Kereső toggle

Összecsapások az iszlám törvény bevezetése miatt

Vallási tömegmészárlás Nigériában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Oluszegun Obaszanjo nigériai elnök kormánya és a muszlimok lakta Észak-Nigéria
vezetői a héten megegyeztek: mégsem kerül bevezetésre az országban az iszlám törvény,
amely körül a múlt héten véres dráma robbant ki az afrikai országban. Az egyelőre
nem hivatalos megegyezés értelmében ott, ahol az iszlám törvény, a sárija érvényben
van, az ítéleteket egyelőre nem hajtják végre; ott pedig, ahol most szeretnék
bevezetni, várni fognak ezzel – közölte a CNN.



Megdöbbent túlélők az észak-nigériai Kaduna városában. Civilizációk összecsapása
    Fotó: Reuters

Kaduna város Rigasza nev? negyede volt az egyik helyszíne a múlt heti nigériai
villongásoknak. Február 21-én Rigasza ötezer lakója háborúba indult egymás ellen

a kereszténység és az iszlám zászlai alatt. Városszerte egymásnak estek egykori
szomszédok, a férfiakat lemészárolták, az épületeket felgyújtották, a nőket és
gyerekeket pedig menekülésre kényszerítették. A kerület most romokban hever. A vérengzés
után még egy héttel is temetetlen holttestek feküdtek az utcákon, amelyek közül némelyik
tetemet disznók eszegettek.

A híradások szerint Kadunában legalább háromszázan meghaltak, de más források
szerint az áldozatok száma kétezer fölött is lehet.

Az összetűzés azzal kezdődött, hogy érvényre akarták juttatni a városban a sáriját,
az iszlám törvényt, amire a keresztény vallású lakosság tiltakozó felvonulást
tartott. A rigaszaiak is csatlakoztak a felvonuláshoz, amely azonban hamar erőszakba
torkollott. Néhány óra leforgása alatt a tüntetésből kisebbfajta háború lett:
egymásnak estek az emberek, először ököllel, később már lőfegyverekkel. A
felvonulók egész városrészeket felgyújtottak, az útjukba eső embereket megverték
vagy élve felgyújtották.

A rigaszaiak csapdába kerültek, így sokan áldozatul estek a muszlim támadóknak.
Keresztény férfiakat csoportokban hajtottak el, sokan soha nem tértek viszsza. A nőket
és gyerekeket arra kényszerítették, hogy térden állva kántálják: "Allah Akbar!"
("Allah nagy!").

A hét elején került sor a "bosszúra", melynek során mintegy kétszázan vesztették
életüket az ország keleti részén fekvő Aba városában. Bár a legutóbbi vérengzés
közvetlenül a sárija bevezetése miatt robbant ki, az összecsapások hátterében nigériai
etnikai feszültségek is meghúzódnak. Nigéria északi részét elsősorban iszlám
vallású hauszák lakják, a déli részt pedig keresztény ibók. A tavalyi hatalomváltást
megelőző tizenöt évnyi katonai uralom alatt a hauszák óriási hatalomhoz jutottak.
Most, hogy Nigéria megválasztott miniszterelnöke keresztény vallású, a hauszák veszélyeztetve
érzik pozíciójukat.

Rigaszában négy órakor életbe lép a kijárási tilalom. Napközben az áldozatok hozzátartozói
kis csoportokban járják az utcákat, keresve a testvéreket, apákat, gyerekeket, hogy
legalább eltemethessék a forró afrikai nap által kikezdett tetemeket. A húszéves
Harry Zango egész vasárnapja azzal telt, hogy sírokat ásott. "A testvérem – mutat
rá az egyik kupac földre –, ő volt az, akit Balának hívtunk."

Olvasson tovább:

  • Nem a maguk dicsőségét keresik

    Bejárta a világsajtót az a videó, amelyben Roberto Firmino, a Bajnokok Ligája-győztes Liverpool csatára megkeresztelkedik. Nem ő az egyetlen sztárfocista, aki nyíltan megvallja keresztény hitét.

  • Ki állíthatja meg a gyilkos robotokat?

    Lehet-e fegyvert adni egy robot kezébe? Mi biztosítja az emberi kontrollt a jövő háborúiban? A Hetek részt vett egy brüsszeli konferenciabeszélgetésen, amelyet az amerikai hadsereg mesterséges intelligencián alapuló fejlesztésekért felelős parancsnoka tartott a „gyilkos robotok” kihívásairól.

  • Két pápa és a vatikáni „maffia”

    Habár a Netflix három Oscar-jelölést begyűjtő filmje igyekszik tündérmeseként beállítani Ferenc pápa színre lépését, a valóságban titkos bíborosi lobbi­szervezetek évtizedes küzdelme juttatta az argentin jelöltet a katolikus egyház csúcsára.