Kereső toggle

Álhírek keresztény vezetőkről

Nyílt levél Gégény István főszerkesztő úrnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A SZEMlélek blog július végén megjelent írására lapunk szerkesztője és állandó szerzőnk válaszol.

Kedves István!

Eredetileg személyes levelet szerettem volna írni a SZEMlélek blognak, de sajnos az oldalon a Kapcsolat rovat alatt jelenleg semmilyen elérhetőségük nem található. Ezért választottam ezt a formát, a témája amúgy sem magánjellegű.

Magam is publikálok keresztény közéleti blogokban, így örömmel és érdeklődéssel láttam, hogy néhány éve elindult a SZEMlélek oldala. Számos értékes írást olvastam itt, volt amivel teljes mértékben azonosulni tudtam, másoknál inkább az érdekes témafelvetés vagy eltérő nézőpont volt az érdekes számomra.

Örömmel láttam a cikkek érdemi, vita esetén is méltányos hangvételét, ami jól tükrözte azt, ahogyan a blog beköszöntője is fogalmaz:

„A portál sajátos jellege a nyitott, önkritikát is felkínáló hangnem, amely alkalmas előre mutató párbeszédek generálására, az interneten burjánzó parttalan viták helyett. A SZEMlélek küldetése a kommunikációs kultúra fejlesztése, eltérő nézőpontok felmutatása, a közjót érintő problémák megoldásának keresése, jó gyakorlatok ismertetése. A »nyitott szemmel, nyitott lélekkel« mottó jegyében készülő tartalmak három fogalom köré csoportosulnak: közösség, nyitottság és párbeszéd. Ezek azok a fő értékek, amelyek erősítéséért fáradozunk, kapaszkodót nyújtva az értékválságból kiutat keresők számára.”

Ehhez képest nagyon meghökkentő volt olvasni a július 20-án kiposztolt, szerző nélküli Milliárdos igehirdetők című írást. Önmagában a téma természetesen adekvát is lehet a blog tematikájához, hiszen világszerte folyik vita a pénz és az evangliumi szegénység értelmezéséről a mai korban.

Van azonban néhány komoly probléma a cikkel kapcsolatban. Bár konkrét forrást egyet sem nevez meg a felsorolt lelkészek állítólagos „magánvagyonáról”, arra utal, mintha az adatok a világhírű Forbes magazin „a világ leggazdagabb pásztorai” elnevezésű toplistájáról származna. „Magyar szemmel nézve nem kicsit fura szembesülni olyan listákkal, amelyek a világ leggazdagabb »pásztorait« rangsorolják. Még a Forbes is nyilvántartja a dollármilliós vagyon felett rendelkező bibliamagyarázókat, akik szinte mind teleevangelizációval és show-szerű prédikációkkal keresik meg a pazar villára, luxusrepülőre valót.” – írja a SZEMlélek cikkének bevezetője.

Nos, érdemes lett volna pontosabban utánanézni, a Forbes ugyanis számos toplistát publikált a világ leggazdagabb embereiről, köztük olyanokat is, amelyek valamilyen szempont vagy éppen szakma szerint sorolják fel a milliárdosokat. Ám pont igehirdetőkről nem készült ilyen lista a Forbesban. Sem az amerikai gazdasági magazin honlapján, sem pedig a feltételezett listára hivatkozó internetes cikkekben nincs nyoma ilyen összeállításnak. Az egyetlen, témával kapcsolatos Forbes-publikáció egy 2011-ben megjelent véleménycikk, amiben a vendégszerző, Mfonobong Nsehe felsorolja, szerinte ki Nigéria öt leggazdagabb lelkésze. (Ők kivétel nélkül szerepelnek a blogcikkben is.) Egy másik, 2013-ban megjelent véleménycikk pedig az öt leggazdagabb brazil lelkészt sorolja fel.

Egy álhírek után nyomozó honlap utánajárt, hogyan is bővült ki az öt, külföldön ismeretlen nigériai lelkész listája világhírű, közismert pásztorokkal és lelkészekkel. Nos, kiderült, hogy klikkvadász nigériai álhíroldalak „turbózták fel” ismert nevekkel a listát, előbb 10, majd pedig 20 szereplősre. Ez a hamisított „Forbes-lista a világ 20 leggazdagabb pásztoráról” aztán bejárta az internetet, vélhetően egyik változata kerülhetett a SZEMlélek anoním szerzőjének kezébe.

Talán a szerkesztőség is érezhette, hogy a sztori gyenge lábakon áll, mert az egyik kipellengérezett amerikai lelkész, „Kenneth Copeland pünkösdista teleevangelizátor” esetében így fogalmaz a cikk: „Bár hiteles adatot nem sikerült fellelni, több toplista szerint is 760 millió dolláros magánvagyonnal rendelkezik, nettóban”. Ezek szerint mégsincs hiteles Forbes-lista, az említett „több toplista” pedig a fake news különböző kétes hírű oldalakon klónozott változatai lehetnek. (Aki kíváncsi, tegyen egy próbát, és üsse be a Google keresőbe ezt: „forbes rich pastors toplist”.) Ehhez képest az már apróság, hogy a blogcímben szereplő hangzatos „multimilliárdos” lelkészekről még a kamu listán sincs szó, ott a „listavezető” David Oyedepo nigériai lelkész vagyona 150 millió dollár – természetesen szintén „bemondás alapján”.

A vagyonuk miatt a cikkben név szerint bírált lelkészek listájához két személyes megjegyzést hadd fűzzek: műfordítóként Billy Graham több könyvének magyar nyelvű kiadásában közreműködtem, így a nemrég elhunyt lelkész-evangélista munkásságát erről az oldalról is jól ismerem. Az utóbbi tíz évben Graham öt könyve szerepelt a New York Times bestseller listáján, milliós eladott összpéldányszámmal. 25 millió dolláros vagyonát önmagában ezeknek a könyveknek a jogdíjbevétele is indokolja, hét évtizedes világméretű szolgálatáról nem is beszélve.

A baptistaként egyháztörténelmet írt Billy Grahamhez hasonlóan a 81 éves pünkösdi prédikátor, Kenneth Copeland is sok évtizede, 1962 óta szolgál, negyvennél több könyv szerzője. Ráadásul nem is keresztényként lett vagyonos ember: megtérése előtt sikeres countryénekes volt, a Pledge of Love című dala 1957-ben 15 héten át szerepelt a Billboard Top40 listáján (és ez nem egy kamu lista).    

A blog szerzője szerint Billy Graham is „kereskedelmi úton indult el”. A képen az 1982-es bostoni igehirdetés.
A SZEMlélek keresztény blog, szerzői nyilván tisztában vannak azzal, hogy a pünkösdi-karizmatikus mozgalom a keresztény világban az elmúlt bő száz év legdinamikusabb mozgalma, létszámában ma már a katolikus egyház mellett a második legnépesebb közösség. Képviselői sok tízmillió embert vezettek Jézus Krisztushoz, ennek is köszönhető, hogy világszerte számos „megagyülekezet” alakulhatott. Ezek a gyülekezetek mindenütt átlátható módon gazdálkodnak, és elkülönítik a közösségek és az egyházi személyek jövedelmét és vagyonát – legalábbis a demokratikus országokban, köztük Magyarországon, ahol ez az Állami Számvevőszék feladata, amely szervezet legutóbb a Hit Gyülekezete gazdálkodását vizsgálta és auditálta.

Amit viszont végképp nem értettem, az a cikk egymondatos magyar vonatkozása. (Arra gondolni sem merek, hogy netán az egész írás ezért a mondatért született meg…) A Milliárdos igehirdetők cikk szerzője még a pszeudo-Forbes listán sem találhatott magyar nevet. Ehhez képest a következő – minden hivatkozást nélkülöző – állítást teszi: „Idehaza Németh Sándor, a Hit Gyülekezete nevű vallási közösség vezetője jár hasonló úton, olyannyira, hogy eléggé nyilvánvalóan a leggazdagabb prédikátorokat másolta, nem egy tekintetben egészen szolgaian.”

A cikk névtelen szerzője nem részletezi, miből gondolja, hogy Németh Sándor (aki az egyházi adófelajánlások alapján a negyedik-ötödik legnagyobb létszámú magyarországi egyház vezetője) „egészen szolgaian másolja” a „leggazdagabb prédikátorokat”. A cikk hangvételéből arra következtetek, hogy a blogszerző nem az evangélium hirdetését véli közös pontnak, hanem a feltételezett vagyongyűjtést.

Németh Sándor a hetvenes évek végén alapította meg a Hit Gyülekezetét, földalatti, a kommunista hatalom által üldözött keresztény közösségként.

Ezt a kezdeményezését persze nemcsak az Állami Egyházügyi Hivatal vezetői, hanem számos – nem kis részben a kommunista hatalommal kollaboráns – egyházi vezető sem nézte jó szemmel. A szocialista államrend megzavarását és az imperialista befolyást is emlegették időnként az elvtársak, azt azonban még a Hit Gyülekezete legádázabb ellenfelei sem állították soha, hogy a felekezet alapításához a „milliárdos” amerikai prédikátorok adták volna a példát. Ez olyan abszurd, amire talán a műfaj legnagyobbjai, Mzožek vagy Örkény sem gondoltak volna.

Szerencsére ez az ideológiai kényszerzubbonyos világ elmúlt, és ma az állampolgároknak lehetősége van arra, hogy szabad döntésük szerinti célokat, szervezeteket, egyházakat támogassanak – bizalmukkal, adományaikkal, tagságukkal. A közösségi finanszírozást ma a függetlenség legerősebb garanciájának tekintik – okkal. Ezért gyűjt – véleményem szerint nagyon helyesen – adományokat a SZEMlélek blog is (ha jól látom, az oldalatokon nemcsak 3000–12000 forintos, hanem ennél nagyobb adományokra is van lehetőség), csakúgy mint a Hit Gyülekezete. Nyilván évtizedek alatt sok tízezer ember adakozása nagyobb célok megvalósítását is lehetővé teszi – ez testesül meg a Hit Gyülekezete sokat emlegetett ingatlanvagyonában is, amely értékének kevesebb, mint 10 (tíz) százaléka származik valamilyen állami finanszírozásból (lásd keretes cikkünket).

Ezért is bízom benne, hogy az említett, az elmúlt korok avitt hangulatát idéző cikk csupán átmeneti kisiklás volt, és a SZEMlélek blog visszatalál a „közösség, nyitottság, párbeszéd” mottójú eredeti küldetéséhez.

Tisztelettel:
Morvay Péter
a Hetek szerkesztője

Kedves szemlélek-szerkesztők!

Engedjenek meg kérem egy, a fentitől eltérő értelmezést is. Szerintem is vannak túlkapások az amerikai egyházakban az anyagi területen. Nem minden hívőnek meglepő vagy botrányos az, ha egy keresztény embernek – vagy vallási vezetőnek – sok pénze van. A pénz ugyanis – amelyről a Biblia rengeteget tanít – önmagában se nem jó, se nem rossz. Az értékét az határozza meg, miként jutunk hozzá, és mire költjük. A Biblia tanításai szerint ugyanis nem a pénz, hanem a pénz szerelme minden rossznak a gyökere.
Véleményem szerint sem az evangéliumi szegénység vallásos dogmája, sem a kommunizmus magántulajdonnal kapcsolatos elvei nem fedik a Biblia anyagi életről szóló üzeneteit. Szerintem nekünk, kelet-európai embereknek még arra is nagyon figyelnünk kell, nehogy a szociális irigység elvakítsa a tisztánlátásunkat.
A cikkben említett személyek elképesztően sok pénzt fordítanak a Biblia üzenetének népszerűsítésére, illetve karitatív tevékenységekre, amellyel – véleményem szerint – a közjót szolgálják. Amennyiben a cikk tárgyilagos lett volna, felsorolhatta volna ezen szolgálatok ilyen jellegű adományozási szokásait.
Illetve, egy hívő ember számára az abszolút értéket az képviseli, ha valaki az evangélium üzenetének hirdetésével Krisztushoz vezet embereket, a megtérésre vezeti őket, és ezzel a bűnből, a halálból, a pokolból menti ki a lelküket. A fent említett emberek az életük nagy részét ezzel a tevékenységgel – az evangélium hirdetésével – töltik.
Keresztény hívőként én nagyra becsülöm például a szintén felsorolt Reinhard Bonnke úr életművét, aki afrikai emberek millióit vezette Jézus Krisztusban való hitre.
A Biblia hősei közül többen is roppant gazdagok voltak. Ilyen volt Ábrahám, akinek hatalmas nyájai és szolgái mellett 318 „próbált legénye” is volt, akiket azonnal csatába tudott küldeni. Ilyen volt Dávid király, illetve a fia, Salamon, akik nemcsak politikai vezetők voltak, de a Bibliában számos zsoltár szerzői, szellemi emberek, szellemi vezetők is.
De ilyen volt József, aki második ember volt az Egyiptomi Birodalomban, vagy Dániel próféta, aki szintén a babiloni és perzsa királyok nagy hatalmú főembere volt. Továbbá Nehémiás, aki a királyi kincstárból finanszíroztatta a jeruzsálemi templom helyreállítási munkálatait. De az újszövetségben is találkozunk olyan asszonyokkal, akik „a vagyonukból szolgáltak” a názáreti Jézus felé, tehát a pénzüket tudták nemes célokra fordítani.
Németh Sándort személyesen 20 éve ismerem. Hiteles keresztény embernek ismertem meg, aki a magánéletében is, napi szinten megéli a hitét.
Örömteli, hogy az utóbbi időben egy kölcsönös tiszteleten alapuló közeledés tapasztalható a protestáns és katolikus keresztény közösségek között.
Véleményem szerint a közös ellenséggel, a diabolikus társadalmi jelenségekkel szemben fontos, hogy egymást erősítsük. A pornográfia, az abortusz, a genderideológia, az agresszív homoszexualitás, a szekularizáció, a militáns ateizmus Biblia-ellenessége – ezek ellen össze tudunk fogni!

Tisztelettel,
Pátkai Mihály

Legendák és tények a hit gyülekezetéről

Nemrég interjút adott a hit.hu honlapnak Petrőcz László, a Hit Gyülekezete országos hivatalvezetője, amelyben beszélt az egyház gazdálkodásáról is. Néhány részlet az interjúból:
Adománygyűjtő kosarak, pénzszállító terepjárók
Egyrészt léteznek speciális jogszabályok, amik az egyházak számára biztosítják az adománygyűjtést. Van például egy adománykezelő testület, amibe név szerint be vannak iktatva a pénzkezelésben jártas szakemberek. Tíznél is több ember vesz részt a folyamatban, amely során végig szigorú ellenőrzés alatt van a pénz megszámolása, kezelése, a Gyülekezet bankszámlájára való befizetése.  A terepjárókat pedig a városi legenda kategóriájába sorolnám, mert ha valaki őszintén megnézné azt, hogy milyen sok célra és feladatra kell ezeket az adományokat fordítanunk, akkor nem mondana ilyen butaságokat. A lelkészi, pásztori hivatást Magyarországon nagyon sok kritika éri, pedig Amerikában például ez az egyik legtiszteletreméltóbb hivatás. 1994-ben egy hónapig voltam az USA-ban, és míg itthon nehezen tudod felvállalni, hogy lelkész vagy, kint végig tisztelet övezett minket. A mai társadalom már ott tart, hogy nap mint nap egy csomó új autó pörög az utakon, de még mindig egy prédikátort szólnak meg azért, ha esetleg új autót vesz, pedig minimum azonosságot kellene húzni a szellemi és nem szellemi munka között.
Mesés fizetések
Inkább úgy fogalmaznék, hogy különböző gyülekezetek vannak, és nyilván egy nagyobb helyi közösség többet tud adni a pásztorának, míg egy kisebb kevesebbet. A pásztorokon túl ez az alkalmazottakra is igaz, mert ma például egy multinál magasabb fizetést kapnának, mint a Gyülekezetben, ami nem egy profitorientált szervezet, és a hívők rendszeres anyagi támogatására épül. Tehát azzal, hogy mégis bevállalják a teljes idejű munkát, áldozatot is hoznak némelyek a személyes életükben. A Hit Gyülekezetét viszont mindig ez az áldozatvállalási készség vitte előre, és mind a pásztorok, mind a szolgálatokban állók anyagi területen rendszeresen lemondásokat is vállaltak azért, hogy a közösség növekedjen és fejlődjön. Őszintén elmondom, hogy Pál apostol leírásához hasonlóan, szinte minden pásztor életében vannak, vagy voltak olyan nehéz időszakok, amikor inkább szűkölködött, és természetesen ugyanígy vannak bővölködési időszakok is.
Ezért semmiképpen nincs úgy – ahogy sokan gondolják – , hogy itt a csillagos égben vannak a keresetek. … A Hit Gyülekezete országosan közel 500 főt alkalmaz, köztük lelkészek, alkalmazottak és több mint 350 hitoktató. Az oktatási, kulturális  és karitatív intézményekben pedig összesen közel 900 fő dolgozik még. Mivel több mint 200 helyi közösségünk van és egy országos intézményhálózatunk, ez a szám egyáltalán nem sok, és mutatja, hogy mennyi ember szolgál a gyülekezet körül.
Titkos egyházi költségvetés
A közfeladatra vonatkozó éves költségvetést és az ezzel kapcsolatos pénzügyi adatokat az átvizsgáláskor nekünk is ki kell adnunk. Az intimitás viszont valóban védelmet és függetlenséget biztosít a számunkra az állammal szemben. Ez viszont csak a hitéleti tevékenységekre vonatkozik, az oktatási és egyéb közfeladatainkkal a törvény szerint, hiánytalanul elszámolunk. Mivel már vidéken is komoly intézményeink vannak, iskolákat építünk és fenntartunk, ezek a nyilvánosság számára is látványosan mutatják, hogy erős a Gyülekezet önfenntartó képessége. A Hit Gyülekezete már 40 éve van jelen Magyarországon, és hosszú évek alatt, sokszor hangyaszorgalommal épült fel a hívők adományaiból a közösség sok milliárdos tulajdona. (…) Havonta 10 és 20 millió közötti összeget fizetünk ki a közműszolgáltatóknak a Hit Park rezsikiadásaira, és ahogy az egyéni szféránkban is komoly küzdelmet jelent a rezsiköltségek kifizetése, úgy a Gyülekezet számára is ez egy folyamatos harc. Energetikailag is folyamatosan fejlesztenünk kell, hogy a költségek – a bővülés ellenére – gazdaságos keretek között maradjanak. (…) A bankokat, a közüzemeket, és az önkormányzatokat nézve mindenki számára jó partnerek vagyunk, mert felelősségünknek éreztük, hogy mindig időben rendezzük a kötelezettségeinket. Nincs jelenleg elmaradásunk, hátralékunk, ami szerintem óriási kincs és érték. Ezenkívül a folyamatos takarékoskodás is prioritás a számunkra, mert egy-egy nem várt kihívást mindig felszínre hoznak az évek, illetve ahogy a Gyülekezet növekszik, újabb és újabb beruházásokra lehet szükség. Néha váratlan lehetőségek nyílnak a bővülésre, és ennek érdekében is folyamatosan félreteszünk összegeket, hogy még időben lépni tudjunk.
Miből épült fel a Hit Park?
A mai Hit Park területének harmadát, egy 3,5 hektáros területet 1994-ben vásárolta meg a Hit Gyülekezete. 1998-ra készült el a Nagycsarnok és a parkoló, ami összesen nettó 1,5 milliárdos beruházás volt, és a gyülekezet tagjainak adományaiból, 650 millió Ft bankhitelből és 60 millió Ft költségvetési támogatásból valósult meg. (…) az elmúlt 20 év során megháromszorozódott a Gyülekezet által birtokolt terület, ami jelenleg több mint 9 hektár. Így az elmúlt 23 év alatt a kezdeti 1,5 milliárdról 3,6 milliárdra nőtt a Hit Park könyv szerinti értéke. Ebben az állami szerepvállalás nem haladta meg a tíz százalékot, így kijelenthető, hogy amit a Gergely utcáról vagy Gyömrői útról belépve látnak a látogatók, az mind a hívők adományaiból épült.
(Morvay Bátor, Tóth Erzsébet: Hittel a realitások talaján – interjú Petrőcz Lászlóval. 2018. július 25., hit.hu)

Olvasson tovább: