Kereső toggle

„Szállj le az üzenőfalamról!”

Nem működik az internetes térítés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mélyült a szakadék a millenniumi generáción belül a hívő és nem hívő fiatalok között – állapította meg a magyar származású közvélemény-kutató, George Barna által alapított intézet legújabb kutatása. Míg az 1980 és 2000 között született nemzedékben azok, akik magukat gyakorló kereszténynek nevezik, továbbra is fontosnak tartják a Bibliához való kötődést, nem hívő kortársaik közül egyre többen „politikailag konzervatívnak”, eltérő, sőt „veszélyes” gondolkodásúnak tekintik azokat, akik nyilvánosan Bibliát olvasnak. Nem érdeklik őket a bibliai témájú filmek sem: csak lózung a mainstream felé való nyitás, mert Hollywood továbbra is a hívőkön kaszálja be a profitot. A digitális térben még nagyobb az elutasítás a Szentírásból származó üzenetek felé: a nem hívők jelentős része zaklatásnak tekinti a közösségi felületeken kéretlenül megjelenő bibliai idézeteket. Ezekről úgy gondolják, hogy céljuk a térítés és a más gondolkodásúak megbélyegzése. A tanulmányból az is kiderül, hogy még a digitális nemzedék tagjai is szívesebben olvassák könyv formában a Bibliát.

Az egyik legrangosabb közvélemény-kutató intézet, a Barna Group rendszeresen vizsgálja a Biblia megítélését az amerikai társadalomban. Október végén megjelent friss kutatásuk egyik megállapítása szerint a millenniumi nemzedék véleménye az eddigi legszkeptikusabb a keresztény Szentírásról. A Barna Group az American Bible Society és az InterVarsity Christian Fellowship támogatásával azt vizsgálta, hogy a kereszténység változó megítélése miként befolyásolja ennek a korosztálynak a Bibliával való kapcsolatát.
A millenniumi nemzedék (más néven Y generáció) az 1980-as évektől egészen 2000-ig születetteket foglalja magába. A teszteket online lehetett kitölteni, 1000 18–30 év közötti, különböző világnézeti alapon álló fiatal válasza adta a kutatás alapját. A tanulmány elsősorban az „Y generáció” hitét, előítéleteit és a Bibliához fűződő viszonyát kívánta feltérképezni a korosztályon belül.

A hívők kitartanak

A gyakorló hívő fiatalok továbbra is tradicionálisan, szó szerint értelmezik a Bibliát. Amikor a Szentírásról van szó, a gyakorló keresztények (azok, akik kereszténynek vallják magukat, és havonta legalább egyszer elmennek templomba vagy gyülekezetbe, valamint a keresztény hitet az életvitelük szerves részeként határozzák meg) hagyományőrzőnek tekinthetőek, és továbbra is nagyra becsülik a Bibliát.
A hívők szinte egységesen úgy vélik, hogy a Biblia tartalmazza mindazt az információt, amire egy tartalmas, minőségi élethez szükség lehet (96 százalék). Ugyanekkora arányban gondolják azt, hogy a Biblia Isten beszédének kinyilatkoztatása.
A többség álláspontja szerint a Bibliában Isten szava jelenik meg, és szó szerint kell értelmezni. A hívő nyilatkozók közel 40 százaléka véli úgy, hogy a Szentírás Isten által inspirált és hibátlan, de néhány részt  a szó szerinti értelmezés helyett szimbolikusan kell érteni. Csekély kisebbség (11 százalék) gondolja azt, hogy a Biblia isteni eredete ellenére tartalmaz ténybeli és történelmi tévedéseket.
A válaszadó hívők jelentős többsége (71 százaléka) számára az erkölcsi értékrend legfőbb forrását is a Biblia jelenti. Azon keresztények közül, akik abszolút igazságként tekintenek a Bibliára, 10-ből 4-en vallják, hogy a Szentírás az alapja és a mintája is a morális meggyőződésüknek. Erkölcsi forrásként második helyen az egyház áll (16 százalék), a harmadikon pedig a szülők által közvetített értékek (14 százalék).
A tanulmány azt is vizsgálta, hogy a keresztény hitéletben a Bibliát mennyire ítélik fontosnak a millenniumi nemzedék tagjai. A megkérdezett nem hívő Y generációsok a bibliatanulmányozás és más egyházi tevékenységek között nem tettek különbséget. Viszont a gyakorló keresztények nagy része úgy nyilatkozott, hogy a Biblia tanulmányozása fontosabb, mint más hitéleti cselekedetek gyakorlása. Például a keresztény fiatalok 55 százaléka véli úgy, hogy a folyamatos bibliaolvasás fontosabb, mint az egyházi rendezvényeken való részvétel, 49 százalék pedig az imádkozás elé helyezi. Ezek tükrében megállapítható, hogy a hívő fiatalok körében a hitgyakorlás területén a Biblia kiemelkedően fontos, ha nem a legfontosabb.

Veszélyes könyv?

A Biblia vegyes és sokszor szélsőségesen negatív érzelmeket vált ki a nem hívőkből.
A millenniumi nemzedék nem hívő tagjai a Szentírásra inkább tanító jellegű könyvként tekintenek, ami történeteket és életvezetési tanácsokat tartalmaz. Csak  27 százalékuk gondolja azt, hogy a Biblia Isten szava vagy általa inspirált szövegek összessége. A Bibliáról alkotott kép a nem keresztények körében az enyhe közönytől egészen az erőteljes szkepticizmusig terjed. A nyilatkozók 30 százaléka írta le úgy a Szentírást, mint „hasznos erkölcsi tanításokat tartalmazó könyv”, a válaszadók közel fele jóval negatívabban jellemezte. A nyilatkozók közel 20 százaléka véli úgy, hogy a Szentírás „elavult, ma már nem bír relevanciával”, és több mint egynegyedük gondolja úgy, hogy „veszélyes könyv, amit évszázadokon át mások elnyomására használtak” (27 százalék).
A Bibliát a nem hívő válaszadók kulturális vagy mitológiai kifejezésekkel társítják. A top 5 válaszból az első a „történet” volt (50 százalék), második a „monda” (38 százalék), harmadik a „szimbolikus” (36 százalék) és a negyedik helyen egyaránt 30 százalékos szavazati aránnyal a „tündérmese” és a „történelmi” jelzők szerepeltek. Csak 12 százalék gondolta a „szent” kifejezést megfelelőnek, és 10 emberből 1 azt, hogy a Biblia tényeken alapul. Ennél is kevesebben definiálták „kijelentésként” (8 százalék), és a nem hívő válaszadók csupán 2 százaléka tartja tévedhetetlennek a Bibliát.
A kutatásból kiderült, hogy a nem hívő válaszadók jelentős többsége (62 százalék) még nem is olvasta a Bibliát. Akik olvasták, azok nehezen érthetőnek és távolinak érzik a Szentírás szövegeit.
Nagyon érdekes és meglepő, hogy a nyilvános bibliaolvasás mennyire vegyes érzelmeket vált ki a nem hívőkből: 22 százaléknak az jut eszébe, hogy az illető politikailag konzervatív, és a válaszadók egynegyede véli azt, hogy egy nyilvánosan Bibliát olvasó emberrel semmi közös nincs bennük. 17 százalék tartja az ilyen személyeket régimódinak vagy ódivatú gondolkodásúnak, 15 százalék pedig egyenesen provokatívnak találja a nyilvános bibliaolvasást. Nagyon kevesen, 10-ből mindössze 1 ember mondta azt, hogy pozitív érzést vált ki belőle. Azok számára, akik azért olvassák nyilvánosan a Bibliát, hogy nem hívő társaikkal hitéleti beszélgetést kezdjenek, rossz hír, hogy a válaszadók csupán 9 százaléka mutat érdeklődést a Biblia tartalma iránt.
Az elmúlt évekhez képest (11 százalék) emelkedett a nem hívők körében a Szentírást olvasók aránya (27 százalék). Ez az adat főleg annak köszönhető, hogy személyes környezetükben a Biblia tanulmányozásának hatására az emberek élete megváltozott. Összegezve: nyilvános közösségen belüli bibliaolvasásnál sokkal hatásosabb, ha a hívők személyes életmódváltásukkal népszerűsítik a Szentírást. Az ő példájuk a Bibliát is hitelesíti a nem keresztény társaik szemében.

Elutasított posztok

Még a digitális nemzedék is inkább nyomtatott formában olvassa a Bibliát. A modern világban a képernyők megjelenése az élet minden területére hatással van, beleértve a hitéletet is. A technika fejlődésének ellenére a keresztények döntő többsége (81 százalék) továbbra is a nyomtatott Biblia olvasását részesíti előnyben. De a válaszadók több mint fele használja az internetes bibliaolvasó programokat, 51 százalékuk pedig az elektronikus olvasóeszközöket is a nyomtatott Biblia mellett.
A kutatás során az is kiderült, hogy a bibliai témájú filmeket megosztott lelkesedéssel fogadják az Y generáció tagjai. A megkérdezettek közel fele értékeli a Szentírásban megtalálható történetek szórakoztatóiparba emelését (49 százalék), jelentős kisebbségük (36 százalék) viszont Hollywood újabb pénzkeresési taktikáját látja benne.
A Biblia egyes részeinek megfilmesítése főleg a gyakorló keresztényeket célozza meg, nem hívő társaik inkább szkeptikusak a történetekkel szemben. Az összes ilyen témájú film (Noé, Isten fia, Isten nem halott  stb.) adatai azt mutatják, hogy a vitatott tartalom ellenére a keresztények adták messze a legnagyobb nézőközönségét a bibliai adaptációknak. A nagy része legalább egy ilyen témájú filmet látott (14 százalék egyáltalán nem), a nem hívő válaszadóknak viszont nagy részük (62 százalék) egyetlen Biblia alapján feldolgozott művet sem látott.
A digitális korban a közkedvelt közösségi oldalakon (Twitter, Facebook, Instagram) a hívők gyakran osztanak meg ismerőseikkel bibliai idézeteket. A felmérésben részt vevő keresztények 81 százaléka posztolt igét a tavalyi évben. A nyilatkozók 30 százaléka állította azt, hogy évente néhányszor, egynegyede, hogy havonta néhány alkalommal, 13 százalék hetente, 13 százalék naponta tett igeverseket közzé a közösségi oldalán.
Keresztények között ez pozitív érzéseket vált ki, viszont a nem hívő ismerősökre inkább negatívan hat. Sokakat zavar (35 százalék), hogy kontextusból kiragadott vagy az adott helyzethez nem illő igeverseket olvasnak az üzenőfalakon. Csupán 33 százalékn tartják elfogadhatónak a bibliai idézetek megjelenését a közösségi oldalakon, ha az adott személy vallásos, és ugyanekkora arányban tartják zavarónak. A nem hívők egynegyede érzi azt, hogy az idézetek célja az ítélkezés a más világnézetet vallók felett. A válaszadók egyötöde evangelizáló szándékot lát a közösségi oldalakon megjelenő posztokban. Nagyon kevesen, csupán  9 százalék tartja inspirálónak az igeverseket és 7 százalék bátorítónak.
A Barna Group elnöke, David Kinnaman szerint a kutatás eredményei a fiatal keresztények körében pozitívak. Számos keresztény vezető aggódik az Y generáció miatt, mert sokan elhagyják a gyülekezeteket. A tanulmányból viszont látszik, hogy a gyakorló hívők továbbra is ragaszkodnak a Biblia tanításaihoz és hagyományos értelmezéséhez.

Olvasson tovább: