Kereső toggle

Új kezdet, sok imával

Beiktatták az Egyesült Államok 45. elnökét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Négy fantasztikus évünk lesz” – ezt ígérte Donald Trump beiktatásának előestéjén a támogatóiknak tartott egyik vacsorán. Ezt a beszédet Trump még civil állampolgárként tartotta, de miután január 20-án pontban délben elmondta az alkotmányban előírt esküszöveget, már mint az Egyesült Államok 45. elnöke beszélt a Kapitólium előtt felállított pódiumon. A beiktatás napja az amerikai politikai hagyomány szerint a békés hatalomátadás ünnepe, ezt fejezi ki, hogy a Fehér Ház új lakója a leköszönő elnök jelenlétében teszi le az esküt és mondja el a beiktatási beszédét. A nap másik jellegzetessége, hogy Isten segítségét és áldását kérik az új elnökre és kormányzatára. Idén a szokottnál is több ima hangzott el, mert Trump rekordszámú – összesen hat – egyházi személyt kért fel áldásmondásra.

1937, az alkotmány XX. kiegészítésének elfogadása óta az újonnan megválasztott vagy újraválasztott elnököt a választásokat követő év januárjának 20. napján iktatják be (ez általában a Legfelsőbb Bíróság elnökének feladata). Az idei sorrendben az 58. ilyen esemény volt, Trump pedig a 45. amerikai elnökként lépett hivatalába.

„Én, Donald John Trump ünnepélyesen esküszöm, hogy az Egyesült Államok elnökének tisztét híven gyakorolom, és legjobb képességeim szerint fenntartom, óvom és megvédem az Egyesült Államok alkotmányát. Isten engem úgy segéljen!” – ismételte az új elnök John Roberts, a Legfelsőbb Bíróság elnöke után. Trump kezét arra a két Bibliára helyezte, amelyet felesége, Melania tartott: az egyik a nagyanyjától kilencévesen kapott Szentírás, a másik pedig Abraham Lincoln elnök Bibliája, amit 1861-es beiktatásakor használt.

Ez volt az a pillanat, amire Trump másfél éve készül, azóta, hogy 2015 nyarán a New York-i Trump Tower halljában bejelentette indulását. Abban a pillanatban, hogy kimondta az eskü utolsó szavát, az alkotmány szerint megtörtént a hatalom átadása. És ezt nem csak jelképesen kell érteni. Egészen addig az elnök kijelölt munkatársa a nukleáris kódokat tartalmazó bőrönddel Barack Obama mögött állt néhány méterrel, ettől kezdve azonban Donald Trumpot követi. (Obama kihasználta hivatali idejének utolsó perceit is, például január 20-án délelőtt 221 millió dollár átutalásáról intézkedett  a Palesztin Hatóság számára.)

Hatalmi koncentráció

Donald Trump és családja istentisztelettel kezdte a reggelt a Kapitólium közelében fekvő Szt. János episzkopális templomban, majd az elnöki, pontosabban akkor még csak megválasztott elnöki konvoj a Fehér Házhoz hajtatott. Itt Barack és Michelle Obama fogadta a Trump házaspárt, majd együtt érkeztek meg a Kapitóliumhoz, ahol már ott volt a Trump család többi tagja, a két idősebb fiú, ifj. Donald (Don) Trump és Eric Trump családjaikkal, valamint a két lány, Tiffany és Ivanka, és Ivanka férje, Jared Kushner, Trump főtanácsadója, és a legkisebb fiú, Barron is. 

Az elnöki beiktatás sok szempontból különleges, például amiatt is, hogy itt, ebből az alkalomból  összetalálkozik egy helyen a leköszönő, valamint az új elnök és alelnök, a képviselőház két házának a tagjai, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az új kormányzat tagjai. És ott voltak a korábbi elnökök is: Jimmy Carter, Bill Clinton és felesége, Trump versenytársa, Hillary Clinton, valamint George W. Bush. Az ötödik élő exelnök, idősebb Bush elnök viszont néhány napja kórházba került, így ő természetesen nem lehetett jelen. Nem egészségügyi, hanem politikai okból nem volt jelen az a 65 demokrata kongresszusi képviselő, akik bojkottálják a rendezvényt.

Egyedülálló, hogy a hatalmi rangsor első öt tagja egy helyszínen van jelen (az alkotmány szerint az elnök és alelnök után a kongresszus elnöke, a szenátus ideiglenes elnöke és a külügyminiszter következik) egy helyen tartózkodjanak, ezért egy biztonságos másik helyszínen a leköszönő és az új kabinet egy-egy tagja is várakozik a beiktatás alatt, arra a nem várt esetre felkészülve, ha valamilyen katasztrófa vagy támadás következtében vezető nélkül maradna az ország. (Egy ilyen – szerencsére csak fiktív – forgatókönyv több film és krimi témája volt korábban.)

Áldásmondók

Viszonylag új szokás, hogy a beiktatáson imák és áldásmondások hangzanak el. 1937-ben Franklin Delano Roosevelt második elnöki eskütételét kísérte egy episzkopális káplán és egy katolikus pap imája. (Ekkor volt először január 20-án a beiktatás, korábban márciusban tartották a hatalomátadást, de a közel féléves átmeneti időszak túl hosszúnak bizonyult a novemberi választás után.)

A későbbi elnökök megtartották ezt a szokást, és ki ezzel, ki azzal bővítette a beiktatási imák körét: Harry Truman volt az első 1949-ben, aki egy zsidó rabbit is felkért. Trumannak ez az első beiktatása, de a második ciklusa volt: Roosevelt halála után alelnökként lett elnök, és így ismerte el a világ országai közül elsőként Izrael állam létrejöttét.

Négy évvel később, 1953-ban Eisenhower szintén hívott rabbit, de ő maga is imádkozott a rendezvényen. 1957-ben görög ortodox imádkozóval is bővítette a kört, csakúgy, mint John F. Kennedy és Lyndon Johnson. Richard Nixon hívta meg először az „elnökök lelkészét”, Billy Grahamet a beiktatásra 1969-ben. Idősebb Bush elnök és Bill Clinton aztán nem is hívott mást, Graham egyedül mondta el az áldást és az imát. 2001-ben az idős lelkész helyébe már fia, Franklin Graham lépett (aki idén is imádkozott). Barack Obama 2009-ben elsőként egy evangéliumi pásztort, Rick Warrent hívta meg, aki sokat segített neki a kampányban azzal, hogy meghívta a fiatal szenátort kaliforniai gyülekezetébe, hogy riválisával, John McCain elnökjelölttel vitázzon morális kérdésekről. (Amikor a konzervatív, bibliai álláspontja miatt LGBT-csoportok bírálták Warren részvételét, Obama kiállt mellette, de négy évvel később már nem számolt vele, egy másik evangéliumi lelkész meghívását pedig az elnök a melegszervezetek nyomására visszavonta.)

Donald Trump azonban rekordot döntött azzal, hogy nem kevesebb, mint hat egyházi személyt hívott meg, közülük négyen is evangéliumi keresztények. A katolikus egyházat Timothy Dolan bíboros, New York-i érsek képviselte, aki az apokrif Bölcsesség könyvéből idézte Salamon királynak a jeruzsálemi templom felszentelésekor mondott imáját (ami gyakorlatilag megegyezik az ószövetségi Királyok könyvében szereplő imával).

Utána a spanyol ajkú evangéliumi keresztények képviseletében Samuel Rodriguez lelkész imádkozott, aki a Boldogmondásokat idézte Máté evangéliumából: „Boldogok, akiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak. Boldogok, akik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket, és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek énérettem.” Az eskütétel előtt harmadikként Paula White lelkésznő mondott áldást, de beiktatási beszédében (lásd keretes írásunkat) Donald Trump is a Bibliát idézte, amikor azt mondta: „Amikor a szíveteket megnyitjátok a patriotizmus felé, nincs helye az előítéleteknek. A Biblia arra tanít bennünket: »Mily jó és gyönyörűséges, amikor Isten emberei egységben élnek.« Nyíltan kell képviselnünk a nézeteinket, őszintén kell vitáznunk a nézeteltéréseinkről, de mindig a szolidaritást kell keresnünk. Mert amikor Amerika egységes, akkor Amerika egyszerűen megállíthatatlan.”

A beszéd után, ha lehet, még erőteljesebb imák hangzottak el. Először a Simon Wiesenthal Központ alapító elnöke, az ortodox Marvin Hier rabbi szólalt fel, aki szűk két percben hivatásához méltón igazi bibliai tanítást adott az új elnöknek: „Örökkévaló Isten, áldd meg Donald J. Trump elnököt és Amerikát, a mi nagyszerű nemzetünket! Segíts bennünket, hogy megemlékezzünk a zsoltáros szavairól: Kicsoda lakozhatik szent hegyeden? Aki igazságot cselekszik, és igazat szól. Aki tudja, hogy amikor a kezünk munkáját esszük, boldogok vagyunk. Aki könnyhullatással vet, de örvendezve arat majd. Mert azokat a szabadságjogokat, amelyeket mindnyájan élvezünk, nem egyszer és mindenkorra kaptuk meg, hanem minden nemzedéknek magának kell újra birtokba vennie ezeket. Ahogy az elődeink ültettek a mi számunkra, úgy kell nekünk is ültetnünk másoknak. Bár nem a mi feladatunk az, hogy a munkát teljesen bevégezzük, nem is szabad kivonnunk magunkat ennek a végzéséből. A feladatunk, hogy igazságot szolgáltassunk a szükségben lévőknek és az árváknak, mert ők nem számíthatnak másra, mint a polgártársaikra. Egy nemzet vagyonát az értékei bőségével mérik, és nem a építményei ékességeivel. Legyen áldott minden szövetségesünk szerte a világon, akik osztoznak meggyőződésünkben és hitünkben. Babilon folyóvizeinél, ott sírtunk, mikor a Sionról emlékeztünk. Ha elfelejtkezem rólad, Jeruzsálem, felejtkezzék el rólam az én jobbkezem! Aki ezeket cselekszi, nem rendül meg soha. Jöjjön el mihamarabb a nap, amikor jogosság lakozik majd a pusztában, és igazság fog ülni a termőföldön; És lesz az igazság műve békesség, nyugalom és biztonság mindörökké.”

Hier rabbi – aki az első ortodox rabbi volt, aki beiktatáson imádkozott, mert a korábbi elnökök által meghívottak a zsidó vallás reformirányzatához tartoztak – a rendezvény után elmondta, hogy teljesen tudatosan választotta a Jeruzsálemről szóló zsoltárt: „A zsidó közösség képviselője voltam, ezért helyénvaló volt emlékeztetni azokat, akik világszerte nézték az eseményt, hogy a zsidóknak történelmi kapcsolatuk van Jeruzsálemmel. A zsidó nép a Tórát kapta, ezért nyilván nem azt várták tőlem, hogy Shakespeare-t idézzem.” A rabbi számos támadást kapott a Twitteren és más közösségi médiumokban antiszemitáktól, akik az „ördöghöz” hasonlították, és azon sajnálkoztak, hogy „Hitler nem tudta befejezni a munkát”, valamint Izrael-ellenes aktivistáktól, akik a Jeruzsálem melletti kiállása miatt szidalmazták, és baloldali liberálisoktól, akik azt vetették szemére, hogyan merészelt elmenni a „rasszista elnök” beiktatására.

„Vannak antiszemiták a szélsőjobbon és a szélsőbalon egyaránt, például olyanok, akik apartheid államnak nevezik Izraelt, és bojkottra szólítanak fel ellene. De józan ésszel senki nem állíthatja azt, hogy Trump kedvelné ezeket a neonácikat. Az egyik lánya áttért a judaizmusra, van egy zsidó veje, akit nagyra tart, és vannak zsidó unokái” – mondta az emberi jogi szervezet alapító-elnöke.

A Simon Wiesenthal Központ munkáját Magyarországon is jól ismerik. A szervezet az Utolsó Esély akció keretében három magyar háborús bűnös (Csatáry László, Képíró Sándor és Zentai Károly) felkutatásában és azonosításában is segédkezett. Nem rajtuk múlt, hogy végül egyiküket sem sikerült elítéltetni: Csatáry és Képíró a per közben meghalt, Zentait pedig Ausztrália nem adta ki Magyarországnak. Amikor 2013-ben Abraham Cooper, a Wiesenthal Központ társelnöke Budapesten járt, lapunknak azt mondta: „Nem az a kérdés, hogy milyen büntetést szabnak ki, hanem az, hogy megállapítsák a bűnökért a felelősséget. Ha ez nem történik meg, annak egész Magyarország a vesztese lehet.”

Hier rabbi után Billy Graham fia, Franklin Graham lelkész mondott áldást. Emlékeztette Trumpot arra, hogy az eső – ami éppen az új elnök beszéde elején kezdett esni – „a Bibliában az áldás jelképe”, és Isten áldását kérte rá. Ezt követően Pál apostol intelmeit olvasta fel a Timótheushoz írt első leveléből: „Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus.”

Utolsóként az a fekete karizmatikus lelkész szólalt fel Detroitból, aki tavaly ősszel meghívta gyülekezetébe Donald Trumpot. (Trump tiszteletes. Hetek, 2016. szeptember 9.) Wayne Jackson, a Great Faith gyülekezet püspöke az elnökjelölt melletti kiállása miatt Hier rabbihoz hasonlóan nagyon sok támadást kapott a médiában, de sem bánta meg a meghívást. Jackson a beszéd után egy izraeli imasálat és egy Bibliát adott át Trumpnak. „Ez az imasál Izraelből van. Tartsd magadnál, akárhová utazol. Rajta van Isten erejének a kenete. Semmi más nem tud segíteni, mint Isten ereje. Lesznek olyan időszakok az életedben, amikor úgy érzed, hogy cserbenhagytak, és rosszul érzed magad, de a kenet fel fog emelni. Személyesen imádkoztam és böjtöltem felette. Szeretném ezt most rád teríteni. (…) Ez pedig a Biblia olyan igékkel, amelyek fel fognak emelni, amikor padlón érzed magad. Tanulmányozd ezeket. Amikor a helyzet szinte reménytelennek látszik, olvasd el a Márk 9,23-at: »Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek«” – mondta a lelkész.

Olvasson tovább: