Kereső toggle

Mark evangéliuma

Új korba lép a Facebook, Zuckerberg egyesítené a világot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Facebook a jövő egyháza – ezzel a hasonlattal nyitotta meg Mark Zuckerberg az első alkalommal megtartott „Közösségi Csúcstalálkozót”, ahol az amerikai gyülekezetek mintájára mutatta be, hogyan is fognak kinézni a 21. század társadalmának alapköveit jelentő digitális közösségek. Ezeknek tagjai és vezetői a techguru víziójában VR-szemüvegekkel, telepatikus gondolatolvasókkal és virtuális valósággal lesznek felfegyverkezve arra, hogy a gyűlölet és a magány korából egy boldog és nyitott virtuális faluba vezessék az emberiséget.

„A kereszténység el fog tűnni. Megszűnik, megsemmisül. Erről még csak vitatkozni sem vagyok hajlandó. Már most népszerűbbek vagyunk, mint Jézus” – míg John Lennon mondatát általános felháborodás kísérte ötven évvel ezelőtt, Mark Zuckerberg hasonlóan bizarr „istenkomplexusa” már alig kavart komolyabb hullámokat. Az idei évtől már a világ több mint kétmilliárd lakosát összefogó vállalat alapítója a múlt héten jelentette be egy chicagói céges rendezvényen, hogy a hamarosan összeomló vallásos közösségek tagjai számára a vállalatának „egy új világot kell felépítenie”, ahol megtalálják „ugyanazt a közösségi élményt és értéket”, amit egykor a gyülekezetükben tapasztaltak. Ez szerinte a Facebook új szlogenjének a lényege: Hozzuk közösen össze a világot! – vagyis ne csak kapcsolódjunk egymáshoz online, hanem váljunk egy nagy és sokszínű közösségé, egy olyan globális világfaluvá, amiben a megértés és a tolerancia uralkodik.

Ehhez kért támogatást az ifjú techguru az első Facebook Közösségi Találkozón, ahova ezúttal nem a cég alkalmazottai, hanem a gondosan megszűrt, kimagaslóan sikeres oldalszerkesztők voltak hivatalosak, hogy víziót és látást kapjanak a közgondolkodást radikálisan átformálni akaró Zuckerbergtől. A korábbi vállalati filozófiát – „kapcsoljuk össze és tegyük nyitottá a világot” – még 2012-ben hirdette meg az ikonikus szürke pólóban és kisfiús mosollyal föllépő milliárdos, ami gyakorlatban azt jelentette: legyünk ott minél több gépen, minél több ideig. Ennek számszerű eredménye, hogy ma a felhasználók egy nap 300 millió fényképet és 800 millió posztot töltenek fel a több százezer négyzetméteren elterülő adatközpontokba. Ma a Facebook a világ harmadik legforgalmasabb online csomópontja, amely annyira komplex informatikai hálózatot épített ki az elmúlt tíz évben, hogy amikor az olvasó megnyitja az üzenőfalát, a kérés több ezer szerverhez jut el a világ minden pontjára. Ennek ellenére a teljes hálózatot megmozgató folyamat percenként több milliószor hiba nélkül lefut, és az adatmozgást felügyelő mesterséges intelligencia számára elég egy másodperc, hogy személyre szabott választ adjon minden egyes felhasználónak. Ezt a nyers számítási és technológiai potenciált szeretné Zuckerberg egy globális társadalomformáló erővé transzformálni azzal, hogy az embermasszaként és különálló individuumok sokaságaként áramló felhasználókat „valódi közösségé” alakítsa a megújult Facebook-csoportokkal.

A jövő pásztorai

Ezen a ponton hozta fel példaként az amerikai gyülekezeteket, amelyek bár szerinte eltűnőben vannak, a mintájuk mégis irányadó a jövő közösségi hálózatának. „Megfigyelték, hogy azok az emberek, akik gyülekezetekbe járnak, az átlagnál sokkal több önkéntes munkát vállalnak, valamint jótékonykodnak, nemcsak azért mert hívők, hanem mert egy közösség tagjainak érzik magukat. Mivel az elmúlt években ezeknek a közösségeknek a tagsága folyamatosan – legalább negyedével – csökkent, nagyon sok ember keres magának új célt és ügyet, amit a mi feladatunk lesz megtalálni. Olyan világot kell építenünk, ahol mindenki értékesnek és közösségi személynek érezheti magát” – fogalmazta meg az új célt és mottót a lelkesen tapsoló, csillogó szemű közönségnek Zuckerberg. „Ti vagytok a 21. század pásztorai!” – inspirálta tovább a jövő közösségi elitjét, akiket a cég annyira fontosnak tartott, hogy a kétnapos rendezvényen fizette a hotelszámlájukat, és pazar ellátást biztosított számukra. Ennek a kiemelt figyelemnek az oka az a felismerés, hogy a tökéletesre fejlesztett mesterséges intelligencia nem helyettesíti (még) az emberi személyiség vonzerejét, ami biztonságérzetet, figyelmet és törődést biztosít a hideg vassal és algoritmusokkal szemben. „Ahogy körbeutaztam és megismertem különböző csoportokat, egy dolog világossá vált a számomra: minden sikeres közösségnek van egy erős vezetője. Gondoljatok bele: egy gyülekezet nem jön csak úgy létre magától, kell egy pásztor, aki törődik a tagságával, menedéket ad nekik, és táplálja őket” – tért vissza Zuckerberg a korábbi példájához, föltéve önkritikusan azt a jogos kérdést, hogy miért van az, hogy a kétmilliárd felhasználóból csak százmillióan használják aktívan a Facebook-csoportokat és alkotnak valódi közösséget.

Az új stratégia célja, hogy ezt a számot a tízszeresére növeljék, ami ha sikerül, „megfordítja azt a hanyatlást, amit a hagyományos közösségek visszaszorulása jelentett évtizedeken keresztül”. Ezért szeretnének partnerséget kötni a népszerű oldalak és csoportok szerkesztőivel, hogy közösen, egy csapatban nyújtsanak többet és jobbat az elmagányosodó emberiségnek. Persze a mesterséges intelligencia – ami folyamatosan vizsgálja a felhasználók profilját, üzenetét, fotóit és kommentjeit – továbbra is a legfontosabb eszköz a Facebook kezében, de az egymilliárdos online társadalomhoz ennél szerinte jóval több kell. „Olyan emberek, mint ti!” – tárta szét karját a több száz, sok millió embert megmozgatni tudó szerkesztő előtt, akik mind az ő rendszerében lettek naggyá.

„Mi adjuk a kezetekbe azt az eszközt” – utalt a szervereikben lévő hatalmas teljesítményre és arra a potenciális technológiai áttörésre, amit a vállalat titkos fejlesztőcsoportja, a Project 8 készül durrantani a telepátia és a virtuális valóság kombinációjával. Az amerikai hadsereg kutatólaborjából – a DARPA-ból – átigazolt mérnök, Regina Dugan vezetésével már képesek arra, hogy egy „gondolatolvasó sisak” segítségével egyszerű utasításokat olvassanak ki az emberi agyból, vagy körülbelül meghatározzák, mire is gondol éppen az illető. (Lásd: Telepatikus közösségi hálózatot épít a Facebook. Hetek, 2017. február 3.) A tavaly indult projekt várhatóan 2019 és 2020 között tud majd piacképes terméket nyújtani, amit valószínűleg egybeépítenek majd a Facebook egy másik ígéretes termékével, az Oculus Rifttel, a jelenleg elérhető legélethűbb virtuális valóság élményt nyújtó digitális szemüveggel. Ezt most leginkább a játékipar használja, de 2016-ban a Los Angeles-i fejlesztői konferencián Zuckerberg már bemutatta, miként fogják a kétmilliárd dollárért felvásárolt technológiát a közösségi hálóba integrálni a jövőben. A jelenlegi 2D-s ablakokat fölváltják a 3D-s közösségi terek, ahol a saját magunk választotta avatarral (digitális hasonmásunk: szörny, kutya, macska, esetleg csillámpóni) tudunk mozogni és kommunikálni a facebookos ismerőseinkkel. A csoportos messenger-beszélgetéseket pedig a VR-szemüvegben tarthatjuk a napsütötte tengerparton, egy horrorkastélyban vagy pedig egy távoli galaktikus fantáziabolygón, mivel a virtuális világban még a csillagos ég sem jelent határt.

Ha pedig ehhez 2020-ra elkészül a Project 8 a telepatikus gondolatolvasóval – amit Zuckerberg 2014-ben a jövő kommunikációs platformjának jelölt meg, mivel nemcsak mondatokat, hanem komplex, érzelemteljes gondolati képeket is tud közvetíteni, mint például egy naplemente élménye a tengerparton –, akkor a kettő tökéletes kombinációja valóban egy új világot nyitna meg a 21. század közösségeinek. A techguru hasonlatát elképzelve a jövő istentisztelete nagyjából úgy nézne ki, hogy a hívők otthonaikban a kanapén magukra veszik a VR-szemüveget, gondolataikat rákapcsolják a netre, és már ott is vannak az „összejövetelen” – s a több ezer avatartársukkal együtt hallgatják a szintén virtuális alakban megjelenő lelkészt, akit mondatai közben emotion ikonokkal bombáz a hallgatósága. Persze Zuckerberg világában a közösségi témák sem lesznek ennyire „konzervatívan ódivatúak”, hanem modernek és toleránsak, mint maga a Facebook, ami több ezer dolgozójával vonult föl a San Franciscó-i meleg fesztiválon.

Digitális varázslat

Az ifjú milliárdos alapfelvetése önmagában tényszerű: a klasszikus közösségek mind létszámban, mind presztízsben mélyrepülésben vannak évek óta. Ott viszont már erősen torzít, hogy ennek okát kizárólag magukban a közösségekben kell keresni. A külső tényezők ugyanis legalább ennyire meghatározóak – és ezek között ott szerepel maga a Facebook is. A jó közösséghez ugyanis idő kell és figyelem, különösen a valóságban, márpedig az emberiség harmada a Business Insider szerint naponta átlagosan negyven-ötven percet tölt a vég nélküli üzenőfal görgetésével és különböző posztok értékelésével. Ez egy héten már majdnem egy teljes munkanap, így ennyivel kevesebb kreatív és produktív időt kapnak a gyülekezetek és civil, társadalmi, valamint közéleti szervezetek csak a Facebook miatt. A kék óriás pedig még mindig csak tíz százalékát fedi le egy átlag amerikai napi digitális fogyasztásának, ami a Nielsen kutatási adatai szerint naponta tíz és fél óra telefon-, táblagép-, konzol-, TV- és számítógép-használatot jelent. Ráadásul ennek csak kisebbik része jelent konkrét termelő munkát, a többsége kizárólag a szórakozást szolgálja. Ha tehát a klasszikus közösségek hanyatlásán akar elmélkedni Zuckerberg, akkor elsősorban magára és Kaliforniára kell mutatni, ugyanis azokat a szabad órákat, amiket korábban az emberek a családi kapcsolataiknak és a közösségeiknek adtak, azt ma már kilencven százalékban online töltik, így nyilvánvalóan alig marad idejük a társadalom nem virtuális alapjainak építésére. A közéleti babérokra törő ifjú milliárdos tehát egy olyan problémát akar megoldani a cégével, amit többek között saját maga gerjesztett, és egy olyan rendszer bevonásával, amit alapjaiban arra terveztek, hogy függővé tegye a használóit. (Kütyük és patkánykísérletek. Hetek, 2017. március 10.)

Az időelszíváson túl ráadásul a Facebook tényszerűen torzítja és rombolja a közösségeket, amire az egyik legéletszerűbb példa, hogy egy amerikai válóperes ügyvéd a The Wall Street Journalnak azt nyilatkozta, hogy a praxisában az esetek 80 százalékában a közösségi hálózat játszott szerepet a házasság fölbomlásában. Statisztikailag pedig a brit válókeresetek harmada tartalmazta a Facebook szót az okok felsorolásakor. Az emberi kapcsolatok alakulásának ugyanis van egy természetes szelekciója, amiben az idő és a távolság megszűri a már nem aktív és produktív ismeretségeket, hogy csak arra a tíz-húsz fontos baráti és családi kapcsolatra tudjunk fókuszálni, ami számunkra igazán értékes. Ezért távolodunk el idővel a volt osztálytársainktól, kollégáinktól, hiszen már nincs meg az a közös sors, ami életben tartaná ezeket a maga idejében még fontos és gyümölcsöző kapcsolatokat. Ezt a szelekciót írja felül a Facebook-ismeretség, ami a szűk és tényleges baráti kört százas és ezres nagyságrendűre tágítja, folyamatosan fenntartva egy átláthatatlan és kontrollálhatatlan közösséget, amiben fel-feltűnnek a régi barátnők üzenetei, az exek fotói és a „ki tudja mikor és miért jelöltem be” barát ostoba posztjai.

Ennek a mindannyiunk számára ismerős, kusza és szétszórt világnak pont azok a „valódi közösségek” lettek a vesztesei, amiket most Zuckerberg ártatlan mosollyal meg akar menteni „messianisztikus” víziójában. A The Gurdian a bejelentéshez fűzött kommentárjában ezért is nevezte álszentnek és hiteltelennek a Facebook programját, mert szerintük a társadalmat évszázadokon át fenntartó és formáló közösségeknek pont nem arra lenne szükségük, hogy újabb véleményvezéreket, telepatikus sisakot és VR-szemüveget aggassanak a ritkuló tagságukra, hanem arra, hogy az emberek a digitális „varázslatból” újra hazatérjenek, figyelmüket pedig megint olyan, értékteremtő közösségeknek adják, amik a Facebookkal szemben valóban képesek jobbá tenni a világot.

 

Internet az égből

Mivel az internet ma már olyan létszükséglet, mint a tiszta ivóvíz, ezért tíz éven belül az egész világ számára biztosítani fogjuk – tűzte ki Zuckerberg az Aquila drónrepülő globális küldetését, aminek a Facebook június 3-án már a második sikeres tesztrepülését hajtotta végre az arizonai sivatagban. A húsz kilométeres magasságban köröző napelemes drón fesztávolsága nagyobb, mint egy Boeing 737-esé, de súlya mégis mindössze négyszáz kilogramm. A flotta a tervek szerint több ezer gépből áll majd, amik lézerrel kommunikálnak, így szórva ingyenes netet annak a négy milliárd embernek, akik még se mobil, se vezetékes kapcsolattal nem rendelkeznek. A karbon szálas szerkezet annyi energiát igényel csak, mint három hajszárító és kilencven napot töltenek a levegőben, mielőtt karbantartásra visszatérnének a bázisra. Bár az internet maga korlátlan lenne, a Facebook csak bizonyos weboldalakhoz adna hozzáférést, hogy alacsonyan tartsa az adatforgalmat. Ezeket külön regisztrálnák. „A projekttel Zuckerberg egy felelősségteljes államférfivá vált” – kommentálta lelkesen az Aquilát a népszerű Wired magazin.

Olvasson tovább: