Kereső toggle

A cél az volt, hogy meghurcoljanak

Interjú Mezei János erdélyi magyar politikussal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bő három éve a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) a sajtó nyilvánossága mellett saját otthonában verte bilincsbe Gyergyószentmiklós volt polgármesterét, Mezei Jánost. Összesen 21 éves börtönbüntetés lebegett a feje felett, ám a megyei bíróság első fokon minden vádpontban felmentette.

Egyelőre ártatlannak ítélték, milyen érzések lettek úrrá önben az ítélet kapcsán?

– Megkönnyebbültem. Úgy érzem, három és fél év után elérkezett az igazság pillanata, kiderült, hogy azok a vádpontok, amelyekkel támadtak, alaptalanok. Az elejétől fogva tudtam, hogy nem tettem semmi törvénybe ütközőt, de egyúttal azt is láttam, hogy nagy a politikai nyomás, nagy az ellenszél, és mindenféleképpen azt szeretnék, hogy a politikai karrieremet félbetörjék, a személyemet megalázzák, és ellehetetlenítsék azt a közösségi szerepet, amit felvállaltam.

Mindez konkrétan ön ellen irányult vagy egy közéleti hisztériának volt a része? Hiszen nem ön volt az egyetlen magyar polgármester, akit hoztak-vittek a DNA emberei…

– Egy közösség elleni támadás indult el: azokat a személyeket vették elő, akik eredményeket értek el és egyre ismertebbek lettek, úgy politikai körökben mint a közösségi életben. Megpróbálták ellehetetleníteni, befeketíteni őket. Azért is mondom ezt, mert a második mandátumot 72 százalékkal nyertem, és emelkedőben volt a népszerűségem, a támogatottságom, és elindult a településünk azon a fejlődési útvonalon, amelyet az elődök közül sokan nem tudtak megvalósítani. Látták, hogy a közösség fejlődik, és egyre nagyobb összefogás alakul ki Gyergyószentmiklóson és környezetében. Ezen túl a politikai palettán a Magyar Polgári Párt alelnökeként is tevékenykedtem, és ezen a téren is emelkedett a pályám, veszélyes lettem a regnáló politikai struktúrára.

Az jól látszik, hogy a román politikai elit és a DNA között is óriási feszültség van. Létezik-e az, hogy a korrupcióellenes ügyészség létét egy politikai háttérhatalom, árnyékkormány akár Romániában, akár Erdélyben kihasználja?

– Naiv voltam kissé. Nem vettem észre, hogy ütköztem bizonyos látható vagy láthatatlan politikai erőkkel.

A románsággal, a román politikával kiegyensúlyozott viszonyt ápolt?

– A románsággal kiegyensúlyozott viszonyt ápoltunk, nem voltak nézeteltéréseink, sőt az ünnepeiket is megültük. Volt egy egészséges kommunikáció is a román közösséggel. Ellenben furcsán vettem azt, hogy amikor megtörtént a feljelentés, és nemcsak mondtam, hogy ártatlan vagyok, hanem bizonyítani is tudtam, akkor ezeket a bizonyítékokat szinte lesöpörték az asztalról. Akkor láttam be először, itt nem érdekes, hogy te vétettél vagy sem, a lényeg az, hogy befeketítsenek. Amikor reggel 6 órakor rám tört 10 állig felfegyverkezett, maszkos kommandós, pizsamában kirángattak a házból, majd élő adásban közvetítve bilincsbe vertek és  börtönbe vetettek, az a megfélemlítés eszköze volt. A nagy hírverés mindenki számára elrettentő volt, és sok ember lehet, hogy meg is ingott abban, hogy tisztességes ember lehetek. Ellenben azt láttam, hogy a közösség mégis látta és érezte ennek az igazságát, és ki is álltak mellettem. Ezt bizonyították azzal, hogy egy ökumenikus istentiszteleten vettek részt minden csütörtökön, és annyian voltak a templomokban, hogy már nem fértek, mindenki azért imádkozott, hogy az igazságra fény derüljön, és kiszabadulhassak.

Mennyit töltött bent?

– 31 napot voltam előzetes letartóztatásban, utána kiengedtek, 60 napot voltam házi őrizetben, majd lakhelyelhagyási tilalom és másfél év ügyészi felügyelet következett.

Ki volt a legnagyobb támasza?

– A Fennvaló, akihez imádkoztam, hogy az igazság győzzön. Bár voltak pillanatok, amikor megbillent bennem, hogy ez ki fog-e derülni, de amikor újra az ég felé emeltem a fejem, megerősödött a bizalmam, a jót vártam – legyen bármilyen politikai szándék vagy akarat itt a földön.

Az eljárás alatt látott olyan szándékot, amely mögöttes érdekre utalt?

– Több mint 50 tárgyalásom volt, több mint 20 személyt hallgattak ki, folyamatosan jelen kellett lennem. Azt láttam, hogy egyre kilátástalanabb ez a helyzet a vádlók részéről. Nem akartak döntést hozni az ügyemben, pedig már sokszor megtehették volna, de mindig húzták, halasztották. Nem a bűnöst keresték, hanem el akartak lehetetleníteni engem.

Mennyire érzett emögött román politikai szándékot? Volt az eljárásban magyarellenes szál? A DNA román politikusokat is elvisz bármikor bárhonnan... 

Mezei János a Külhoni Magyarságért Díjat veszi át 2016 novemberében.

– Sokkal többet láttam és látok ebben most is, hiszen Románia egy instabil politikai helyzetbe került az elmúlt években. Ez az instabilitás a mostani elnökünk és a kormánypárt közötti harc eredményeként szinte szürreális világot hozott létre, és azt látom, hogy sajnálatos módon a korrupcióellenes harcot felhasználták a politikai ellenfelek eltávolítására. Ráadásul ebben nem Románia diktál, hanem külső erők. Aki ezt elfogadja és melléáll, az marad, aki viszont egy kicsit is az országért harcol, és nem ugyanazt a követ fújja, mint amit diktálnak, azt félre kell állítani. A korrupcióellenes ügyészség felülkerekedett még az államhatalmon is, és kontrollálhatatlanná vált, ezért tulajdonképpen gáncsot vetettek a fejlődésnek is. A korrupció elleni harc persze jó, fel kell lépni a bűnözőkkel és a hatalmukkal visszaélőkkel szemben. Ellenben, azok esetében, akik nem hibáztak, vagy szándékosan nem tettek rosszat, élni kellene az ártatlanság vélelmével, hogy ne lehessen előzetesen meghurcolni őket.

A saját ügyemen keresztül azt láttam, hogy ad hoc dossziékat fabrikálva bármit megtehetnek, és bármilyen eszközt felhasználhatnak azért, hogy valakit eltávolítsanak a politikai vagy akár a gazdasági porondról. Azt is látom, hogy sajnálatos módon nemcsak magyar politikusokat hurcoltak meg, hanem ha körülnézünk, az összes nagyobb magyar céget súlyos büntetésekkel sújtották, több millió eurós összegben, amivel részben tönkretették őket, részben a termelési tevékenységüket, a versenyképességüket visszafogták. Körbe lehet nézni Gyergyószentmiklós környékén is, hogy ez úgy politikai, úgy gazdasági szinten érzékelhető ma is.

Mit remél a másodfoktól?

– Egy apró győzelem ez, ami számomra jó visszaigazolás, hogy valóban ártatlan vagyok ebben az egész dologban. Ha továbbra is megmarad a bírói függetlenség, akkor ugyanez a döntés fog megszületni másodfokon is. Csak bele kell pillantani a dokumentumokba, tanúvallomásokba: a végén még azok is pozitívan nyilatkoztak rólam, akik feljelentettek.

Ebben az ügyében valahol a székely zászló is szerepet játszik, hiszen ön tette ki azt először, nem kis feszültséget generálva. A Városházán nem láttam kitéve, de itt az MPP-iroda balkonján most is a székely zászlót fújja a szél. Megéri?

– Sokan felteszik ezt a kérdést, de azt gondolom, hogy ha ma feladjuk a zászlót, akkor holnap feladjuk a nyelvünket, holnapután pedig az identitásunkat. Kis dolgok ezek, de ha ezeket elengedjük, akkor a nagy dolgokra sem vagyunk érdemesek. Egy várat vagy hajót mindig az birtokolt, akinek a zászlaja rajta volt. A lobogó fontos szimbólum, ezzel jelezzük, hogy kik vagyunk, és kijelöljük azt a helyet, ahol a jövőben is élni szeretnénk.

Ha mérlegre teszem, hogy szabadon, de megtört szívvel és elhajlott gerinccel éljek-e, vagy inkább rácsok mögött, de tiszta szívvel, egyenes gerinccel, akkor én inkább az utóbbit választom. A szabadság csak egy álca, ha az ember belsejében börtön van.

 

A vádak

Mezei János ellen 2015. május végén emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A gyergyószentmiklósi polgármestert hivatali visszaéléssel, zsarolással és sikkasztásra való felbujtással vádolták meg. A vádhatóság szerint Mezei János azáltal követett el hivatali visszaélést, hogy a város nevében eladott egy olyan telket, amely a gyergyószentmiklósi és a budapesti V. kerületi önkormányzat közös cégének, a Monturist Kft.-nek a tulajdonában volt. A DNA szerint a Gyilkos-tó melletti 400 négyzetméteres telek nem lett volna eladható a magyarországi tulajdonos beleegyezése nélkül. Az ügyészség azt minősítette zsarolásnak, hogy a polgármester felszólította a Monturist Kft. ügyvezetőjét, aki később a feljelentést tette ellene, hogy mondjon le a tisztségéről. A DNA véleménye szerint Mezei János azzal követte el a sikkasztásra való felbujtást, amikor az ügyészségi vizsgálat idején arra kérte a hivatal titkárnőjét, hogy hozza el neki az önkormányzati testület egyik ülésének a videofelvételét.

 

Olvasson tovább: