Kereső toggle

Mindenki nyugodjon le?!

A nyugtatózás mint népbetegség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Évente 280 millió szem fogy a legnépszerűbb nyugtatókból Magyarországon – vagyis még a csecsemőkre is jut egy-egy harmincas kiszerelésű Xanax vagy éppen Frontin. A túlterhelt kórházi osztályokon gyakran alapból adagolják ezeket, de hétköznapi „válságkezelésként” is bevett gyakorlat a nyugtatózás.

Az Egyesült Államokban Donald Trump tavaly nemzeti vészhelyzetet hirdetett az opiátalapú gyógyszerek tömeges használata miatt. Alapvetően fájdalomcsillapítókról van szó, amelyeket azonban előszeretettel alkalmaznak különféle lelki problémák esetén is – a helyzet súlyosságát mutatja, hogy 2015-ben 22 ezer esetben okozott halált ezeknek a piruláknak a túladagolása. (Te mit szedsz? – Opioidjárvány az Egyesült Államokban. Hetek, 2017. augusztus 25.) Magyarországon korántsem ilyen súlyos a helyzet, ami leginkább az amerikainál jóval szigorúbb európai és hazai gyógyszerszabályozásnak köszönhető. Ugyanakkor a pszichés gondokra, betegségekre (feszültség, szorongás, depresszió stb.) az alapértelmezett válasz nálunk is a nyugtató- illetve serkentőszerek használata.

Tablettás lelkigondozás

„Évek óta tendencia, hogy a túlterhelt kórházi osztályokon, ahol kevés a nővér, a lázlapra eleve felírják a Xanaxot vagy a Frontint, hogy a betegek kevesebbet panaszkodjanak. Meglehet, hogy így nyugodtabbak lesznek a műszakok, ám ezek a gyógyszerek viszonylag gyorsan fizikai és pszichés függőséget okozhatnak. A kórház után a háziorvos is ugyanezzel a lendülettel írja fel a nyugtatókat, hiszen látja, hogy a szakorvos is alkalmazta azokat, ráadásul vérnyomáscsökkentő hatásuk is van, ami a legtöbb esetben szintén nem hátrány” – mondta a Heteknek egy témában jártas gyógyszerész, aki szerint ez a gyakorlat is hozzájárult ahhoz, hogy sok nyugdíjas számára napi szükséglet a nyugtatófogyasztás.

„Kétségtelen, hogy az orvosok könnyen felírják az altatót vagy a nyugtatót. Vannak, akik eleve úgy jönnek a rendelésre, hogy ezt vagy azt a fajtát szeretnék. Ilyenkor igyekszem felhívni a figyelmet arra, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet, és hogy ha mindenképp tablettát szeretnének, akkor vannak gyógynövényalapú alternatívák is, de ezek a páciensek a legtöbbször ezen már túl vannak” – számolt be tapasztalatairól egy vidéki háziorvos, aki szerint sokakban már alapból van egy lelki függőség: akkor érzik magukat biztonságban, ha megvan a megszokott nyugtatójuk – erre jön rá aztán a fizikai függőség. Megjegyezte: nem csak az idősebbek élnek nyugtatókkal, nála például jellemzően középkorúak az érintettek.

„Éppen a közelmúltban történt, hogy egy 13 éves gyerek rosszul lett a helyi általános iskolában. Kiderült, hogy bevett egy szemet az anyukájának felírt Xanaxból, és energiaitalt ivott rá. Ha ez nem is mindennapos jelenség, arra jól rávilágít, hogy a lelkiprobléma-kezelés hiányosságai hogyan öröklődnek generációról generációra” – idézi fel egy iskolai védőnő, aki azt tapasztalta, hogy a szülők egy része, ha gond van a gyerekével vagy a házasságán belül, szinte automatikusan nyúl a nyugtatók után. „A baj nem önmagában a gyógyszerrel van, hiszen ez adott esetben adhat egy lökést, hogy az illető érzelmileg talpra álljon, és elkezdje kezelni azt az élethelyzetet, ami a feszültséget vagy a szorongást előidézi. Csakhogy a nyugtatót jellemzően nem segítségként, hanem megoldásként alkalmazzák, és nem néznek szembe a realitással” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy korábban jellemző volt, hogy egyes betegek kéthetente jártak a háziorvoshoz újabb receptért – ami azt jelentette, hogy az illető vagy az előírtnál többet szedett be a nyugtatóból, vagy az adagját másokkal is megosztotta, esetleg kereskedett vele. A szigorúbb szabályozásnak köszönhetően azonban ma már nem lehet felíratni újabb adagot, amíg az előző terápiás ideje le nem járt.

„A vényköteles gyógyszerek közül a vérnyomáscsökkentők után talán a nyugtatókból fogy a legtöbb. A legnépszerűbb a Xanax és a Frontin, de Rivotrilból is visznek szépen: februárban ezekből összesen több mint 200 dobozzal adtunk el” – mondta a Heteknek egy alföldi kisváros patikusa. A településen összesen három, hasonló forgalmú gyógyszertár működik, vagyis nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, havonta 600-700 doboz nyugtató jut a városban élő tízezer főre. A patikus hozzátette: ezek a gyógyszerek egyébként sem drágák, de a tb-támogatásnak köszönhetően akár 64 forintért hozzá lehet jutni egy 30 tablettás, 0,5 milligrammos Frontinhoz.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2017-ben a két legnépszerűbb pszichotrop hatóanyagot (a Xanaxban és a Frontinban is alkalmazott alprazolámot, illetve az egyebek mellett a Rivotrilban használt klonazepámot) tartalmazó gyógyszerekből összesen több mint 4,3 millió doboznyi fogyott, ami 106 millió kezelési napnak, illetve 280 millió tablettának felel meg. Ennek a gyógyszermennyiségnek a kiskereskedelmi ára összesen 3,8 milliárd forint volt, amiből a betegek 556 millió forintot álltak, miközben a társadalombiztosító 2,7 milliárd, a közgyógykassza pedig 528 millió forint közpénzt áldozott erre a célra.

Ezek még azzal együtt is óriási számok, hogy a nyugtatófogyasztás a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent: 2006-ban még meghaladta a 6,5 milliót az eladott dobozok száma, ami csaknem 6 milliárd forintos költséget jelentett (3,5 milliárdos közpénzráfordítással).

Nemzeti Frontin

Dr. Németh Zoltán orvos, drogprevenciós szakember kiemelte: a szakmán belül úgy kalkulálnak, hogy a magyar lakosság 20 százaléka, vagyis 2 millió ember küzd olyan lelki gondokkal, betegségekkel, amelyek orvosi kezelést igényelnek. Ebben megvan a nyugtató, illetve hangulatjavító (serkentő) gyógyszerek alkalmazásának szerepe, ám nagy hiba csak ebben gondolkozni (a közismerten alulfinanszírozott pszichoterápiára például legalább ekkora szükség lenne). Bár vannak már modern, úgynevezett nyújtott hatású nyugtatók, illetve gyógynövényalapú tabletták, a legtöbbet fogyasztott Xanax és Frontin korántsem veszélytelen.

„Azonnal hatnak ugyan, ám akár 6 órán belül megszűnik a hatásuk. Ez azt jelenti, hogy ha valaki bevesz egy tablettát lefekvés előtt, akkor az úgynevezett »visszacsapás« effektus pont hajnalban fog jelentkezni, gyakran erős szorongással. Fizikai függőség esetén pedig a megvonás még ennél is súlyosabb tüneteket, remegést, izomgörcsöt, halálfélelmet okozhat. Aki rendszeresen nyugtatót használ, nem válik drogossá, de az egész életét meghatározza a gyógyszer. Olyan ez, mintha egy ház falait állagmegóvás címén kitámasztjuk, de aztán soha nem merjük elvenni az állványzatot, mert fogalmunk sincs, mi fog történni. Közben viszont a renoválás sem történik meg” – magyarázta a szakember. Kiemelte, hogy a felmérések szerint a nyugtatók a fiatalok között is népszerűek: a dizájnerdrogok után a második-harmadik helyen állnak a tudatmódosítók toplistáján. Elsősorban a lányoknál jellemző a használatuk, és nem ritka, hogy először az anya osztja meg a saját adagját az érzelmi hullámvölgybe került gyermekével.

Közreműködött: Dr. Varga Péter

Így hatnak

A Xanax és annak generikus másolata, a Frontin hatóanyaga az úgynevezett alprazolam, amely számos hasonló hatású vegyülettel együtt a benzodiazepinek közé tartozik. Ezek fokozzák az agyban a GABA nevű aminosav hatását: ez a neurotranszmitter (ingerületátvivő) gátló üzenetet közvetít az agysejteknek, lelassítva azokat. Ennek következtében az agy csökkentett mértékben állítja elő az úgynevezett serkentő neurotranszmittereket. A GABA tehát gyakorlatilag az agy egyik természetes nyugtatója, amelyet a benzodiazepinekkel mesterségesen fel lehet „turbózni”. Huzamosabb használat során azonban ezzel párhuzamosan csökken az agy természetes GABA-termelése – ennek nyomán pedig ugyanannak a hatásnak az eléréséhez nagyobb dózisra lehet szükség. Ha pedig valaki hirtelen abbahagyja a benzodiazepinek használatát, a korábbinál nagyobb mértékben léphet fel szorongás és depresszió vagy akár szélsőségesebb tünetek is.

Okosdrogok, súlyos mellékhatások

Szeretné, ha jobban fogna az agya, hosszabb ideig tudna koncentrálni, és szinte bármeddig ébren tudna maradni? Nincs ezzel egyedül:  a tengerentúlon tömegesen használt, úgynevezett „okosdrogok” Magyarországon is egyre ismertebbek. Ahogyan arról múlt héten írtunk (Túladagolt nemzedék. Hetek, 2018. március 23.), az Egyesült Államokban a hiperaktivitásra felírt gyógyszereket (Adderall, Ritalin) nemcsak azok használják, akiknél ez orvosilag indokolt, hanem mindazok, akik fizikai-szellemi teljesítményüket kívánják jelentős mértékben növelni. Az ebből a célból alkalmazott szerek tárháza meglehetősen széles: az egyetemi hallgatók körében népszerű például az agy vérkeringését is fokozó piracetam, a Szilícium-völgyben pedig a narkolepsziára vagyis alvászavarra kifejlesztett modafinilre esküsznek. Az okosdrogok többsége Magyarországon még recepttel sem hozzáférhető, ennek ellenére az interneten néhány gombnyomással megrendelhető – annak ellenére, hogy használatuk akár súlyos mellékhatásokkal is járhat.
„A modafinil mindenkinek megfelelő termék, aki készenlétben akar maradni. Magas beosztású ügyvezetők, diákok, sportrajongók és mindenki, ki a topon akar maradni. (…) Fáradtságcsökkentő, éberségfenntartó, memóriajavító, azonnal ható, motivációnövelő és jókedvfenntartó” – zeng ódákat például egy modafiniltartalmú szerek reklámozására és forgalmazására kialakított, Hollandiában bejegyzett, ám magyar nyelvű honlap. 
Ezzel a hatóanyaggal kapcsolatban adott ki közleményt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Mint írják, a modafinil hatóanyagú gyógyszer Európa legtöbb országában, köztük Magyarországon is forgalomban volt, nálunk 2006 és 2010 között. Használatát azonban súlyos mellékhatások megjelenése miatt korlátozta az Európai Gyógyszerügynökség. A vizsgálatok során kiderült, hogy a modafinil alkalmazása életveszélyes bőrreakciókat eredményezhet; együtt járhat olyan pszichiátriai mellékhatásokkal, mint az öngyilkos gondolatok, a depresszió, a pszichotikus epizódok; illetve szív- és érrendszeri problémákat (magas vérnyomás, szabálytalan szívverés) is előidézhet.

Olvasson tovább: