Kereső toggle

Több mint összeszerelő üzem

Csúcsra jár a magyar járműgyártás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magyar mérnökök nemcsak a huszadik század során kerültek vezető beosztásba az olyan autóipari óriásoknál mint a Ford vagy a Mercedes Benz, hanem ma is jelentős szerepük van a világ járműgyártásában, különösen a formatervezés terén. Ezenkívül itthon is pörög a járműgyártás – és nem csak a multiknál.

Az idén eddig bejelentett tizenöt hazai nagyberuházásból kilenc a járműiparhoz kapcsolódik – emelte ki a március végén megrendezett Automobil és Tuning Show (AMTS) megnyitóján Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, aki szerint nem korrekt, hogy erre a produktív szektorra a fanyalgók negatív éllel mondják, hogy „összeszerelő” üzem, már csak azért sem, mert egyre több cég helyezi át Magyarországra kutatás-fejlesztési erőforrásait. Hozzátette: a multinacionális cégek hazai beszállítókkal, illetve felsőoktatási intézményekkel való együttműködését pályázati forrásokkal támogatják. A jövő ugyanis az innováción múlik: az egyik húzóirány az elektromobilitás, amit a belsőégésű motorok szabályzókkal való visszaszorításával igyekeznek fejleszteni, a másik fontos cél pedig az önvezető járművek fejlesztésében való részvétel, ezért indult el a zalaegerszegi tesztpálya beruházása, ami a régiónkban jelenlévő autóipari cégek számára segítség – említette példaként az államtitkár.

Kocs, kocsi, coach

„Álmodj velem, mert ha elég szorgalmas és tehetséges vagy, eljuthatsz a világ tetejére” – idézte a  kiállítás mottóját Knezsik István, az Autós Nagykoalíció elnöke, az esemény főszervezője, aki kiemelt néhány mérföldkövet a magyar járműgyártás múltjából.

Valamikor Mátyás király idejében a Komárom megyei Kocs mesteremberei forradalmi módon megváltoztatták a jövőt – a négykerekű jármű nagyon sok nyelvben megőrizte a település nevét. A légiközlekedés terén is van okunk a büszkeségre: Kármán Tódor és Petróczy Károly közösen készítette az első drónt, ami a helikopter őse. Kármán – akit J. F. Kennedy 1963-ban kitüntetett – alapította a NASA Jet Propulsion Laboratoryt, vagyis az amerikai űrügynökség rakétahajtómű-laborját. Rubik Ernőt a kockájáról ismeri a világ, de édesapja a Góbé vitorlázó repülő tervezésével vált híressé. Ezt a repülőt azóta is csodálja a világ, olyan repülési tulajdonságokkal bír, amit nem tudtak felülmúlni más vitorlázók. (Az előadásban nem szerepelt, de hozzátehetjük: Kandó Kálmán fejlesztette ki a vasúti villamosvontatást.)

A háború utáni nemzedékből is sokan járultak hozzá a világ járműiparához, fejlesztéseikkel. Anisits Ferenc professzor, a fejlesztései révén csak „dízelpápának” becézett legendás gépészmérnök, előadásában több mint tucatnyi magyar szakembert sorolt fel, akik a Fordtól az Alfa Romeón át a Mercedes-Benzig számos világszínvonalú gyárban töltöttek be vezetői tisztséget, vagy éppen az  oktatás területén alkottak maradandót.

Anisits Ferenc saját sikeréről, a dízelmotorok tökéletesítéséről szerényen beszélt. „Amikor diák voltam, Sitkei professzor a Mezőgazdasági Gépek tanszékén dolgozott adjunktusként, könyvét később Németországban olvastam. Az égés folyamatát próbálta kiszámolni, de logarléccel ezt nem tudta megoldani, míg nekem számítógéppel sikerült.”

A professzor szerint a kor jelentős magyar fejlesztőiben közös volt, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen tanultak, külföldön nagyon nagy hátránnyal indultak (idegen nyelv, eszközök hiánya, kulturális különbségek, elvárások), folyamatos fejlődésükkel és teljesítményükkel azonban sikerült bizonyítaniuk – úgy, hogy közben megőrizték magyar identitásukat.

Magyar járműgyártás a jelenben

Mindenki ismeri a négy Magyarországon összeszereléssel is foglalkozó autógyárat: az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten, az Opel/Peugeot Szentgotthárdon, míg a Suzuki Esztergomban gyárt személygépkocsikat. A kiállításon két magyarországi üzemmel rendelkező gumiabroncsgyártó is jelen volt, a Bridgestone és a Continental. A gyártástechnológia és a termékek fejlesztéséhez egyre több magyar mérnök munkájára van szükség, ezért a nagy gyártók együttműködnek a magyar egyetemekkel. Sokakat meglepett azonban, hogy napjaink globális autógyártásához melyik egyetemünk képezte a legtöbb nemzetközi szinten is eredményes járműipari szakembert. Stefan Lengyel professzor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) formatervező tanszékének vezetőjeként megalkotta az új autóipari formatervezés képzési koncepcióját. Kecskeméten még senki nem gondolt Mercedes gyárra, amikor 2002-ben a MOME együttműködési szerződést kötött a Mercedesszel, és az autógyár dizájnerei havi rendszerességgel jönnek azóta is konzultációra Budapestre, a hallgatók közül pedig többen a Mercedesnél töltik gyakorlatukat. A MOME formatervező szakán végzett dizájnerek számos sikert értek el a globális járműgyártásban.

Obendorfer Dávid például tíz éve dolgozik a bergamói Officina Italiana cégnek, többek között a Riva hajógyár termékein, amely cég a hajók Ferrarijait készíti. Wittinger Csaba néhány évvel ezelőtt a Renault-nál készítette a Twingo teljes külső dizájnját – ez az autó ma látható az utakon. Jelenleg a Mercedesnél dolgozik, és mint elmondta, az AMG Project One (Formula–1 motoros versenyautó) tervezésének kezdeti fázisában működött közre innovációs és formai ötletekkel. „Amit konkrétan én terveztem, és megvalósult, azok az autó kerekei. Sok projekt van az AMG-nél, amelyben szerencsém volt részt venni, de mivel csak két és fél éve dolgozom ott, ezek az autók – következő generációs B-osztály, E-osztály, elektromos autó, SL – még nincsenek a forgalomban.” 

Fogarasi-Benkő László és Szász Ákos szintén a MOME tanítványai voltak, ma ők álmodják a Volkswagen jövőjét. Juhász Tibor – aki pár éve Wittinger Csabával együtt dolgozott a Renault-nál – alakította ki a VW ID Crozz koncepció autó dizájnját, amit az idei Genfi szalonon mutattak be. Varga Péter az érdi Dräxlmaier cégnél dolgozott, ahol több mint 100 magyar tervező foglalkozik belső dizájn kialakításával. Ma már a Porsche vezető tervezője, ő álmodja meg a Porsche külső dizájnját – a belső továbbra is a Dräxlmaiernél készül. Bocsi Attila pályája a Peugeot-nál indult, a Peugeot 508 RXH karosszériatervével díjat nyert, ma az Icona torinói stúdiójában dolgozik, egyik új munkája az LVCHI Urano, ami a kínaiak új elektromos autója.

Papp Tamás, a Dräxlmaier Hungaria Kft. műszaki igazgatója elmondta: „Fő megrendelőink a Porsche, a Jaguar és a Land Rover. Ma már nem a külföldiek jönnek hozzánk elmondani, hogy mit hogy kellene javítani, hanem mi megyünk ki, és magyarázzuk el, miért kell valamin változtatni, hogy az eltervezett dizájn megvalósítható legyen. Az új Audi A7 belső is itt készült”.

Földön, vízen, levegőben

Az autók mellett megnézhettük a Magnus Aircraft Zrt. Magnus Fusion márkanevű repülőgépét is. Boros László vezérigazgató elmondta, hogy a száz százalékban magyar fejlesztésű, Magyarországon gyártott, oktatási és sportcélra készült kompozit repülő mindent megad, amire az oktatásban és az élményrepülésben szükség lehet. Nagyon mozgékony, dinamikus, mindezek mellett hihetetlenül olcsó üzemben tartani. Normál 95-ös üzemanyagot fogyaszt, 16 liter/óra a fogyasztása és 151 csomó a maximális sebessége. Rövidesen piacra kerül az elektromos hajtású változat, Magnus E-Fusion néven, amit a Siemensszel közösen fejlesztenek. További ötleteiken már a pécsi egyetemmel kötött fejlesztési együttműködés keretében dolgoznak.

A SkyCruiser Autogyro Kft. két, úgynevezett gyrokopterrel (öszvér légijármű, ami ötvözi a helikopterek és a merevszárnyú repülők jó tulajdonságait) volt jelen a kiállításon. Árgyelán Aurél tulajdonos elmondta, a jármű legfőbb előnye a biztonság: ha leáll a motor, akkor is rotációban marad, és folyamatosan lehet vele ereszkedni. Az eszköz magyar fejlesztés, és Inárcson gyártják.

A kiállításon megtekinthettünk egy tisztán elektromos meghajtású hajót is. Viszkei András, az elektromosyacht.hu vezetője büszke arra, hogy Magyarországon építették fel azt a hajógyárat, ami jelenleg 12 tisztán elektromos hajtású típust gyárt. Termékcsaládjukkal formatervezési nagydíjat és műszaki nagydíjat is nyertek – olyan termékekkel, amelyeket magyar mérnökök és magyar dizájnerek terveztek, és amelyekből már 120 darabot értékesítettek. A balatoni adottságok, a lelkesedés és a magyar szakértelem révén a hazai elektromos hajógyártás oda fejlődött, hogy világvezetők vagyunk, gyakorlatilag iparágat teremtettünk.

A hazai járműgyártás egyik újdonsága a Renner 5044 traktor, amely hamarosan megjelenik a piacon. Ezzel a munkagéppel a ‘80-as évek óta szünetelő magyar traktorgyártás indulhat újra. A kiállításon szerepelt továbbá egy elektromos hulladékszállító is. Mint Bántó Ruben, az Electromega Kft. vezetője elmondta, saját fejlesztésük hatótávja 70-100 kilométer, egy töltéssel kétszer tele tudja szedni a puttonyát. A normál ipari áramról tölthető járműveket Debrecenben építik és már több városban is tesztelték.

Olvasson tovább: