már teljes jogú tagokként vegyenek részt. Mindenesetre "most senki nem lehet biztos abban, még Magyarország sem, hogy részt vehet-e a választáson – mutatott rá Köppen, majd hozzátette: A lemaradottaknak is esélyük van a felzárkózásra". Éppen őelőttük csillant fel a remény, amikor Franciaország nemrégiben szorgalmazta, hogy Romániát és Bulgáriát is zárkóztassák fel. Az Európai Bizottság azonban ezt "nem tartja reálisnak" – fogalmazott a német diplomata. Szájer József, a parlamenti integrációs bizottság elnöke szerint Nyugaton gyakran úgy állítják be a bővítést, hogy "jönnek a fejletlenebb, szegényebb országok", ugyanakkor nem beszélnek arról, mennyi adóbevételt, új munkahelyet jelentett már a társulási szerződések életbe lépése is. 

Megfigyelők szerint aggodalomra adhat okot, hogy a majdani tagokat olyannyira közelről érintő uniós változásokba csekély beleszólással rendelkeznek a csatlakozásra várók. Ugyanakkor az unió mélyreható reformjai elkerülhetetlenek, mert a mostani intézményrendszer már a jelenlegi tizenöt tagállammal is csikorogva működik, újabb tíz-tizenkét taggal kiegészítve pedig működése ellehetetlenülne. A bővítésre készülő, majd várhatóan felkészült EU viszont egészen más jegyekkel fog rendelkezni, mint amelyek ismeretében a tagjelöltek belépési szándékukat jelezték. Egy minapi amerikai vizsgálat eredménye szerint az ottani felsőoktatásban gyökeret vert az a nézet, miszerint a most formálódó unió nagyban emlékeztet egy birodalomra, annak minden árnyoldalával együtt. 

Köppen kiemelte, hogy az országjelentés szerint számos területen előrelépés történt a múlt év óta, ezek közé tartozik a gazdaság, a közigazgatás, a környezetvédelem, a piaci szabályozás, a belügy, az igazságszolgáltatás és a demokratikus intézmények erősödése. Fejlesztésre szorul viszont az uniós strukturális alapokhoz való hozzáférést biztosító intézményrendszer, hiszen Magyarország milliárdos összegekhez juthat, ha megfelelőek lesznek a magyarországi feltételek. Ugyancsak javítani kell a közbeszerzési rendszeren, a média helyzetén. A roma integráció, a korrupció elleni harc és a szociális partnerek közötti párbeszéd is olyan terület, amelyen előre kellene lépni. 

Az EU most egy olyan akcióprogramon dolgozik, amely ellenőrzi, mennyire sikerült alkalmazni az egyes országoknak az átvett uniós elveket az adminisztratív gyakorlatban és a jogrendszerben. Köppen szerint a jövő évi országjelentésben ez nagy súllyal fog latba esni.

Olvasson tovább: