Kereső toggle

Milyenek a magyar zsidók?

Átfogó kutatás a magyar zsidóságról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar zsidóság körülbelül 160 ezres lélekszámú közösség. tagjainak 78 százaléka diplomás, 85 százaléka budapesti lakos. jellemzően pozitív Izrael-képpel rendelkezik, az alijázás gondolatával ötödük foglalkozik komolyan. egyebek között ez derült ki egy nemrég publikált nagyszabású kutatásból.

A magyarországi zsidóságról 1999-ben készült – a holokauszt óta először – átfogó felmérés Kovács András szociológus vezetésével. A vizsgálatot tavaly megismételték, melynek eredményeit Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címmel kötetben is közreadták. Ebből a hazai zsidóság létszámáról, identitásáról, anyagi helyzetéről, világnézetéről és politikai attitűdjeiről, vallásgyakorlatáról, antiszemitizmus-tapasztalatáról, a zsidó közösséghez és Izraelhez való viszonyáról is képet kapunk – az alábbiakban ezekből a témákból tallózunk. 

A kutatók három vonatkozásban mutattak ki markáns véleménybeli eltéréseket: életkor szerint, a vallási-kulturális hagyományokhoz való családi viszonyulás, illetve a zsidó szervezetekhez, vallási közösségekhez való tartozás alapján.

Demográfiai helyzet

A kutatás alanyai olyan 18 év feletti személyek voltak, akiknek legalább az egyik nagyszülője vallási vagy származási alapon zsidónak vallotta magát, és akik magukat is zsidónak tartották. Ilyen alapon körülbelül 160 ezerre becsülik a hazai zsidóság létszámát. Ha legalább az egyik szülő zsidósága a feltétel, akkor 73 ezer és 138 ezer közé esik a szám.

A rejtőzködők magas arányát mutatja, hogy a 2011-es népszámláláson magukat zsidó felekezetűnek vallók száma alig 11 ezer volt, és hasonlóan alakult az adófelajánlók száma is. A becsléseket ennek figyelembe vételével készítették.

Az adatokból kiderül, hogy a hazai zsidó népesség – akárcsak az egész magyar társadalom – öregszik és fogy: a zsidóság 2015-ös korfája fordított piramis alakú, ami a háború után született nagy létszámú nemzedék elöregedését jelzi. A létszámfogyásban egyaránt közrejátszik az elvándorlás és az alacsony gyermekvállalási kedv.

A felnőtt korú zsidóság átlagéletkora 48 év, az átlagos gyerekszám 1,2 (megegyezik az össznépességével), és többnyire a késői, 35 év feletti családalapítás a jellemző. 1999 óta 29-ről 38 százalékra nőtt a gyermektelenek aránya, de egyúttal a nagycsaládosoké is emelkedett: 7-ről 12 százalékra.

Nő az élettársi kapcsolatok, valamint a vegyes párkapcsolatok száma és elfogadottsága is. A megkérdezettek 16 százaléka élettársi kapcsolatban él, 40 százaléka házasságban. Több mint a felüknek nem zsidó párja van, s míg a szüleiknél ez az arány csak 20 százalék volt, az utódaiknak már a kétharmada él vegyes kapcsolatban. A tendenciát jól mutatja, hogy a megkérdezett 18-24 évesek 73 százalékának már csak legfeljebb két nagyszülője volt zsidó.

A hazai zsidóság jellemzően nagyon magasan képzett, és a fővárosban él. A megkérdezettek 85 százaléka budapesti – túlnyomó többségük itt is született –, 12 százaléka vidéki városban, 3 százalék kisebb településen él. Régóta jellegzetes tendencia a főváros felé áramlás, és minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy Budapesten lakik és magas iskolázottságú. Budapesten belül a zsidók jellemzően a 2. és a 13. kerületben, illetve a 3., 7., 9., 14. kerületben laknak legtöbben.

A zsidóság 78 százaléka diplomás, míg a teljes felnőtt népességben mindössze 18, a budapestieknél pedig 32 százalék az arány. Folyamatosan nő az iskolázottságuk, különösen a nők felzárkózása folytán, akiknél 1999 óta 47-ről 75 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya. Mindez jelentős generációk közti mobilitást mutat, minek következtében az aktív zsidó népességen belül a diplomások aránya 1999 óta kétharmadról négyötödre emelkedett.

A teljes cikk a Hetek hetilapban olvasható. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg online a https://digitalstand.hu/hetek felületen.

Olvasson tovább: