Kereső toggle

A Könyvek Könyve minden rekordot megdönt

Az Írás megmarad

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Negyvennél is több szerző dolgozott rajta ezerhatszáz év során, három kontinensen. A Biblia a legek könyve: a legnépszerűbb és egyben legüldözöttebb, az emberiségre a legnagyobb hatással bíró írás. A Szentírás a földön ma domináns nyugati civilizáció alapműve, a zsidó-keresztény kultúrkör emberének erkölcsi iránytűje, igazodási pontja, identitásának lényegi eleme – a közelmúltig legalábbis. Oly korban élünk, amikor Európa (és Amerika) identitási válságba kerülve a legalapvetőbb, a történelmét és kultúráját formáló értékeket is megkérdőjelezte. Ennek szignifikáns jele, hogy a nyugati civilizáció a Bibliát relativizálta, majd marginalizálta, és így társadalmai lassan ismét a sötét középkor szintjére süllyednek a Bibliával kapcsolatos ismeret területén.

„Aki megfosztja magát a Biblia ismeretétől, a világon hozzáférhető legfőbb jótól fosztja meg magát. Aki olvassa a Bibliát, az megtudja, hogy Isten szava, mert megtalálja benne a kulcsot a szívéhez, a boldogságához és a kötelességéhez”– fogalmazott egykor Woodrow Wilson amerikai elnök. 

A teljes bibliai szöveg 45 %-át öt szerző írta
Egy 2014-ben Angliában készített felmérés rámutatott, mennyire csökken a bibliai történetek ismertsége. A 8 és 15 év közötti korosztályhoz tartozó gyerekek 43 százaléka még soha (!) sem hallott Jézus keresztre feszítéséről, 72 százalékuk az oroszlánok vermébe dobott Dánielről és 89 százalékuk a Bábel tornyáról. Egy, a tengerentúlon végzett másik kimutatás szerint az amerikai otthonok 90 százalékában van Biblia, de az emberek több mint 50 százaléka nagyon keveset, vagy még semmit sem olvasott a Szentírásból. Felmérések szerint még az amerikai keresztények 82 százaléka is csak az istentiszteleteken olvas a Bibliájából. Egy 2009-ben, Magyarországon végzett felmérés szerint hazánkban a lakosság 53 százaléka „soha”, 27 százaléka „ritkán” és 10 százaléka „évente csupán néhány alkalommal” olvassa a Bibliát. Ugyanez a felmérés kimutatta, hogy a magyar háztartások 59 százalékában van csak Biblia.

Könyvtár egy kötetben

A Biblia nem is egy könyv, hanem hatvanhat, amelyek héber, görög vagy arámi nyelven íródtak. Harminckilenc az Ószövetséghez, huszonhét pedig az Újszövetséghez tartozik. A Szentírás tehát az Isten és az ember között létrejött „szövetségek” – szerződések / testamentumok – könyve. Sokak szerint már az is bizonyítja a könyv isteni ihletettségét, hogy a hatvanhat könyv egy megdöbbentően harmonikus történetet tár elénk. Korunk nyelvezetével élve a Biblia a „diverzitásban megvalósuló egység” őspéldája.

A szerzők ugyanis nagyon különböző hátterűek voltak. Megtalálható köztük király és juhpásztor, halász és katona, orvos, adószedő, pohárnok és sátorkészítő. Volt, aki palotában és volt, aki menekülés közben – sőt, volt, aki börtönben írt. A legtöbb szerző nem tudott a többiekről, hiszen – akár egy évezredes különbséggel is – más korokban éltek. A Könyvet az irodalmi stílusok diverzitása is jellemzi: történelmi leírások, törvények, próféciák, levelek, prédikációk, költészet, nemzetségi táblázatok, példabeszédek, példázatok, gyakorlati útmutatások.

Ide kattintva egy 3 perc alatt kitölthető online kérdőívvel Ön is részt vehet a Hetek megújulásában!

 A nemzedékeken és korokon átívelő történet mégis elképesztően koherens. Elmeséli, kicsoda a Teremtő Isten, illetve hogy honnan ered és miféle lény az ember. Bemutatja a köztük levő kapcsolat állomásait és elmondja, hogyan tud kapcsolatba kerülni ma az ember az Istennel. Beszél a Gonoszról, a Sátánról, a bűnről és arról, hogy az ember hogyan tud megszabadulni ezektől a szörnyű realitásoktól az Isten küldöttje, a Messiás segítségével. A Biblia tájékoztatja az embert a világmindenség szerkezetéről, a sikeres és boldog földi élet feltételeiről, a földöntúli sorsáról, valamint a jövőben bekövetkező kozmikus eseményekről. Leírja, milyen lesz az az eljövendő világ, amelyben „igazság lakozik”.

 Ellentétben más vallások misztikus irataival, a Biblia történetei konkrét történelmi helyszíneken és konkrét időpontokban játszódnak. A Szentírás beszámolóit a történelemtudomány (és azon belül az archeológia) már sok esetben igazolta. A történetek szereplői sem fiktív karakterek – Mózes és Józsué, Dávid és Salamon királyok, Dániel próféta, Poncius Pilátus vagy Heródes, a názáreti Jézus – mind valóságos történelmi személyek voltak, és ezt ma már nagyon kevesen vonják kétségbe. A bibliai események helyszínei a modern Izrael állam területén ma is látogathatóak.

Minden cenzúrát túlélt

Az 1455-ben megjelent Gutenberg-bibliából 21 példány a mai napig fennmaradt.
A Biblia ugyanakkor a csodák könyve is. Lényegi részét képezik a földönkívüli lények feltárulkozásai, az isteni és a gonosz erők megnyilvánulásai, a Jó és Rossz kozmikus háborúja, a pokol és menny valósága, a jövő előrejelzése, a természetfeletti gyógyulások és az ihletett álmok. A Szentírás nem magyarázkodik, hanem tényszerűen leírja ezeket a történéseket. A tárgyilagos, konkrét események közlése kizárja az allegorikus értelmezést. Az olvasó vagy elfogadja, hogy a múltban, a precízen jelölt időpontban és helyzetben megtörténtek ezek a csodák, vagy vitatja a leírás hitelességét. A Biblia ilyen jellegű könyv – az olvasót folyton döntési helyzetbe hozza.

 A Szentírásban dokumentált legnagyobb csoda a názáreti Jézus halálból való feltámadása. Történelmi tényként, a szemtanúk beszámolóit idézve ír róla a Biblia. Szinte provokatívan szembesíti az olvasót azzal, hogy a hit, a vallásosság – az egész kereszténység – fabatkát sem ér, ha ez az esemény nem történt meg. „Ha pedig Krisztus nem támadt fel, hiábavaló (semmit sem ér) a mi igehirdetésünk s hiábavaló a ti hitetek.” De a Biblia leszögezi: Jézus bizony visszajött a halálból, ami után már egyetlen ember sem fogja tudni kikerülni a feltámadást.

A Biblia a lelkiismeret, a szív könyve is. Történetei mintha kiugranának a lapokról, és szólni akarnának az emberhez. Tükörként viselkedik: elénk tárja, hogy mi a jó és mi a rossz, mi az erkölcsös és mi az erkölcstelen. Mindig állást foglal, és állásfoglalásra késztet. Van, amikor erőteljesebben, és van, amikor finoman noszogat, hogy foglalkozzunk belső állapotunkkal. Folyton vizsgálja az embertársainkkal és az Istennel való kapcsolatunk motivációit és minőségét. Ahogy mondani szokták: ez az a könyv, ami olvas az emberben.

Nincs még egy könyv, amit ennyire üldöztek volna a történelem során. Az i. e. 2. században IV. Antiokhosz Epiphanesz szeleukida uralkodó halálbüntetés terhe mellett tiltotta be a zsidó Tóra olvasását és birtoklását – a katonái minden fellelt tekercset elégettek. De akciója ellentétes eredményt hozott – az Írások még elkötelezettebb tanulmányozását. Négyszázötven évvel később egy római uralkodó is hasonlóra vetemedett: Diocletianus császár rendeletben szólított fel minden Biblia elégetésére.

A Szentírás fizikai üldözése végigvonul az emberi történelmen – hol a pogányság támadt rá, hol a pápaság nem engedte, hogy a közemberek kezébe Biblia kerülhessen, hol a kommunista rendszerek igyekeztek a Könyvek Könyvét eltiltani az emberektől. Észak-Koreában ma is tiltott könyvnek számít, de számos iszlám országban is büntetik a Biblia nyilvános olvasását és terjesztését.

 És nincs még egy könyv, amivel szemben ennyi intellektuális támadást intéztek volna. Voltaire, a francia ateista filozófus, aki számos kirohanást intézett a Szentírás ellen, kétszázötven évvel ezelőtt így fogalmazott: „Meglátják, száz éven belül a Biblia feledésbe merül!” A sors iróniája, hogy Voltaire házát a halálát követően – mintegy száz éven keresztül – Bibliák tárolására használták. A reformáció egyes képviselői, a felvilágosodás szószólói és a modern bibliakritika irányzat is megpróbálta / megpróbálja „demisztifikálni” a Bibliát – megfosztani azt annak természetfeletti jellegétől. Ennek ellenére napjainkban a kereszténység legdinamikusabban növekedő irányzata a csodákat és jeleket hirdető pünkösdi-karizmatikus mozgalom.

Újabban a feminizmus, a neoliberalizmus és az LMBTQ-mozgalom képviselői támadják leghevesebben a Szentírás azon passzusait, amelyek nem összeegyeztethetőek az életmódjukkal. 2012-ben még egy melegbarát fordítást is kiadtak, a „Jakab királynő Bibliát”, amelyben a Szentírásnak a homoszexualitást egyértelműen elítélő versszakait önkényesen átírták.

Utcahosszal Mao és Potter előtt

Mindezek ellenére az eredeti Biblia minden idők „Ultimate Bestseller”-e: eddig összesen ötmilliárd példányban jelent meg. A legutóbbi 50 évben 3,9 milliárd Bibliát nyomtattak – a második helyen a kommunista Kína által állami szinten terjesztett Mao Ce Tung könyve áll 820 millió példánnyal, a harmadik helyen pedig a Harry Potter-könyvek, amelyek összesen 400 millió példányban jelentek meg. A Szentírás egyben a világ legtöbb nyelvre lefordított könyve: a teljes szöveget 554 nyelvre teljesen és 2900 nyelvre részlegesen lefordították. Az Újszövetség napjainkban már 1333 nyelven olvasható.

A Szentírás hatása az emberiségre szinte felfoghatatlan. A Könyv két népet is világra hozott, a zsidóságot és a kereszténységet. A Biblia formálta a zsidó-keresztény kultúrát – az irodalomra, a költészetre, a zenére, a festészetre, a szobrászatra és az építészetre is óriási hatással volt. Eszméi ihlették az egyetemes emberi jogokat, a demokráciát, a női egyenjogúságot, a törvény előtti egyenlőség elvét, a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok elvét, a lelkiismereti szabadságot, a rabszolgaság eltörlését és az egynejűséget. Nagy történelmi személyiségeknek és megszámlálhatatlan tömegeknek egyaránt adott vigasztalást, reményt, ihletet, inspirációt és jelölt ki életcélt. Írásunk végén hadd idézzük Abraham Lincoln szavait, aki így vélekedett a Nagy Könyvről: „Csak azt mondhatom, hogy a legjobb ajándék, amelyet Isten az emberiségnek adott.”

Idézetek a Bibliáról

„Az Új Testamentum a csillagos ég könyv alakban. Rejtelmes és kiolthatatlan. Tündöklő gondolatai a végtelenség árnyékában ülnek, s mögöttük lebeg az Isten.” (Gárdonyi Géza)
„A Biblia az a könyv, melynek maga a tartalma tanúskodik Isten eredetéről. A Biblia a legnemesebb kincsem, nélküle nyomorúságos lennék.” (Immanuel Kant)
„Lehetetlen a világot Isten és a Biblia nélkül jól kormányozni.” (George Washington)
„Micsoda könyv ez, micsoda tanításokat tartalmaz!  Micsoda egy könyv ez a szent elbeszélés! Milyen csodát, milyen erőt ajándékoztak vele az embereknek! Igazán a világ és az emberek tükre: mostanra és mindenkorra megvan, és mindent néven nevez!” (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij)
„Ragaszkodjunk erősen a Bibliához, mint szabadságunk horgonyához. Írjuk tanítását a szívünkbe, és gyakoroljuk mindennap. Mindazt a haladást, amit elértünk, e könyv hatásának köszönhetjük, és ebben kell útmutatást keresnünk a jövőnkre is.” (Ulysses S. Grant)
„Újjászületésre van szükség… És ennek az újjászületésnek újra csak a Biblia lesz a forrása és a keresztvize. Ha lesz, aki fel tudja olvasni a világnak az igazság tiszta felfogásával: akkor megszületik az új, eleven, élő hit, mely lélekben és igazságban megtalálja a mindent megmagyarázó és harmóniába hozó világfelfogást.” (Móricz Zsigmond)
„Állandó olvasmányom nincs is más, mint a Biblia, de vissza-visszatérő olvasmányaim szép számúak.” (Ady Endre)
„A Bibliával összehasonlítva milyen szegényesek, megvetendőek filozófusaink szavai minden ellentmondásaikkal. Lehetséges-e, hogy egy könyv, amely oly egyszerű és ugyanakkor olyan tökéletes, egyszerűen csak emberi mű lenne?” (Jean-Jacques Rousseau)
„Szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágakövet, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.” (Károli Gáspár)
„Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk. Így a Szentírás nélkül, amelynek tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind az Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk.” (Blaise Pascal)
„A Teremtő az emberi fajnak két könyvet adott: az egyikben fenségét jelentette ki, a másikban akaratát. Az első a látható világ, amelyet Ő úgy teremtett, hogy az ember szemlélve az Ő teremtésében uralkodó nagyságot, szépséget és harmóniát, felismerhesse Isten mindenhatóságát. A második könyv a Szentírás.” (Mihail Vasziljevics Lomonoszov)

Elképesztő tények a Bibliáról

1. Angol kalligráfusok 2011-ben kiadtak – a könyvnyomtatás megjelenése óta először – egy kézírással lejegyzett és illusztrációkkal díszített Bibliát. A munka 12 évig tartott, a Biblia 8 millió dollárért (körülbelül 2 milliárd Ft) kelt el.
2. Jakab angol király 1611-es Biblia-fordításában szerepelnek unikornisok (egyszarvúak) – egy fordítási hiba miatt.
3. A Göttingeni Egyetemen van egy Biblia, amelyet 2470 darab pálmalevélre jegyeztek fel.
4. Egészen 1228-ig nem voltak fejezetjelölések a Bibliában. Az Ószövetség fejezeteit 1488-ban, az Újszövetség fejezeteit pedig 1551-ben osztották fel versszakokra.
5. A Bibliában tíz olyan eset olvasható, amikor egy halottat visszahoznak az életbe, és két olyan személyről is olvasunk, akik soha nem haltak meg (Énok, Illés).
6. Bár a világ karácsonykor ünnepli a születését, Jézus minden valószínűség szerint valamikor ősszel születhetett.
7. Az izraeli Ami Bentov 2013-ban jelentette meg a világ első kereskedelmi nanobibliáját. Az 5x5 milliméteres, ékszerbe foglalt szilikonlapocskák a teljes Ó- vagy Újszövetség szövegét tartalmazzák. A szöveg csak több ezerszeres nagyításban, elektronmikroszkóppal olvasható.
8. A világ legnagyobb Bibliáját Louis Waynai készítette el 1928 és 1930 között. A könyv körülbelül fél tonna súlyú, az oldalai pedig több mint egy méter magasak.
9. Az 1455-ben megjelent Gutenberg-biblia volt az első nyomtatásban megjelent könyv. Összesen 180 darab jelent meg belőle – napjainkban 21, a teljes szöveget tartalmazó példány maradt fenn. A szétszabdalt példányok egyes oldalai 25 és 100 ezer dollár (6–25 millió Ft) értékben cserélnek gazdát.
10. Szemben a több mint 5000 ma ismert újszövetségi kézirattal, és az ezret szintén meghaladó ószövetségi kézirattal és kézirattöredékkel, Homérosz Iliászának csak 643 kézirata létezik, Thulydides peloponnészoszi háborújának csak 8, Tacitus műveinek csak két kézirata van meg.

Olvasson tovább: