Kereső toggle

Papok és a választások

Felhívás keringőre

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Burkoltan ugyan, de gyakorlatilag a jelenlegi kormánykoalíció támogatására buzdít az az ajánlás, amelyet a Magyar Egyházak Ökumenikus Tanácsa fogadott el a minap. Ha összevetjük a "politikai piacon" található pártprogramokat, akkor a tanács által megfogalmazott témákban – mint például a terhességmegszakítás vagy az üzletek vasárnapi nyitva tartásának kérdése – csak egy "legény marad a gáton".

Az ökumenikus tanács júniusi ajánlásának a Felelős keresztyén részvétel a társadalomban – a választások előtt címet adta, a szövegben külön hangsúlyozva: ügyeltek arra, hogy ne sugalljanak kész válaszokat, megoldásokat. A háromoldalas ajánlás túlnyomó része általános megfogalmazásokat tartalmaz, amit azzal indokoltak, hogy inkább szempontokat kívántak adni a gyülekezeteknek, hogy a "keresztény körökben csendes beszélgetések" során tisztázódjék: "a társadalomban való felelősségünk milyen viszonyban van hitünk alapjaival, mi ez a felelősség, melyek a területei, milyen konkrét tennivalókkal jár ez a felelősség". 

Nem újdonság, hogy egy ilyen szövegben egyetlen politikai erő sincs megnevezve, hiszen 1998-ban a katolikus Püspöki Kar választási felhívásában szó szerint csak az szerepelt, hogy "ne vesztegessük el szavazatainkat esélytelen jelöltekre". Ezt többen – így például Giczy György, a KDNP egykori elnöke is – a jobboldali egységet megteremtő Fidesz támogatásaként tudták csak értékelni. 

Ha az ökumenikus tanács sorait figyelmesen elolvassuk, láthatjuk az igazi célt: a konkrét tennivalókig kell eljutniuk a hívőknek, ami egy választásokra szóló ajánlás értelmében nem lehet más, mint hogy kire is adják voksaikat. Beszédes azonban néhány, konkrétumokat is tartalmazó mondat. Az 5. pont b) szakasza az alábbiakat fogalmazza meg: "Mely ügyekben foglaljanak állást az egyes gyülekezetek vagy egyházak (pl. sajtó, televízió, rádió köteles normája, terhességmegszakítás, eutanázia, üzletek vasárnapi nyitva tartása stb.)? "

Az "ajánlásokkal" szemmel láthatóan a koalíciós pártok azonosulnak leginkább. Legutóbb például Semjén Zsolt, az egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkár tört lándzsát a sajtó "megtisztítása", azaz a "köteles norma" mellett egy médiakonferencián. Talán nem véletlenül, éppen az ökumenikus tanács szervezte rendezvényen mondta az alábbiakat: "A média nincs kellő alkotmányos kontroll alatt, egy részében még mindig fel lehet ismerni a tudatos egyházellenes tendenciákat." A kereskedelmi televíziókról pedig úgy beszélt, mint amelyeknek a legfőbb céljuk, hogy minél nagyobb nézettségük, ezáltal reklámbevételük legyen, amit úgy kívánnak elérni, hogy a társadalom alantasabb ösztöneire próbálnak hatni. Semjén szerint mindez súlyosan értékromboló, helyenként egyházellenes hatású. 

A terhességmegszakítás témakörében is a kormánykoalíció nyilatkozott a legtöbbet. A legutóbbi Fidesz-kongresszuson a "Jövő elkezdődött" vitairat bevezetőjében a legnagyobb kormánypárt közvetett módon ítélte el az abortuszt: "Visszagondolva a kilencvenes évek közepére – különösen a Bokros-csomag időszakára –, akkoriban jó okunk volt a kétségbeesésre. Az abortuszok száma soha nem látott méretet öltött." A Fidesz szerint Magyarországot az a veszély fenyegette, hogy egyszerűen elfogy az ország, elfogynak azok, akik képesek dolgozni, akik nemzedékről nemzedékre fönntartják közös életünket. Fordulatot – legalábbis a vitairat szerint – az Orbán-kormány hozott. (A KSH adatai szerint nem Bokros idejében volt az abortuszok száma "soha nem látott méret?", hanem a hetvenes években. – A szerk.) Egyébiránt a jelenlegi kormány a liberális abortuszengedélyezési eljárást gyakorlatilag nem változtatta meg. 

A legnagyobb ellenzéki párt e témáról viszont még burkoltan sem szokott nyilatkozni. Így lehetséges az, hogy az MSZP A jövő programja cím? "eposzában" erről a kérdésről egyáltalán nem esik szó. 

Az üzletek vasárnapi nyitva tartását fideszes képviselők ellenzik. Egyes kritikusaik szerint ezt azért teszik, mert a történelmi egyházaknak óriási presztízsveszteség, hogy a templomok vasárnaponként üresek, mert az emberek a plázákban és bevásárlócentrumokban töltik a hétvégéiket. 

Az ajánlásból idézett 5/b szakasz a "stb" kifejezést is tartalmazza. A "satöbbi" akár lehet az egyházak presztízsét növelő egyházi esküvő állami rangra való emelése. Erről, vagyis a "történelmi" egyházak csökkenő presztízsének növeléséről egyébként a Fidesz már említett vitairata is szól: négy pontban határozza meg a legnagyobb kormánypárt terveit e területen. Az első a már idézett egyházi esküvő kérdése, a többi pedig: a társadalomra veszélyes vallási csoportok elleni fellépés, a hitoktatás "védett időben" történő lebonyolítása, és a kistelepüléseken élő lelkipásztorok életkörülményeinek javítása. 

Mivel ezek a témák az egyházaknak nyújtott állami támogatások körét bővítik, minden bizonnyal pozitív befolyással bírnak majd az ökumenikus tanács ajánlásait elfogadó "gyülekezetek, keresztény körök csendes beszélgetései" során.

Olvasson tovább: