Kereső toggle

Ferenc, az ördögűző

Nekitámadt a liberális sajtó a pápának

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, hogy Ferenc pápa nem számíthat már a világsajtó egyöntetű támogatására. Bár nyílt konfliktusról még nincs szó, a világ egyik legbefolyásosabb napilapja nyíltan bírálta a katolikus egyházfőt „régimódi” gondolkodása miatt. A Washington Post cikkét számos nyomtatott és online médium átvette – elsősorban a tengerentúlon. Az amerikai lap tudósítója szerint Ferenc tanításai a gonosz személyes valóságáról, és az általa támogatott ördögűzés gyakorlata a katolikus egyházban a „legósdibb iskolát” képviselik a pápaság közelmúltbeli történelmében. A tudósítás beszámolt egy a Vatikánban megrendezett nemzetközi konferenciáról, ahol a katolikus egyház szakértői gyűltek össze. Az amerikai újságírót különösen az háborította fel, hogy az egyik előadó beszámolt egy esetről, amikor két leszbikus nőből űzött démonokat. A hírt átvevő liberális Slate magazin ebből levonta a következtetést: a pápa „csalódást” keltett, mert néhány „biztató” kijelentése ellenére semmit nem hajlandó változtatni a homoszexualitással kapcsolatos keresztény állásponton. Liberális teológusok arra figyelmeztetnek, hogy Ferenc „aláássa tekintélyét”, amikor „utat nyit a babonaságok előtt”.

„Kevesen tudják, hogy Ferenc pápa, a liberális katolikusok kedvence, a befogadásról és megbocsátásról ismert egyházfő milyen sokat foglalkozik a tűzzel és kénkővel. Pedig az új pápa szóban és tettekben egyaránt drámai csatát vív Isten és a teremtés legrégebbi ellenségével szemben, aki nem más, mint maga az Ördög.” Így kezdődik a Washington Post május 11-ei vatikáni tudósítása, amely annak járt utána, hogy valóban terjedőben van-e Ferenc trónra lépése óta az exorcizmus a katolikus egyházban.

A lap tudósítója, Anthony Faiola szerint a válasz egyértelműen igen. „Utoljára VI. Pál volt a hatvanas években az az egyházfő, aki meg volt győződve arról, hogy pokoli erők szövetkeztek össze azzal a céllal, hogy kárhozatba taszítsák az emberiséget. Bár az egyház kezdettől fogva tanított az ördög létezéséről, az elmúlt évtizedekben a haladóbb szellemiségű papok és püspökök – különösen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában – egyre inkább allegorikus fogalomként beszéltek a Sátánról. A gonoszságot az egyház mindinkább az emberi szabad akarat csúf melléktermékének tekintette, mintsem a ’pokol ura’ sötét mesterkedésének. Még XVI. Benedek pápa, a fellengzős német teológus is gyakran elnagyolt ecsetvonásokkal ábrázolta a gonoszt” – írta Faiola, aki szerint azonban mindez az elmúlt egy évben élesen megváltozott. „Felbukkant a hétköznapi beszédű pápa, aki Latin-Amerikából érkezett, ahol ma is sokan komolyan veszik a Sátánnal kapcsolatos misztikus nézeteket. Ferenc már trónra lépése előtt, Buenos Aires-i érsekként ismert volt arról, hogy gyakran éles hangon figyelmeztette híveit a ’kísértő’ és a ’hazugság atyja’ veszélyeire. Most azonban még a hagyományosan kritikátlan Vatikánban is sokan ráncolják a homlokukat amiatt, hogy milyen sokat foglalkozik Ferenc az ördöggel.”

Kihűlőben a médiaszerelem

„Ferenc pápa szüntelenül az ördögről beszél, ez állandó téma nála” – mondta egy névtelenséget kérő magas rangú püspök a Washington Post tudósítójának. A püspök szerint ha XVI. Benedek teszi ugyanezt, a sajtó már rég szétszedte volna. Ferenc is csak annak köszönheti, hogy eddig „megúszta”, mert a sajtó a „celebpápa” populista akcióira figyelt. A „médiaszerelem” azonban kezd kihűlni az egyházfő és a világsajtó között.

Az amerikai lap felidézi, hogy Ferenc nemcsak beszél a Sátánról, hanem maga is példát mutatott a spontán ördögűzésre, amikor tavaly májusban, pünkösd vasárnap a Szent Péter téren egy kerekesszékben ülő férfiért imádkozott kézrátétellel. A videóra is rögzített rövid jelenetben látható, hogy a pápa imájára a férfi rázkódni és kiabálni kezd, a szemei pedig kimerevednek. A szemtanúk szerint Ferenc egyértelműen ördögűzési céllal tette rá mindkét kezét az illető homlokára. A felvétel bejárta az internetet, Frederico Lombardi vatikáni szóvivő azonban utólag azt állította, hogy a pápa csak egy egyszerű imát mondott a beteg férfiért. Ha viszont valóban rögtönzött exorcizmust végzett a pápa, akkor felülírta az érvényben lévő egyházi törvényt, amely legalább egy hónapos vizsgálatot ír elő a démoni megszállottsággal terhelt személyek esetében (lásd keretes írásunk).

Az egyházfő a személyesebb körben elmondott beszédeiben és prédikációiban gyakran említi az ördögöt. Áprilisban az egyik vatikáni kápolnában például arra figyelmeztette a kora reggeli misére érkezett híveket, hogy legyenek éberek és ne engedjék becsapni magukat a modern világban, amikor a Sátán rejtett arccal tevékenykedik. „Vigyázzatok, mert az Ördög jelen van” – mondta a pápa. Ugyanerre figyelmeztette a nyilvánosságot április 11-ei homíliájában is, amikor arra szólította fel a híveket: „tanuljatok meg harcolni az ördög ellen, …aki a 21. században is létezik”.

2014 elején a pápa nyilvánosan is méltatta az Exorcisták Nemzetközi Szövetségét, amelynek tagjait – az amerikai lap szerint – „korábban sokan a római katolikus egyház őrült figuráinak tartották”. Most azonban Ferenc méltatta a szervezetet azért, mert „segíti a szenvedő és szabadulásra rászoruló embereket”. A nemzetközi közösség egyik tagja, Cesare Truqui atya szerint a pápa emlékeztetni akarja az embereket arra, hogy „a démonokról való tanítás nem valamiféle új teológia, ami kívül esik az evangélium keretein, hanem éppen ezáltal maradunk Jézus Krisztus tanításain belül” (lásd keretes írásunk).

Megvadult leszbikusok a repülőn

A Washington Post tudósítója részt vett a témában megrendezett vatikáni konferencián is. Az Exorcizmus és a szabadulásért mondott ima című rendezvényt kilencedik alkalommal rendezték meg Rómában, de most először kapott nagy sajtónyilvánosságot. Az amerikai újságírót meglepte a jelentős érdeklődés – 33 országból több mint 200 katolikus egyházi személy vett részt –, de még inkább az, hogy a résztvevők között többségben voltak a fiatalok. Eddig, ha egyáltalán szóba került a téma, jobbára az exorcizmus legnagyobb katolikus szakemberének tartott 89 éves Gabriele Amorth atyát idézték,  aki ezen a konferencián is felszólalt – ám ezúttal az előadások témája a modern kor kihívásai voltak, például a sátánista kultuszok terjedése a digitális térben.

A felszólalók szerint az utóbbi években jelentősen megnőtt az igény a katolikus egyházban az exorcista szolgálatok – a démoni megszállottság alóli szabadulásért mondott imák – iránt. Az ördögűzés szertartását csak arra felkészített és a szolgálatra felkent papok végezhetik a katolikus egyházban. Mint elhangzott, az igények messze meghaladják a jelenlegi lehetőségeket: a több mint egymilliárd katolikusra mindössze 5-600 exorcista jut világszerte. Többségük Latin-Amerikában és Kelet-Európában tevékenykedik.

Ezen akar változtatni Ferenc, aki a színfalak mögött bírálta azokat a püspököket, akik nem hisznek az ördög személyes valóságában. „Sajnálatos tény az, hogy az egyházunkban sok püspök és pap nem igazán hisz az ördög létezésében. Szerintem Ferenc pápa őket akarja megszólítani. Ha ugyanis nem hiszel ebben, akkor az ördög könnyedén győz” – magyarázta Gabriele Amorth.

A pápa ezért növelni akarja a szolgálók számát az egyházkerületekben, hogy a püspökök megoldást tudjanak kínálni a hozzájuk forduló híveknek. Nem mindenki nézi azonban jó szemmel az egyházfő törekvéseit. Liberális teológusok szerint az ördög régimódi értelmezésével Ferenc aláássa tekintélyét, amelyet az elmúlt egy évben vívott ki magának, mint aki elődeinél sokkal jobban érti a modern társadalmat. „Megnyitja az ajtót a babonaság előtt” – állítja Vito Mancurso katolikus teológus, a modern szkeptikusok egyik ismert szószólója. Szerinte számos püspök tudatosan elzárkózik a hozzájuk forduló hívektől, és inkább pszichiáterekhez irányítja azokat, akik spirituális gyötrelmekről vagy a megszállottság más feltételezett tüneteiről beszélnek. Máshol arról panaszkodnak, hogy nagyon hosszú a várólista, mert a hivatalos exorcistát csak püspök rendelheti ki, különben nem tekinthető érvényesnek a szertartás.

Az amerikai lap szerint a vatikáni konferencián az előadók több gyakorlati történettel is illusztrálták azt, hogy milyen igény van a szolgálatra. A Svájcban élő Cesar Truqui tiszteletes elmondta, hogy nemrég egy repülőút során arra lett figyelmes, hogy a mögötte lévő ülésen egy leszbikus pár ül. „Éreztem a Sátán jelenlétét a hátam mögött, ezért csendben imádkozni kezdtem, hogy megdorgáljam a gonosz szellemet. Néhány perc múlva az egyik nő démoni hangon morogni kezdett, és a keze ügyében lévő csokoládés rudakkal kezdte dobálni a fejemet.” A pap nem akart nagyobb botrányt a repülőgépen, ezért nem folytatta az imát. Mint elmondta, más alkalommal azonban addig végzik a szolgálatot, amíg „a megszállott személyben lévő démonok nem távoznak”. Ehhez időnként hosszas imákra van szükség, amelyek során előfordul, hogy a pap arra kényszeríti a démonokat, hogy megvallják, hányan vannak, és mi a nevük.

Jóllehet az evangéliumokban számos beszámoló van arról, hogy Jézus rendszeresen imádkozott démonok gyötrése alatt álló kortársaiért – nemcsak az olyan nyilvánvalóan megszállott őrjöngőkért, mint akikkel Gadarában találkozott, hanem teljesen hétköznapi emberekért is –, az amerikai reakciókból úgy tűnik, hogy az exorcizmus modern kori gyakorlata hadüzenetnek számít.

Különösen érzékeny reakciót vált ki, ha az ördögűzést bármilyen formában összekapcsolják a homoszexualitással, mint azt a svájci tiszteletes története is bemutatta. A liberális Slate magazin a konferencia kapcsán drámai cikket írt a „melegekkel szembeni ördögűzések rettenetes világáról”. A lap felemlegeti, hogy eddig csak a karizmatikus keresztény körökben fordult elő, hogy homoszexuálisok megszabadulásáért imádkozzanak, de most a jelenség felütötte a fejét a katolikus egyházban is. A Slate szerint a „viselkedési mód erőszakos megváltoztatása” sérti az emberi jogokat, és a lap emlékezteti a keresztényeket arra, hogy ilyen gyakorlat – a melegekért való ima – „elképzelhetetlen más vallásokban, mint például a zsidó, a muszlim és a hindu hitgyakorlatban”.

Szerelmesek levele a pápának

A napokban más jelek is mutatták, hogy az amerikai sajtó hozzáállása változóban van a pápa iránt, mert két más témában is kioktatást kapott az egyházfő. A Daily Beast online hírportál azt bírálta, hogy Ferenc vizsgálatot rendelt el egy katolikus apácaszövetség ellen. Pedig a Vallásos Nők Vezetői Konferenciája (Leadership Conference of Women Religious – LCWR) nem tekinthető szakadár csoportnak, hiszen az Egyesült Államokban tevékenykedő apácák 80 százaléka tagja a szervezetnek. Ennek ellenére már Benedek pápa is azzal vádolta az LCWR-t, hogy a szervezet vezetői „a katolikus vallással összeférhetetlen radikális feminista nézeteket” képviselnek.

A Vatikán idén áprilisban újra nekitámadt az apácaszövetségnek. Gerhard Müller bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa szerint elfogadhatatlan, hogy a szervezet kitüntetésben részesítette Elizabeth Johnson nővért, a Fordham Egyetem teológusát, aki a vatikáni álláspont szerint könyveiben összekeveri „a feminizmust, a radikális környezetvédelmi eszméket és a felszabadítási teológiát a sajátosan értelmezett katolikus teológiával”. Müller bíboros a pápa véleményét tolmácsolva egyenesen „provokációnak” nevezte Johnson nővér kitüntetését. A hírportál szerint a Vatikán inkább azért bünteti az amerikai apácákat, mert nem képviselik a nyilvánosság előtt a fogamzásgátlással és a homoszexualitással kapcsolatos egyházi álláspontot – szívesebben beszélnek a klímaváltozásról, a bevándorlók problémáiról vagy a menekültek segélyezéséről.

A Reuters hírügynökség nyomán felkapta a sajtó azt a hírt is, hogy 26 nő nyílt levélben kérte a pápát, tegye választhatóvá a papi cölibátust. A nők azt állították, hogy „papokba szerelmesek és viszonyt folytatnak egyházi személyekkel”. A levél végén audienciát kérnek a pápától, hogy elmondhassák neki „szívet tépő” kálváriájukat. A levelet elsőként a La Stampa című olasz napilap Vatican Insider melléklete tette közzé. A jól értesült vatikáni információiról ismert lap szerint a szerelmes nők nem számíthatnak érdemi változásra Ferenc pápától, aki soha nem támogatta a latin egyházban mintegy ezer éve rögzült kötelező papi nőtlenség eltörlését. Az egyházfő szerint ez a gyakorlat „a történelem során sokkal több pozitívummal járt, mintsem problémával”.

Az exorcizmus kézikönyve

A katolikus egyház 1999-ben aktualizálta az ördögűzés közel 400 éve változatlan szabályait. A De Exorcismis et supplicationibus quibusdam (Mindenféle ördögűzésekről és könyörgésekről) című, 90 oldalas kézikönyv rendkívüli óvatosságot, diszkréciót és – az egyház történetében első ízben – a pszichiátriával való együtt-működést tanácsol azokkal kapcsolatban, akiknél felmerül, hogy esetleg démoni megszállottság alatt állnak. A dokumentum éberségre inti a keresztényeket, mert „ellenségük az Ördög, ordító oroszlánként jár körbe, lesve az alkalmat, hogy felfalhassa őket. Jóllehet az Isten által neki megszabott korlátokat át nem lépheti, mindazonáltal egyes keresztényeket hatalmába keríthet”. Medina Estevez bíboros szerint a gonosz nem annyira látványos megjelenések révén, mint inkább azzal van jelen, hogy megpróbálja elhitetni, nem is létezik. „Belzebub azáltal csapja be az embereket, hogy elhiteti velük, a boldogság forrása a pénz, a hatalom, a testi bujaság, vagy hogy nincs szükségük Istenre, üdvözülésre” – mondta a bíboros, aki a rítus felelevenítéséről szóló döntést azzal is indokolta, hogy az ezredforduló közeledtével megnövekedett a sátáni kultuszok, jövendőmondás, kártyajóslás, mágia és boszorkányság jelenléte a világon. Az V. Pál által 1614-ben rögzített kódex 21 előírást tartalmaz, közte imákat, a feszület és a szenteltvíz használatát. Az ördögűzést végző püspöknek vagy az általa felhatalmazott papnak jobb kezét a sátán által megszállt személy fölé kell tartania, stólája két szélét a nyakához kell támasztania, és többször el kell mondania az „ex cruciem domini” szavakat. Az ördögűzés új vatikáni szabályzata számot vet a tudományos lélekgyógyászat felismeréseivel, és rendkívüli óvatosságra inti az exorcizmus művelőit, nehogy az ördög általi megszállottsággal tévesszenek össze közönséges pszichiátriai eseteket. Az ördögűzést végző személy soha nem járhat el annak teljes „erkölcsi bizonyossága” nélkül, hogy valóban démonnal áll szemben, s kétes esetekben vizsgálat vagy szakértői vélemény szükséges. Új jelenség viszont, hogy a rohamosan növekvő igények miatt az arra felhatalmazott személyek egyre gyakrabban spontán is imádkoznak a hozzájuk forduló hívőkért, amint tette azt Ferenc pápa is a Szent Péter téren.

A pápa az eretnek eszmékről

A Jézushoz való személyes imádkozásra biztatta a keresztényeket Ferenc pápa a Vatikáni Rádió által közvetített homíliájában. Az egyházfő a prédikációban hangsúlyozta, hogy „nem elegendő ismeretre törekedni Jézusról, imádkozni is szükséges hozzá, valamint dicsérni és követni is kell őt”. A pápa szerint óvatosan kell bánni a vallási ismeretekkel, mert „az eszmék önmagukban nem vezetnek sehova, és azok, akik saját gondolataik útját követik, olyan labirintusba keveredhetnek, amelyből nem találnak kiutat. Pontosan ezért jöttek létre eretnekségek, már az egyház kezdetei óta. Az eretnekség nem más, mint az, ha csak a saját elménkkel és világosságunkkal próbáljuk megérteni azt, hogy ki is Jézus. Ahogy egy nagy angol író egyszer megfogalmazta: az eretnekség mindig egy elszabadult gondolatból válik őrült eszmévé.” Ferenc szerint Jézus valódi megismeréséhez a helyes magatartás a hozzá való imádkozáson kívül a Biblia: „Vegyétek az Evangéliumot, olvassátok el, hogy mit tett Jézus, milyen életet élt, mit üzent és mit tanított nekünk, és igyekezzetek követni a példáját” – üzente az egyházfő.

Olvasson tovább: