Kereső toggle

A Hit Gyülekezete folytatná a tábori lelkészi szolgálatot

Alkotmányellenes miniszteri tiltás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szabó János honvédelmi miniszter október 22-i hatállyal megszüntette a Hit Gyülekezete
tábori lelkészségének működését. A neoprotestáns közösség vallási diszkriminációnak
tartja az intézkedést, míg a honvédelmi tárca váltig állítja: nem sérültek a gyülekezet
vallásszabadsághoz, illetve lelki gondozáshoz való jogai. A lapunknak nyilatkozó Gellért
Kis Gábor és Platthy Iván szerint, akik az előző ciklusban az egyházügyekért felelős
kulcspozíciókat töltöttek be, a Honvédelmi Minisztérium (HM) döntése alkotmányos
jogokat sért.



Hites tisztek és a HM delegációja a Budapest Sportcsarnokban 1998-ban a Honvédelem
Napján. Közösen ünnepeltek    Fotó: S. L.

1994 nyarán a budapesti Dobó laktanya hites sorkatonái immáron többedszer
rendeztek istentiszteletet a helyi parancsnok engedélyével, amikor a Honvédelmi Minisztérium
vallásügyi főtanácsosa, Kovács Zoltán ezredes az összejövetelt meglátogatva a
szolgálat hivatalos mederbe terelését javasolta. A HM a Protestáns Tábori Püspökség
keretein belül látta megvalósíthatónak az elképzelést, bár a Hit Gyülekezete önálló
formában szerette volna ellátni a szolgálatot.

Az együttműködési szerződést hoszszadalmas tárgyalássorozat előzte meg. A minisztérium
akkori politikai államtitkára, Fodor István a Magyar Hírlap kérdésére elmondta a
református és az evangélikus vezetőkkel is egyeztettek. A megállapodást ezt követően,
1996 februárjában írta alá a Hit Gyülekezete részéről Uzoni Péter elnök, a
Protestáns Püspökség részéről pedig – az akkor külföldön tartózkodó –
Takaró Károly dandártábornok-püspök nevében Szalay Tamás ezredes-püspökhelyettes.
A protestáns szolgálati ág képviseletében a püspök elsőszámú helyettese, Borsós
István alezredes, budapesti református esperes is jelen volt az aláírásnál.

Béres Sándor, a Hit Gyülekezete tábori lelkésze példaértékűnek nevezte a tábori
lelkészek közötti együttműködést, mely – mint a Heteknek elmondta – a szolgálatnak
a Hűvösvölgyi úti laktanyában kialakított lelkészi irodájának 1997 márciusi ünnepélyes
átadásán látványosan meg is mutatkozott. "Gyülekezetünk szolgálatát Takaró Károly
református püspök pohárköszöntőben elmondott méltató szavai mellett Szekeres Mihály
katolikus helynök, Liszkay Csaba a miniszteri kabinet akkori vezetője, az Országgyűlés
Honvédelmi Bizottságának képviselője és a tábori lelkészi szolgálat többi vezetője
is üdvözölte" – emelte ki a lelkész.

A hároméves, gyakorlatilag zavartalan együttműködésben a Magyarországi Református
Egyház Zsinatának elnöksége által 1999. februárban kiadott nyilatkozat hozott változást,
mely a 1996-os megállapodást "a hatályos jogszabályokba és a magyar református
egyház hitelveibe ütköző volta miatt érvénytelennek tekinti".

A Napi Magyarországnak nyilatkozó Csuka Tamás protestáns tábori püspök, a protestáns
szolgálati ág jelenlegi vezetője elárulta, egyháza kényszerként élte meg a szerződés
aláírását, hiszen – mint mondta – "kemény politikai nyomás nehezedett ránk".
A Magyar Hírlap értesülése szerint azonban Takaró püspök külföldről történt
hazaérkezése után így üdvözölte a honvédségnél a Hit Gyülekezetének lelkészeit:
"Befogadunk benneteket, mint keresztyén testvéreinket!".

A zsinati elnökség határozatát Bölcskei Gusztáv püspök mellett Kálmán Attila
egyházkerületi főgondnok, a zsinat világi elnöke jegyzi, aki korábban az Antall-kormány
államtitkáraként dolgozott. A Hit Gyülekezete vezetősége 1993 novemberében közleményben
tiltakozott Kálmán Attilának a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének konferenciáján
az egyházat sértő kijelentései miatt.

Gellért Kis Gábor, aki az előző ciklusban az Országgyűlés Emberi jogi, Vallásügyi
és Kisebbségi Bizottságának szocialista elnöke volt, a szerződéskötés körülményeiről
elmondta: "Hegedűs Lóránt református püspök nem az az ember, akire a Horn-kormány
nyomást tudott volna gyakorolni." Szabó János miniszter levelével kapcsolatban úgy
vélekedett, hogy a jogilag értelmezhetetlen "történelmi egyház" kifejezésen túllépve
az intézkedés mindenképpen alkotmányellenes. Szerinte az ügy a visszájára
fordulhat, mert ha bíróságra kerül, akkor el fogják marasztalni a Honvédelmi Minisztériumot.
"Ha egy miniszter alkotmányos alapelveket rúg fel, akkor az az egész kormányra nézve
elég szomorú" – tette hozzá Gellért Kis.

Platthy Iván, a Horn-kormány vallásügyi államtitkára alkut lát abban, hogy a
hatalom csak a négy történelmi egyházzal hajlandó együttműködni a tábori lelkészség
keretein belül. Megítélése szerint a felekezeti jogegyenlőség elve megköveteli a külön
tevékenykedés biztosítását, az igények függvényében. A tábori lelkészségnek
ezeket a közösségi igényeket kellett volna kezelni – állapította meg a kialakult
helyzettel kapcsolatban Platthy.

A tárca 1999. szeptember végén szerzett tudomást a szerződés létezéséről –
tudtuk meg Erdélyi Lajostól, a HM szóvivőjétől. Kérdésünkre, miszerint Homoki János
kisgazda politikai államtitkár által 1999 márciusában, a Hit Gyülekezete tábori
lelkészei számára aláírt megbízási szerződés hogyan kerülte el Szabó János
miniszter úr figyelmét, azt a választ kaptuk, hogy az "egy nagy csomagban, a többi tábori
lelkészi megbízással együtt került aláírásra". A szóvivő világossá tette,
hogy az 1994-es kormányrendeletre hivatkozó miniszteri levél értelmében a HM nem kíván
a négy nevesített történelmi felekezeten kívül más egyházakkal együttműködni a
tábori lelkészség keretein belül. Ugyanakkor a Hit Gyülekezete és a Protestáns Püspökség
megállapodásáról szólva megjegyezte: "Minden olyan megállapodás diszkriminatív,
amely a többi felekezetet figyelmen kívül hagyja."

Ez utóbbi megállapítást cáfolni látszik a Magyar Hírlap értesülése, mely szerint
a HM 1996-ban több egyháznak – így az adventistáknak, a baptistáknak és az
ortodoxoknak is – felajánlotta a tábori lelkészi szolgálat lehetőségét. A napilap
úgy tudja, hogy a felkérést ezen egyházak kevés lelkészükre hivatkozva nem tudták
elfogadni.

A Hit Gyülekezete Országos Vezetősége a hét elején kiadott nyilatkozatában a vallási
kisebbségekkel szembeni diszkriminációnak tartja Szabó János honvédelmi miniszter döntését.
Úgy látják, hogy a honvédelmi miniszter fellépése vallási előítéletekről,
felekezeti elfogultságról árulkodik, és alapjaiban sérti a felekezeti egyenjogúság
alkotmányos követelményét. "A fellépés valójában többről szól, mint a
hadseregen belüli vallásgyakorlásról: a döntés annak bizonyítéka, hogy a kormányzat
egyházpolitikája bizonyos egyházak privilegizálása mellett a kisegyházak marginalizálására
és a Hit Gyülekezete kirekesztésére irányul. Ezt jól példázza, hogy a miniszteri döntés
kimutathatóan egy, a honvédségen belül szolgálatot teljesítő másik egyház állásfoglalásán,
a Magyarországi Református Egyház Zsinati

Elnökségének nyilatkozatán alapul" – áll az egyház által kiadott
nyilatkozatban.

Béres Sándor tábori lelkész lapunknak elmondta, hogy az 1996-os megállapodás célja
az volt, hogy "a Magyar Honvédségnek és a Határőrségnek a Hit Gyülekezetéhez
tartozó tagjai számára állandó és megfelelő módon biztosítsák a lelkipásztori
szolgálatot". A miniszteri döntés a tábori lelkészi szolgálat szervezett lehetőségét
szünteti meg, mivel a civil lelkészek csupán korlátozottan – és az adott laktanya
vagy egységparancsnok engedélyével – látogathatják a katonákat. Béres szerint a
Hit Gyülekezetét eddig sem a kiváltságok motiválták: "Lelkészeink rendfokozat nélkül
látták el szolgálatukat" – állítja, hozzátéve, hogy az elmúlt három és fél
évben mintegy kétezer katona igényelte munkájukat. A tábori lelkész úgy véli, hogy
a döntés ellentétes a NATO-partnerországok gyakorlatával is: "Például az amerikai
hadsereg tábori lelkészeinek többsége nem szolgálhatna, ha náluk is a HM értelmezése
lenne érvényes, hiszen a lelkészek nagyobb hányada nem a nálunk történelminek
nevezett felkezetekhez tartozik. A Hit Gyülekezete istentiszteletein rendszeresen
megforduló amerikai lelkészek közül többen értetlenül fogadták a magyar honvédelmi
miniszter döntését."

A Hit Gyülekezete egyelőre bízik abban, hogy létrejöhet egy új megállapodás a
HM-mel. Tóth Géza, a felekezet szóvivője elmondta, levélben kérik a tárca vezetőjét,
hogy vizsgálja felül döntését. Amennyiben ez nem járna eredménnyel, úgy a szakértők
véleményének figyelembevételével megtalálják a jogorvoslat legmegfelelőbb formáját.


Szent Pál kontra MTV

Pert vesztett a Magyar Televízió a Szent Pál Akadémiával szemben. A Pesti
Központi Kerületi Bíróság előtt az MTV Rt. képviselője elismerte, hogy az azóta már
megszüntetett A Hét cím? műsor 1999. augusztus 15-i adása valótlanságot híresztelt
a Hit Gyülekezete teológiai főiskolája, a Szent Pál Akadémia állami akkreditációjával
kapcsolatban.

A műsor közlésével ellentétben ugyanis a Szent Pál Akadémia akkreditációja
teljesen törvényesen zajlott, és az akadémia az akkreditáció összes szigorú feltételét
teljesítette. A perben született egyezség szerint az MTV Rt. 15 napon belül köteles a
helyreigazító közlemény közzétételére – áll a Hit Gyülekezete sajtóközleményében,
amely emlékeztet arra, hogy rövid időn belül ez már a második elmarasztaló döntés
a Magyar Televízió egyházukkal foglalkozó műsoraival szemben: "Idén augusztusban
az ORTT panaszbizottsága mondta ki határozatában, hogy A Hét egy korábbi, februári
adása hamis állításaival dehonesztáló színben tüntette fel a Hit Gyülekezetét.
Az elmúlt időben a Hit Gyülekezetét a közszolgálati média gyakorlatilag teljes mértékben
kirekesztette vallási műsoraiból, és a nyilvánosság elől mesterségesen elszigetelt
egyházunkról aztán egyoldalú, hamis és politikai-vallási előítéletektől manipulált
információk jelenhettek csak meg. Elvárjuk a közszolgálati média felelős vezetőitől,
hogy a jövőben szerezzenek érvényt a médiatörvény az egyházak, vallási közösségek
és a kisebbségek bemutatását szabályozó rendelkezéseinek" – hangsúlyozza a közlemény.


Horváth András, a Szent Pál Akadémia főtitkára lapunknak elmondta: a három hónapos
pereskedés során a Magyar Akkreditációs Bizottság is az intézmény álláspontját
erősítette meg. A Hét képviselője védekezésében kiemelte, hogy összeállításukban
nem tényeket közöltek, hanem egy külső információra alapozott véleményt. Továbbá
kijelentették a bíróság előtt, hogy nem kívánták kétségbe vonni az iskola oktatói
karának kvalitását és ezáltal az oktatás színvonalát. A két fél között
megegyezés született, melyben a Hét képviselője végül elismerte, hogy nem a valóságnak
megfelelően tájékoztatta a nyilvánosságot. Horváth András fontosnak tartotta
megjegyezni: az ügy jogi útra terelése során fontos szempont volt, hogy a műsort
felelősség terheli az adást követően az iskola és annak fenntartója ellen kialakult
politikai kampány hamis állításaiért. Példaként Molnár Róbert kisgazda képviselő
parlamenti interpellációját említette.

Olvasson tovább: