Kereső toggle

Interjú Demszky Gábor főpolgármesterrel

Gyurcsány után én jövök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– A főváros történetének legnagyobb szabású útfelújítási programját indították, mondhatni rohamszerűen. Az elmúlt tizenöt évben miért nem volt ehhez hasonló program? Praktikusabb lett volna folyamatosan karbantartani az utakat! 



Demszky Gábor: "Budapest emlékszik Orbánra" Fotó: Vörös Szilárd

– Mert teljesen új helyzet állt elő január elsejétől. Tizennégy év alatt öt miniszterelnöktől kértem, néha követeltem, hogy ne hagyják magukra a városokat az elöregedő utak problémájával. A rendszerváltás óta egyetlen fillért sem kaptunk vissza az autósok által minden tankolásnál befizetett horribilis adóbevételből. Tavaly végül sikerült megegyeznem Medgyessy Péterrel, hogy valamennyi útfelújítás esetében az önkormányzati egy forinthoz újabb egy forintot ad az állami költségvetés. Így idén több pénzünk lett, nemcsak nekünk, hanem minden nagyvárosnak. Másrészt, mi is változtattunk a költségvetési politikánk hangsúlyain. Tavaly meghirdettük, hogy többet költünk az utakra, a tömegközlekedésre, a városrehabilitációra és a köztisztaságra. Az idei költségvetésünket már ebben a szemléletben fogadtuk el. 

– Ez az elmúlt tizenöt év kritikája?

– Inkább az elmúlt időszakban jellemző kormány-főváros viszony kritikája. Nagyon szigorú, elsősorban a fejlesztésekre koncentráló költségvetési politika jellemezte az elmúlt tizennégy évünket. Enélkül különösen az Orbán-kormány idején csődbe ment volna a város. Százmilliárd forintnyi forrást vontak el Budapesttől, tudatosan próbáltak "kiszárítani" bennünket, a felújítások elmaradásának ez az egyik jelentős oka. Ezt a pénzt később a Medgyessy-kormány sem tudta pótolni. Az elmúlt egy-két évben azonban már annyira kritikussá vált a helyzet a nagy forgalmú utakon, hogy változtatni kellett. Döntöttünk, hogy a kiemelt nagyberuházások mellett, mint például a metróépítés vagy a szennyvízrendszer rekonstrukciója, ezekre a célokra is többet szánunk. De éppen a főváros eddigi költségvetési politikája, stabil gazdálkodása tette lehetővé, hogy idén és a következő években jelentős beruházásokat hajtsunk végre, amihez kedvező hiteleket vehettünk fel. 

– Miként élte meg, hogy az utak tragikus állapotáért már-már divat lett Önt szidni?

– Ha cinikus lennék, azt mondanám, hogy ennek az elviselése benne van a fizetésemben. De nem vagyok az, így természetesen nem esik jól. A budapestieket nem érdekli, hogy egy kátyús út a kerületé vagy a fővárosé, hogy a benzin adójából kapunk-e vissza felújításra pénzt, vagy sem. Én vagyok a főpolgármester, tehát tőlem várják a megoldást. Sok évbe telt, mire sikerült pénzt szereznem, és ha nem fővárosbarát a kormány, akkor nem tudnánk ezeket a programokat így végrehajtani. Idén a fővárosi utak 8-9 százalékát felújítjuk, a következő két évben további 30 százalékot. Tehát 2007-re a főútvonalak 40 százaléka jó minőség? lesz. Konzekvensen végigcsináljuk ezt a programot, és rendbe tesszük az utakat. Ez a budapestieknek jár. 

– Jól mondja, hiszen a fővárosiak többször megmentették az MSZP-t és az SZDSZ-t. De 2002 óta már eltelt három év!

– Már Medgyessy Péter is felismerte, hogy ha nem tesznek határozottabb lépéseket a főváros támogatásának irányába, akkor megbukik a kormány. Két évig tétováztak. A metró-törvényre egy évet kellett várni, majd újabb egy évig az önkormányzati finanszírozás területén nem történt semmi. Tavaly tavasszal Medgyessy Péter már váltott, amiben talán annak is része volt, hogy többször győzködtem őt ennek szükségességéről. Tehát a szándék részéről megvolt. Szerencsére Gyurcsány Ferenc folytatja Medgyessy irányváltását. Ma a kabinet politikája egyértelműen Budapest-barát, rendszeres a kommunikáció a főváros és a kormány között. Tartják a szavukat. 

– Diplomatikusan fogalmazott, mikor ezt a korszakot tétovázásnak minősítette, de akár "bénázásnak" is nevezhetnénk ezt az időszakot. 

– Az értékelést inkább ráhagynám a politológusokra és a publicistákra. Azt azért látni kell, hogy elvenni valamit mindig könnyebb, mint utólag visszapótolni. Örülök annak, hogy Gyurcsány Ferenc jó úton jár, részéről Budapest támogatása valóságos. Számomra hiteles ez a kormány az összes problémájával, nehézségével és tévedésével együtt.

– Igen ám, de itt van a kapuk előtt Orbán Viktor. A Fidesz logikusan jelentős erőket mozgósít, hogy végre "bevegyék" a fővárost. 

– Orbán Viktor úgy tesz, mintha nem emlékezne rá, mit tett négy éven keresztül a várossal. Budapest azonban emlékszik Orbán Viktorra. Hiszen leállított beruházásokat, és – európai nagyvárosokban példátlan módon – egyetlen fillért sem adott
a tömegközlekedés támogatására vagy fővárosi kórházak, szociális intézmények és iskolák felújítására. Budapesten van egy olyan erős, liberális-baloldali elkötelezettség? többség, melyet nem tudnak a legnagyobb energiákkal sem a Fidesz oldalára állítani. Az Orbán-féle jobboldaliság idegen a fővárostól. A kormánypártokra nézve a veszélyt inkább az jelenti, hogy ha a budapesti kormánypárti szavazók nem mennek el elég nagy számban szavazni, mert úgy érzik, hogy nem teljesültek a nekik tett ígéretek, akkor Budapest nem képes kiegyensúlyozni a vidéken várható jobboldali többséget. 

– Kritikájára az a válasz, hogy a Fidesz-kormány építkezett a legtöbbet Budapesten, hiszen az ő idejükben épült a Nemzeti Színház, a Millenáris, a Budapest Aréna, a Terror Háza stb. Legalább tizenkilenc beruházás köthető ehhez a rezsimhez. 

– Ezzel szemben az elvont pénz nagyságrendje sokkal nagyobb volt, mint amennyit ezekre a beruházásokra költöttek. Az Orbán-kormány Budapest-politikáját szerintem elsősorban az Erzsébet téri Gödör jelképezi. A meg nem épült Bán-féle Nemzeti Színház mellett ennek a gödörnek a mélyén ott van a meghiúsított 4-es metró, a megakadályozott kórház- és iskolafelújítások, a befejezetlen M0-ás és olyan leállított környezetvédelmi beruházások, mint a rákospalotai füstgázmosó vagy a csepeli szennyvíztisztító. Jelképesen tehát a Gödör nyelte el Budapest fejlesztésének százmilliárdjait. Ma ezek a beruházások elindultak, de a késlekedés óriási kárt okozott a városnak.

– De a "Budapest-ellenesség" vádjával szemben ott a "materiális" bizonyíték, például a Nemzeti Színház. 

– A kicsinyes presztízspolitizálás materiális bizonyítéka. Az eredetileg tervezettnél kétszer drágábban, sokkal rosszabb helyszínen, egy építészetileg értékelhetetlen eredmény az adófizetők pénzéből. Ennyi pénzből mi felújítottuk az összes patinás budapesti színházat, a Vígszínháztól a Madáchon és a Thálián át az Operettig. A Művészetek Palotája sem tartozik a kedvenc fővárosi épületeim közé, de legalább található benne egy csodálatos akusztikájú, nemzetközi színvonalú koncertterem. Ezzel szemben a Millenáris kétségtelenül "remek munka", de az azért is sikerülhetett jól, mert a rendezési tervét a főváros készítette. 

A Budapest Arénával nincs semmi bajom, bár iszonyú drága volt, de az eredmény mindenképpen a főváros érdekeit szolgálja. Egyébként nem bánnám, ha ezentúl a kormányok és a pártok versengenének Budapest legjobb építője címéért. De ne ragadjunk le a múltnál. A napokban írtam alá azokat a hitelszerződéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy megépítsük a csepeli szennyvíztisztítót, amellyel százszázalékossá
tesszük a tisztított vizek arányát, és a 4-es metró megépítését egy
hosszabb szakaszon. Ez a két projekt Közép-Európa két legnagyobb beruházása. 

– Ez és a felújítási akció a liberális és baloldali városvezetés válasza a Fidesz fővárosi nyomulására?

– Nem, ezeket amúgy is terveztük. Rossz volna, ha politikai ciklusokhoz kötnénk több százmilliárd forint sorsát. Annyi történt, hogy ezek a projektek mostanra értek be. A 4-es metró előkészítésében is benne van tízévi munkám. Ötödik gyerekemnek tekintem. 

– Tizenöt évi "frontvonalbeli" munka után mi motiválja?

– Például az olyan jó időszakok, mint a mostani, amikor a városban nagyon sokféle építkezés zajlik. 

– Azért kérdezem, mert a jobboldali sajtóban nemhogy kedvező, de még semleges jelzőt sem találtam Demszky Gáborról, hanem kizárólag kritikus tartalmúakat. Érdemes az ország egyik része közellenségének lenni? 

– Tisztában vagyok azzal, hogy Gyurcsány Ferenc után én vagyok a második legfontosabb célpont, akit a jobboldalról le akarnak vadászni, hiszen "billenteni" szeretnének Budapesten. Számítok is egy ellenem indított negatív kampányra. De hova szeretne kilyukadni? 

– Arra, hogy miként képzeli a jövőjét?

– A jövő tavaszi választás után döntöm el, hogy újra indulok-e a főpolgármesteri tisztségért. Nagyon fontos számomra, hogy legyen Magyarországon liberális párt, legyen kire szavazniuk azoknak, akik se nem szocialisták, se nem konzervatívok. Amúgy komoly dilemmát jelent számomra ez a kérdés, de ha most döntenék erről, és azt be is jelenteném, azonnal elkezdődne a fővárosi választási kampány. Erre viszont senkinek, különösen a budapestieknek nincs szüksége. 

– Tölgyessy Péter szokta mondani, különösen a pártbéli főnökét, Orbán Viktort magasztalva, hogy az igazán jó politikusok nem remegnek, ha a közvélemény-kutatások szerint nem állnak kedvezően. Ön milyen viszonyt "ápol" a közvélemény-kutatási eredményekkel?

– Szociológus vagyok, tudom, hogyan kell közvélemény-kutatást olvasni. Például a pillanatnyi népszerűségnél sokkal fontosabbnak tekintem, hogy a város fejlődését hogyan ítélik meg a budapestiek. Ha egy város rosszul működik, lassul a fejlődése, nincs az a PR-szakember, aki el tudja adni a városvezetőt. Ha a dolgok jól mennek, az kedvez az éppen hatalmon lévőknek. A felmérések szerint ma újra bizakodóan ítélik meg a budapestiek a város fejlődését. Valószínűleg ez magyarázza, hogy a személyes támogatottságom is nőtt az utóbbi egy-két hónapban. De rosszul tenném, ha ez alapján azt gondolnám, hogy minden rendben van. Azt várják tőlem, hogy teljesítsem a választási ígéreteimet, ezért kétszeres tempóban kell dolgoznom.

– Kritikusai szerint azért áll valójában rosszul, mert mélyrepülésben van Budapest. 

– Ez ugyanaz a hamis propaganda, amely szerint gazdasági válság van, és minden töpörödik. A valóság az, hogy tavaly 18 százalékkal több turista érkezett Budapestre, mint az előző évben, ami 6,5 millió vendégéjszakát jelent. Idén az időarányos adatok szerint pedig minden idők legjobb turisztikai évére számíthatunk. Budapest felkerült a világ turisztikai térképére, mint egy nagyon attraktív világváros, ahová érdemes ellátogatni. Egy idei nemzetközi felmérés szerint pedig Budapest Európa második leggyorsabban fejlődő régiója, továbbra is nálunk van a legtöbb külföldi befektető, és az unióban itt az egyik legalacsonyabb a munkanélküliek aránya. Mindez nem jelenti azt, hogy ne lennének sürgősen megoldandó feladatok, de a mélyrepülésnek az ellenkezője igaz. A budapestiek hangulata pedig változó, még az évszakoktól is függ. Borúsabbak télen, mikor az utak szétfagynak, a tömegközlekedés is körülményesebb, januárban, amikor az embereknek nincs annyi pénzük, mert decemberben kiköltekeztek. 

A nyári szünet után van a betakarítás időszaka Budapesten is, hiszen ekkorra fejeződnek be a beruházásaink. Ilyenkor jobb a hangulat, és ez így van egész decemberig. Budapest egy változó közérzetű, élő és lüktető világváros.

Olvasson tovább: