Kereső toggle

Pénz, szex, Obama – ezért mondott le Benedek pápa?

Egy vatikáni érsek szerint külföldről sürgették a rezsimváltást

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint négy év telt el azóta, hogy XVI. Benedek váratlanul bejelentette lemondását, és azóta zajlik a találgatás, mi váltotta ki valójában a katolikus egyházfő döntését. A hivatalos indoklást, miszerint megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni a hivatallal járó terheket, szerencsére az idő maga megcáfolta, mert Benedek – bár ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt – továbbra is önálló és aktív éle­tet él. Az eddig leggyakrabban említett okok – a Vatikán pénzügyi reformjával szembeni ellenállás, a homoszexuális főpapi lobbi leleplezésétől való félelem, illetve a katolikus egyház liberális elvek szerinti modernizálásának igénye – mellé most egy újabb teória iratkozott fel. Eszerint XVI. Benedek a rá nehezedő „hatalmas külső nyomás” miatt köszönt le.

Februárban vonult nyugdíjba a Ferenc pápával szemben talán legkritikusabb olasz püspök, Ferrara-Comacchio volt érseke, Luigi Negri, miután betöltötte 75. életévét. Negri érsek egy San Marinó-i olasz nyelvű lapnak adott interjúban arról beszélt, hogy az elmúlt négy évben „több alkalommal” találkozott a nyugalmazott pápával, és azt állította, hogy Benedek 2013-ban nem teljesen önként, és nem a hivatalosan közölt egészségügyi okok miatt távozott hivatalából. Az érsek már Benedek pontifikátusa idején is az egyházfő egyik bizalmasának számított, és nem rejtette véka alá, hogy a katolikus egyház számára súlyos problémának látja a jelenlegi pápa tevékenységét. Sőt, 2015-ben egy befolyásos olasz lap, az Il Fatto Quotidiano arról írt, hogy egy szemtanú szerint Negri érsek egyik munkatársának azt mondta: „a Madonna csodája lenne”, ha Ferenc pápa elvesztené hivatalát. Az érsek a beszélgetés tényét nem tagadta, de azt cáfolta, hogy Bergoglio halálát kívánta volna.

Negri most a Rimini 2.0 című hírportálnak arról beszélt, hogy Benedek négy éve „a rá nehezedő hatalmas nyomás” miatt mondott le. Az érsek nem nevezte meg az akkori amerikai elnököt, de szavaiból elég világosan kiderült, hogy Barack Obama és kormánya befolyását gyanítja a vatikáni „rendszerváltás” mögött. „Az igazság előbb-utóbb mindenképpen ki fog derülni arról, vajon kinek milyen súlyos felelőssége volt a Vatikánon belül és kívül a pápa lemondásával kapcsolatban. … Nem véletlen, hogy Amerikában a Wikileaks által közzétett anyagokból kiderült, miszerint egyes katolikus csoportok Trump elnök közbenjárását kérték, állítson fel vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, vajon Barack Obama adminisztrációja gyakorolt-e nyomást Benedek pápára” – nyilatkozta Luigi Negri. Az érsek szerint a lemondás körül továbbra is sűrű a homály, de biztos benne, hogy az „igazság és a felelősök személye ki fog derülni”. Hozzátette, ha ez életében nem történik meg, akkor „első kérdése ez lesz Szent Péterhez”.

Annak idején sokan felidézték, hogy Benedek pápa trónra lépése­kor, 2005-ben azt kérte a katolikus hívőktől: „Imádkozzatok értem, nehogy elmeneküljek a farkasoktól való félelmem miatt.” De vajon kik vagy milyen körök lehettek azok a „farkasok”, akikre Benedek utalt? Egy olasz tényfeltáró újságíró, Mau­rizio Blondet 2015-ben összeállította a lemondáshoz vezető események láncolatát, amiből azt a következtetést vonta le, hogy a nemzetközi bankelit és a Vatikánon belül működő homoszexuális lobbi volt leginkább érdekelt a pápacserében, és ez a két befolyásos kör rendelkezett is a szükséges eszközökkel céljai eléréséhez.

Luigi Negri nyugalmazott érsek
A Benedek lemondása előtti egy évben összehangolt nemzetközi kampány zajlott a pápa ellen, amelynek része volt a Vatileaks néven elhíresült kiszivárogtatás és a Szentszék elleni globális pénzügyi vizsgálatsorozat. Giovanni Lajolo kardinális, korábbi vatikáni államtitkár 2012 nyarán tett nyilatkozata szerint a lejárató kampány célja az volt, hogy „kapitány nélküli hajó” képét sugallja, és aláássa XVI. Benedek pápa morális vezetői tekintélyét. Lajolo az olasz TG24 televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy „a katolikus egyházzal és a Szentszékkel szembeni ellenséges erők... meg akarják akadályozni a Szentatya által kért átfogó és mély megtisztulást, amelynek alapvető célja belső és szellemi. Nem szabad azonban, hogy illúzióink legyenek: ahogy az apostolok között ott volt Iskariótes Júdás, úgy ma is vannak (az egyházban) olyanok, akikben nincsen benne Krisztus szelleme” – mondta a bíboros. Nem csak az egyházon belül álltak azonban ugrásra készen azok, akik új vezetőt szerettek volna látni a Szentszék élén.

Selyemzsinór Berlinből

2013. január elsején váratlanul leállt valamennyi vatikáni ATM-terminál, és a bankkártya-leolvasók sem működtek. A turisták tanácstalanul álldogáltak a Sixtusi-kápolna és a Vatikáni Múzeum pénztáránál, ahol csak készpénzért lehetett jegyet venni. Nem átmeneti technikai problémáról volt szó: a pápai állam digitális pénzforgalmi rendszerét az üzemeltető Deutsche Bank a globális bankközi tranzakciók kommunikációs hátterét biztosító SWIFT rendszeren keresztül blokkolta. A hálózat működése csak közel hat héttel később, 2013. február 12-én indult újra, 24 órával Benedek pápa lemondása után. Blondet azonban emlékeztet rá, hogy a problémák már korábban érzékelhetőek voltak.

2012-ben az amerikai külügyminisztérium a nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás veszélyei­vel foglalkozó éves jelentése először említette a Vatikánt a veszélyeztetett, „kockázatos” besorolású országok listáján. Susan Pittman, a State Department illetékese a Reuters hírügynökségnek ezt azzal indokolta, hogy „a Szentszék olyan (pénzügyi) rendszerrel rendelkezik, amely az itt átáramló nagy mennyiségű nemzetközi devizaforgalom mellett potenciálisan pénzmosási központtá teheti az államot”.

A jelentés nem vádolta közvetlenül pénzmosással a Vatikánt, bár 2010-ben az olasz hatóságok egyszer már 23 millió eurót befagyasztottak a Vatikáni Bank (IOR) számláin a pénzmosás elleni törvények megszegésének gyanújával. A lefoglalt összegeket a Credito Artigiano Spa bank vatikáni fiókjánál nyitott számláról akarták külföldre utalni, az összeg nagy része (20 millió euró) a frankfurti JP Morgan Bank számlájára érkezett volna.

Barack Obama és Ferenc pápa Washingtonban
XVI. Benedek pápa igyekezett elébe menni a vizsgálatoknak, és kezdeményezte a Szentszék pénzügyi átvilágítását. 2009-ben egy katolikus etikaprofesszort és bankárt, Ettore Gotti Tedeschit nevezte ki a Vatikáni Bank élére. Tedeschi feladata az volt, hogy az 1941-ben alapított és a nyolcvanas években súlyos bűncselekményekkel vádolt intézményt átvilágítsa és összhangba hozza az egyre szigorúbb nemzetközi normákkal. (Mint ismert, a Szentlélek Bank [Banco Ambrosiano] 1982-ben történt összeomlása során kiderült, hogy 1,3 milliárd dollár eltűnt, a bank vezetőjét, Roberto Calvit pedig gyanús körülmények között felakasztva találták Londonban, a Temze egyik hídja alatt. A hiányzó pénzt az IOR által kibocsátott kötvényekkel fedezték, de a Vatikáni Bank tagadta, hogy köze lett volna a csaláshoz.)

A transzparenciára tett kísérlet azonban 2012-ben váratlanul megbukott: a Vatikáni Bank igazgatótanácsa május 24-én rendkívüli ülést tartott, amely azonnali hatállyal felmentette Ettore Gotti Tedeschi elnököt. A bank­vezetőt azzal gyanúsították, hogy „pszichésen alkalmatlanná vált” tisztsége betöltésére, továbbá bizalmas dokumentumokat továbbított az IOR-ban zajló állítólagos pénzmosásról és korrupciós pénzek kezeléséről. Benedek pápát három nappal később újabb megrázkódtatás érte, amikor pünkösd vasárnap letartóztatták Paolo Gabrielét, az egyházfő személyes inasát, akit azzal vádoltak, hogy a pápa irodájából több száz bizalmas iratot ellopott és lemásolt.

A nemzetközi sajtó hirtelen megtelt a sorozatos vatikáni botrányok híreivel, a tudósítások szerint káosz, tehetetlenség és pánik uralkodott el a Szentszék legfelső köreiben. „Kritikus pillanatban kitört példátlanul súlyos válság, ami azt jelzi, hogy a Vatikán legbelső köreiben megtört a bizalom” – így jellemezte Robert Moynihan, a pápai állam ügyeivel foglalkozó Inside the Vatican című folyóirat főszerkesztője a 2012 kora nyarán történt eseményeket. Moynihan szerint Benedek nem tudhatta, hogy az íróasztalán lévő dokumentumok közül mikor melyiket emeli el valaki és fényképezi le, és azt sem, hogy kinek az utasítására teszi ezt, és kinek továbbítja a vatikáni dokumentumokat.

Tedeschi menesztését követően a Vatikáni Bank vezetését a Deutsche Bank korábbi vezérigazgatója, Ronaldo Hermann Schmitz vette át, aki azonnal leállította a Benedek által elrendelt reformokat. Hamarosan megérkezett a válasz Brüsszelből: az Európai Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozása Elleni Bizottság (Moneyval) elmarasztalta a Vatikáni Bankot, mivel a 16 pontból álló nemzetközi sztenderd közel felét, 7 pontot a Szentszék pénzintézete megsérti. A felelős természetesen nem az IOR új német elnöke, hanem a felügyeletet ellátó Tarcisio Bertone bíboros-államtitkár, és végső soron Benedek pápa lett.

Ezt követte a bankautomaták és a vatikáni terminálok letiltása 2013. újév napján, amiből egyértelművé vált, hogy a transzatlanti pénzügyi elit fokozza a nyomást a teológiai kérdésekben ókonzervatívnak, továbbá iszlamofóbnak és tradicionalistának bélyegzett egyházfő ellen. Mint Maurizio Blondet tanulmányában megjegyzi: Hermann Schmitz korábbi főnökei a Deutsche Banktól megmutatták, még a pápa sem „adhat és vehet semmit a saját országában, ha a pénzvilág urai úgy döntenek”.  A selyemzsinórt megküldték a Vatikánba, a világ azonban nem sejtette, hogy Benedeknek már csak 41 napja volt hátra pápaságából.

Győzött a „Maffia”

Godfried Danneels belga kardinális
A pénzügyi elit mellett a pápa még egy nagyhatalmú lobbicsoport haragját is kivívta. A pápa 2012 decemberében kapta kézhez annak a három magas rangú és tekintélyes főpapból álló bizottságnak a jelentését, akiknek a feladata a vatikáni „homoszexuális maffia” visszaéléseinek a kivizsgálása volt. A 300 oldalas dokumentum a hírek szerint mélyen megrázta az egyházfőt, aki szembesült azzal, milyen mély és pusztító morális romlás veszi körül, és milyen nagy hatalmú főpapok érintettek az ügyben.

A bíborosok közül azóta már van, aki nyilvánosan is vállalta a Benedekkel szembeni puccsot. Godfried Danneels belga kardinális 2015-ben megjelent önéletrajzi könyvében beszámolt arról, hogy tagja volt annak a titkos, a svájci Sankt Gallenben ülésező egyházi csoportnak, amely Maffiának hívta saját magát. A „Maffia” ellenezte XVI. Benedek pápaságát, és Ferenc pápa felépítésén dolgozott. Danneels támogatja az abortusz legalizálását és a melegházasság bevezetését is. A  puccsista bíborosok között volt Walter Kasper német bíboros és az időközben elhunyt Carlo Maria Martini jezsuita kardinális is.

Ferenc pápa megválasztása után Danneels elégedetten nyilatkozta a De Tijd című lapnak: „Pozitív lépésnek tartom, hogy egyre több állam nyitott a melegek polgári házasságára.”

XVI. Benedek 2016-ban
Ferenc trónra lépése után átvette a 300 oldalas jelentést elődjétől, de annak tartalmáról azóta sem tudni semmit, évek óta említést sem tettek róla a Vatikánban. Az új egyházfő kijelentéseivel azonban elégedettek lehettek Brüsszelben, Hollywoodban és Washingtonban is, legalábbis az Obama-kormányzat idején. A nagy játszma Donald Trump megválasztása után új fordulatot vett, de az eredményt aligha lehet megjósolni. Amint az IOR volt elnöke, Ettore Gotti Tedeschi – akit azóta felmentettek minden vád alól, de egyben nyugdíjaztak is – 2016-ban az Euronews televíziónak adott interjúban elmondta: „Ma senki nem tudja, hol van a valódi hatalom. Európának nagy esélye van rá, hogy a mérleg nyelve legyen: támogathatja az Egyesült Államok stratégiáját, vagy járhat a saját útján is. Európa pillanatnyilag a kulcsszereplő abban a rendszerben, amelyben a geopolitikai hatalmat újraszervezik. De mi is Európa? Még nem sikerült megértenem, hogy mi Európa, és hogy ki Európa. Ha Európa Brüsszel Európája, akkor rosszul állunk. De ha Európa Németország – nos, akkor még rosszabbak a kilátások!” – nyilatkozta a Vatikáni Bank menesztett vezetője.

Olvasson tovább:

  • „Gyűlölöm a rákot”: Így győzött Darlene Zschech

    „Amikor erre a dalra készültem, legbelül éreztem, hogy van egy konkrét üzenete a számunkra. Azoknak a rákos betegeknek szól, akikre az orvosok kimondták a halálos ítéletet. Bármit is állít a lelet, ezt a dalt most nektek énekeljük. Ez Isten beszéde! Ez az Ő ígérete! Ő harcol érted! Gyűlölöm a rákot...
  •  Keresztény fiatallal végzett a terrorista Jeruzsálemben

    Jeruzsálem Ras al-Amud negyedéből való Jamil al-Tamimi, az 57 éves arab merénylő, aki a Jaffa-kapu környéki villamoson több ízben is mellkason szúrta Hannah Bladont. Egy szolgálaton kívüli rendőr húzta meg a vészféket, és fegyverezte le Tamimit. A támadás során egy harmincas éveiben járó terhes...
  • „Tegyük újra naggyá a családokat!”

    Budapesten rendezik május végén a Családok Világkongresszusát, amelyen több mint 80 országból érkeznek előadók és vendégek, ebből az alkalomból beszélgettünk Larry D. Jacobsszal, a szervezőbizottság elnökével. A rendezvény fő témája, hogyan lehet a sokfajta kihívás között megvédeni, sőt...