Kereső toggle

Rossz a mája? Nyomtasson egyet!

Interjú Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóval

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hogyan változtat egészségügyi kultúránkon, étkezési, életvezetési szokásainkon a technológia fejlődése? Elérhető-e a halhatatlanság? Létrejöhet-e egy technológiával keveredő új faj? Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutatóval beszélgettünk.

Mivel foglalkozik egy orvosi jövőkutató? Hogyan határozná meg a munkáját?

– Orvos, genetikus, kutató és a technológiák szerelmese vagyok egyben. Ezeket a területeket egyesítő szakma nem volt, így hát kreáltam egy újat. Évente 90-100 előadást tartok, zömében külföldön, cégeknek, egyetemeknek és kormányoknak adok tanácsokat. Küldetésemnek érzem, hogy ledöntsem az egészségügy elefántcsonttornyát, hogy az orvost lehozzuk a beteg szintjére, a pácienst pedig feljebb emeljük azáltal, hogy saját egészségmenedzsmentjéért felelősséget vállal. Az egészségügy ugyanis nem lesz hosszú távon fenntartható az egészségüket folyamatosan és tudatosan menedzselő emberek nélkül.

Egyre elterjedtebbek a hétköznapokban a különféle hordható szenzorok, orvosi kütyük, egészségügyi applikációk. Hogy látja, erősödik a páciensek felelősségvállalása?

– Ezen a téren zajlik egyfajta forradalom, mert ma már olyan dolgokat is tudunk mérni, amelyekre korábban csak nagyon költséges eszközök léteztek. Ma viszont egyre olcsóbb, kompaktabb és egyre pontosabb orvosi mérőeszközök is elérhetővé válnak a hétköznapi használatra. Az általános trend azonban még mindig az, hogy nem használjuk ezeket. Nagyon kevés ember foglalkozik tudatosan az egészségével, egyáltalán nem elterjedt az átfogó egészségmenedzsment. Szerintem Magyarországon 100 emberből 95 biztosan nem tudná felsorolni az egészséges életet megalapozó 5-6 alapelvet sem. Nem oktatjuk, hogyan lehet egészségesen élni, pedig ez az egyik legfontosabb tudás, ez az egyik legkifizetődőbb készség.

NÉVJEGY

Dr. Meskó Bertalan, PhD orvosi jövőkutató, genetikus. A világ első közösségi médiáról és orvoslásról szóló egyetemi kurzusának oktatója. A Webicina.com orvosi online szolgáltatás alapítója. Rendszeresen tart előadásokat a Yale, Harvard, Stanford egyetemeken, valamint a Singularity University által a NASA központjában szervezett Futuremed kurzuson. Megjelent már a BBC-ben, illetve a Forbes, a Time, a New York Times vagy a National Geographic hasábjain is.

Talán az étkezés az a terület, ahol leginkább megjelenik a tudatosság. Sőt, már forgalomban vannak olyan termékek, amelyek minden, az emberi szervezet számára szükséges tápanyagot tartalmaznak, helyettesítve a hagyományos étkezést. Megoldhatnák ezek a termékek az éhezés problémáját?

– Az ilyen jellegű termékek legtöbb esetben csak táplálékkiegészítőként funkcionálnak. Azonban valóban tesztelési fázisban van már egy olyan termék, melyet viszonylag olcsó alapanyagokból állítanak elő, és kizárólagos fogyasztás esetén is alkalmazható. Az alkotók közül vannak, akik hónapok óta kizárólag ezen élnek, és egészségesek. A termék fejlesztőinek célja a más tápanyagokhoz hozzá nem férő emberek szükségeinek kiszolgálása.

Ray Kurzweil, a mesterséges intelligencia, transzhumanizmus és a szingularitás kutatója olyan víziót vázol fel, ahol a tápanyagot egy speciális övből nanorobotok szállítják a szervezetbe. Mennyire tartozik ez az elképzelés a science-fiction világába? Előfordulhat, hogy megszűnik a hagyományos értelemben vett étkezés?

– Kurzweil elgondolásának a biztonságos étkezés az alapja. Övtáskaszerű rendszerből bőrön át tudna a nanorészecske átjutni a véráramba, és minden tápanyagot a megfelelő helyre juttatna el, illetve folyamatosan mérné, hogy minden tápanyagból van-e elegendő mennyiség. Ha valaha is megvalósul ez a terv, legalább 20-30 év szükséges ehhez, de a technológia csírái már léteznek.

Bízom benne, hogy a hagyományos étkezés kiváltása csak a nagyon távoli jövő része. Ma inkább az okos eszközök megjelenése a jellemző. Vannak például okos villák, amelyek a megfelelő tempóban történő étkezésre szoktatják rá a használóikat. Ha valaki túl gyorsan emeli a következő falatot a szájához, akkor a villa elkezd rezegni. Illetve most kerül forgalomba egy olyan zsebben elférő ételszkenner, ami pontos elemzést készít az általunk elfogyasztandó étel összetevőiről.

Innen már csak egy lépés, hogy ezek az eszközök ne kívül, hanem a testen belül legyenek…

– A különböző orvosi szenzoroknál ez valóban kitűzött cél, hiszen így sokkal pontosabb mérési adatokat kapnánk. Digitális tetoválással, bőrbe ültetett chippel minden paraméter mérhető lenne, minden kardinális egészségügyi paraméter folyamatosan megfigyelés alatt állhatna. Ezek a termékek is kezdenek megjelenni, bár orvosilag és klinikailag a legtöbb még nem elfogadott. Ugyanezek a chipek használhatóak jelszavak feloldására, beléptető rendszerek működtetésére is. A kereslet már létezik, a kínálat még kialakulófélben van.

Ma már nanocsövekkel célzottan el tudnak juttatni gyógyszermolekulákat a megfelelő szervekhez. Léteznek olyan mikrorobotok is, amelyek tudnak a testüregfolyadékban úszni, ehhez képest a nanorobotok megvalósítása már csak egy lépték. Ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, nemcsak a hagyományos étkezés tűnhet el, hanem a tünet szó is kiveszik a szótárunkból. A véráramban úszó nanorobotok ugyanis már azelőtt észlelnék a folyamatokat, mielőtt azok tüneteket produkálnának. Tumort, infarktust jóval a veszélyhelyzet kialakulása előtt képesek lennének kiszűrni, és ezt jeleznék SMS-ben vagy digitális kontaktlencsén keresztül. Rázósabb esetben azonnal mentőt vagy újraélesztő készülékkel felszerelt drónt hívnának. Távolinak tűnik még ez a magyar valóságban élve, de a technológiai fejlődés olyan sebességűvé kezd válni – ráadásul folyamatos árcsökkenés mellett –, amit felfogni is nehéz.

A 3D nyomtatás az orvostudományt is forradalmasította. Mik a legjelentősebb eredmények ezen a területen, milyen szerveket tudnak nyomtatni?

– Protéziseket, szoftveren megtervezett, személyre szabott műanyag művégtagot, akár összetett művégtagokat is. Gipszet helyettesítő, nagyon vékony, könnyű műanyag vázat, ami sínben tartja a törött csontokat, de kényelmes, jól szellőzik, kevésbé akadályozza a mozgást, könnyű, és olcsóbb is. Tudnak már nyomtatni bionikus fület és húgyhólyagot mint élő szövetet. Amerikában egy cég most dob a piacra termékként olyan 3D nyomtatott májszövetet, ami kiválthatja a gyógyszerérzékenység mérésére szolgáló állatkísérleteket a gyógyszerek toxicitásának tesztelésénél.

Elképzelhető, hogy ezzel a technológiával működő és beültethető szerveket állítsanak elő?

– Várhatóan előbb-utóbb beültethető szerveket is tudunk majd nyomtatni, először bőrt, porcokat, csontot (ez utóbbi kettőre már van sikeres példa). Később szívet, hiszen többségében csak izom, végül bonyolultabb szöveteket is, mint a vese-, illetve a májszövet. Ma naponta harminc ember hal meg azért, mert nincs szervdonor a transzplantációs műtét elvégzéséhez. Évek kérdése, hogy az ilyen műtétekhez a páciens saját sejtjeiből nyomtatott szerveket használják.

Ezzel a technológiával már sikeresen nyomtattak gyógyszert is, aminek elterjedése hasonlóan nagy volumenű lépés lesz. Ma háziorvosunk kész gyógyszereket ír fel, ami a nemünknek, korunknak, populációnknak nagyjából megfelel. Pár év múlva ezen a területen is megjelenhet a személyre szabott orvoslás, a háziorvos a genetikai térképünk alapján személyre szabott receptet ír fel, egy olyan molekulatervet, ami alapján a patikában élőben kinyomtatják a ránk szabott gyógyszert.

Nyomtatott és egyéb mesterséges szervekkel, exoskeletonokkal (külső csontvázakkal) kiterjeszthetőek az emberi képességek. Mit jelent pontosan a kiborg kifejezés, és mikortól számít valaki kiborgnak?

– Definíció szerint az számít kiborgnak, akinek valamilyen technikai eszköz van a testében vagy a testére erősítve. A kulcskérdés az, hogy mikor jön el az a pont, amikor ezeket a technológiákat egészséges emberek is elkezdik használni a képességeik kiterjesztésére, hogy ezzel előnyt szerezzenek társaikkal szemben.

Egészséges embereken is alkalmazhatnak kiborg technológiát? Elveszítheti az emberi mivoltát egy ilyen ember?

– Jelenleg etikai csoportok nem engedik még az ilyen jellegű műtéteket, de tévedés azt gondolni, hogy ez a tendencia megállítható lenne. Ez a világ ránk fog szakadni, egy-két éven belül akkora lesz a technológiai fejlődés, hogy nem fogunk tudni lépést tartani vele. A döntéshozókat, kutatókat, orvosokat, pácienseket egyaránt fel kell készíteni erre. Agyszenzorokkal okosabbak leszünk, gyorsabban gondolkodunk, nem leszünk álmosak. Exoskeletonokkal növeljük a teherbírásunkat, gyorsaságunkat. De meg kell húzni egy határvonalat, hogy meddig akarunk emberek lenni, mert ha nem tesszük meg, a dolgok elmozdulnak a szingularitás irányába, vagyis amikor már nem tudjuk feldolgozni a szédületesen gyors technikai fejlődést. Az orvoslásból egy emberi kapcsolatok nélküli üzleti szolgáltatás alakulhat ki.

Egyre több olyan sikeres kísérletről hallani, ahol az emberi agyat összekötik számítógépekkel. Gondolattal irányítanak gépeket, illetve fordítva, külső eszközökkel hatnak az agyra. Digitalizálható, letölthető-e az emberi agy?

– Én úgy gondolom, hogy igen. Igaz, rettenetesen bonyolult, hatalmas kapacitás kell hozzá, amivel ma még nem rendelkezünk, de nem látok olyan természettudományos akadályt, ami ezt ellehetetlenítené. Már forgalomban vannak olyan hordható fejpántok, amik az agyi aktivitást valós időben vizsgálják. Ezeknek a segítségével mesterségesen lehet javítani például a figyelmet, a koncentrációt, illetve nagyon hamar meg lehet tanulni velük a kikapcsolódást, az agyi tevékenység minimalizálását.

Azonban azt gondolom, hogy a letöltéstől és a bioterrorizmustól még sokáig nem kell félnünk. Az agy hálózat alapú működése annyira speciálisan kreatív, hogy azt mímelni és a gondolatok szintjéig leképezni legfeljebb generációkkal később leszünk képesek. A mai számítástechnikai kapacitás mellett az emberi agyműködésnek csak töredékét tudjuk modellezni.

Az említett tendenciák következtében létrejöhet egy, a technológiával keveredő új faj?

– Ezen már túl vagyunk szerintem. Én ismerek olyan embert, aki egy robottal él „házasságban”. Vagy egy másikat, akinek több száz szenzor van folyamatosan a testén, ami kommunikál az okos otthonnal, ahol élnek, így ha például felhúzza magát egy telefonbeszélgetésen, akkor a ház elkezd klasszikus zenét játszani. Ilyen példák tömegét lehetne sorolni. Az a kérdés inkább, hogy ezt a folyamatot meg tudjuk-e állítani. Az emberek közötti különbség innentől kezdve ugyanis nemcsak gazdasági, hanem biológiai is lesz. A szenzorokkal, mesterséges testrészekkel felszerelt emberek gyorsabbak, okosabbak, kitartóbbak lesznek. Ha ezt a tendenciát nem fékezzük meg, akkor aki nem fejleszti a testét technológiailag, az a versenyképességét is elveszti a jövőben.

Eljuthat a technológiai fejlődés oda, hogy a biológiai testet folyamatosan szinten tartsa? Elérhető lesz a halhatatlanság?

– A transzhumanisták ezt vallják, de szerintem van egy nagyon erős genetikai korlát. Van egy bizonyos régió a DNS-ünk végén, ami minél hosszabb, annál jobbak a kilátásaink. Ha tehát megnöveljük ezt a régiót, akkor egészséges életmód, optimális körülmények, szuper genetikai háttér, tumormentes szervezet és hasonló feltételek mellett valóban kitolható az élettartam, de ez a legradikálisabb hosszúélet-kutatók véleménye szerint is maximum 130 év körül alakulhat. Szerveket ki tudunk ugyan cserélni, de a teljes testet nem.

Azonban a tapasztalataim szerint a legtöbb ember fél is ettől a gondolattól, mert összekapcsolják a hosszú életet az egészség romlásával. Az elsődleges cél az lenne, hogy az egészséges életet tanuljuk meg, utána lehetne az élethossz növelésére tenni a hangsúlyt.

Olvasson tovább: