Kereső toggle

Pénzügyek és 7-es cikkely

Berlin bekeményítene a renitens uniós tagokkal szemben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tanulmányozza a német kormány annak lehetŐségét, hogy a jövőben miként lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós kohéziós támogatások kifizetését a tagországok számára – jelentette kedden a Politico egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva. A német kormány lapzártánk napján megerősítette a hírt. Mint ismert, az Európai Parlament (EP) néhány hete elindította Magyarországgal szemben az uniós szerződés 7-es cikkelyének alkalmazását is lehetővé tevő eljárást, de a Fidesz egyelőre nem aggódik.

A Politico cikke szerint Berlin fontolgatja, hogy valamiképpen megpróbálják lehetővé tenni, hogy az Európai Bizottság befagyaszthassa a támogatásokat az olyan tagállamok esetében, amelyek nem tesznek eleget az EU demokratikus és jogállamisági elveinek.

Az uniós költségvetési szabályokról szóló német kormányzati állásfoglalásban szereplő javaslat értelmében fel lehetne függeszteni például a Lengyelországnak szánt kohéziós forrásokat a jogállamisági aggályok miatt – emelte ki a Politico. Lengyelország a 2014–2020 közötti költségvetési ciklusban 86 milliárd euró (26,5 ezer milliárd forint) uniós támogatásban részesül – emlékeztettek rá.

A német kormány nem cáfol, sőt

A német kormány a Politico értesülésére reagálva szerdán bejelentette: rövidesen nyilvánosságra hozza az európai uniós kohéziós támogatások kifizetését a jogállamiság betartásához kötő javaslatát.

A szövetségi gazdasági minisztérium szóvivője, Tanja Alemany a javaslatról szóló sajtóhíreket megerősítve elmondta, hogy a kormány először hivatalosan megküldi az Európai Bizottságnak (EB) az EU 2020 utáni kohéziós politikájáról készített állásfoglalását, majd nyilvánosságra hozza a dokumentumot, amelyben valóban szerepel, hogy meg kell vizsgálni, miként lehet a jogállamiság elveinek betartásához kötni az uniós kohéziós támogatások kifizetését.

A német kormány a kohéziós politika jövőjéről az EB és az Európai Parlament által már hosszabb ideje folytatott diskurzusba kapcsolódik be az állásfoglalással. A kohéziós politika az EU gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájának központi eleme, és a német kormány az EU egészének erősítése céljából e politika révén is támogatni kívánja a tagállamokban szükséges szerkezeti reformok ösztönzését – fejtette ki a gazdasági minisztérium szóvivője. Az EB 2018-ban készít javaslatot a kohéziós politika jövőjéről – tette hozzá.

Varsó: biztosan nem rólunk szól!

Rafael Bochenek lengyel kormányszóvivő, ugyancsak szerdán, kizártnak nevezte, hogy Lengyelországot az uniós alapokból való részesedésének korlátozása fenyegethetné. A 2020–2026-os uniós költségvetési keret és a Varsóval szemben elindított uniós jogállami mechanizmus két egymástól független téma – szögezte le. A tagországoknak most is számos feltételt kell teljesíteniük a támogatások megszerzéséhez, a német felvetés ezt a rendszert bővítené egy újabb feltétellel – mondta a szóvivő, aláhúzva, hogy az EU „értékközösség, és hitelességének alapját az alapvető értékek betartása jelenti”. Rafael Bochenek a Politico című hírportál cikkére reagálva nyilatkozott. A német kormány ugyanis azt tanulmányozza, hogyan lehetne az alapvető jogállamisági elvek betartásához kötni az uniós támogatások kifizetését. Mint mondta, a jogállamisági mechanizmust elindító Európai Bizottság még nem foglalt állást, az uniós költségvetési keretről pedig csak néhány hónap múlva tárgyalnak. A kormányszóvivő szerint a pénzügyi keretről a tagállamoknak egyhangúlag kell dönteniük.

Most is van „atomfegyver” Brüsszel kezében

Bár a Politico Lengyelországot emelte ki a Brüsszellel csatázó uniós tagok közül mint az esetleges szankciók szenvedő alanyát, mint ismert, az elmúlt két hónapban a magyar kormány számos területen vitába keveredett az Európai Unió vezető testületeivel. Ennek eredményeképpen az Európai Parlament a magyar kormány politikáját kritizáló határozatot fogadott el.

A Hetek által megkérdezett fideszes vezetők szerint ez, bár nemzetközi szintéren egyértelműen presztízsveszteséget jelent a Fidesznek, Brüsszel bonyolult működési szisztémája miatt esélytelen, hogy az EU „nukleáris fegyverét”, az uniós szerződés 7-es cikkelyét életbe léptessék Magyarországgal szemben.

Az EP többsége szerint Magyarországon jelentős mértékben romlott a demokrácia és jogállamiság állapota, ezért az úgynevezett 7. cikkelyre való hivatkozással „büntető” eljárást kellene indítani a magyar kormány ellen. Ez pillanatnyilag azt jelenti, hogy az EP LIBE nevű bizottsága (Állampolgári jogok, igazságügy és belügyek tartoznak ehhez a grémiumhoz) vizsgálóbizottságot küld Budapestre, hogy felderítsék, mennyire is rossz a helyzet. A vizit után erről jelentést írnak, melyben javaslatot tehetnek a „büntetésre”.

Mi az a 7-es cikkely?

A sokat idézett 7-es cikkelyt az EU „atombombájának” szokták nevezni, ez a klauzula hivatott megvédeni az Európai Unióban a jogállamiságot, úgy, hogy életbe léptetése esetében Brüsszel alapvető tagállami jogokat vonhat meg az egyes országoktól. Egyebek mellett például szavazati jogot az Európai Tanácsban, vagy a hozzáférést korlátozhatja a közös piacokhoz. Ezt a „fegyvert” még sosem vetették be. Az eljárás elképesztően összetett. Több, egymással rivalizáló uniós intézménynek – az Európai Tanácsnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak – kellene szinte egyhangúan elítélnie Magyarországot az alkalmazásához. Az uniós joggal foglalkozó jogászok és politológusok inkább elméleti lehetőségnek tartják a 7-es cikkely létét, amelyet csak egészen ritka esetben lehetne életbe léptetni. Erre példaként pedig olyan elképzelhetetlen rendelkezést szoktak felhozni, mint a rabszolgaság esetleges visszaállítása egy tagországban.

Kisebbségbe szorultak a Fidesz barátai az Európai Parlamentben

Ettől függetlenül azonban politikai jelentősége van az Európai Parlamentben, a Fidesz szövetséges pártjainak (az Európai Néppárt tagjai) szavazatával és tartózkodása mellett meghozott, Magyarországot több kérdésben (CEU-ügy, civil törvény, korrupció, titkosszolgálati megfigyelések túlzottan laza lehetőségei, Brüsszel- ellenes kormányzati kampány és a menekültek jogai) elmarasztaló határozatnak. A Fidesz egyik állandó kritikája az volt az EP-vel kapcsolatban, hogy arra hivatkozott, miszerint Soros György hálózata több mint kétszáz európai parlamenti képviselőt képes „mozgatni”, ezzel pedig a legnagyobb frakcióval rendelkezik az Európai Parlamentben. Végül közel 400-an szavazták meg az Orbán-ellenes javaslatot, és 64-en tartózkodtak, ami ebben az esetben passzív támogatást jelent. Az Európai Néppárt tagjai között többen szavaztak igennel (67), vagy tartózkodtak (40), és 17-en nem szavaztak, mint ahányan (93) kiálltak a Fidesz mellett. Ha figyelembe vesszük, hogy a Fidesz európai képviselőinek (12) nyilván nemet kellett nyomnia az előterjesztésre, akkor azt jelenti, hogy még a jobboldalon is kevesebb a támogatójuk, mint ahányan kritikusak Orbánnal szemben. Ráadásul, tulajdonképpen a magyar kormány megítélése mentén kettészakadt a mérsékelt jobboldali frakció az EP-ben.

Ennek ellenére egyöntetű az a vélemény a Fideszben, hogy belpolitikai szempontból, a választási kampány kimenetelére nézve számukra éppen kapóra jön a brüsszeli döntés, hiszen a kormánypárt eddigi üzeneteit erősíti. A Fidesz elszántságát mutatja a Bizottságnak CEU-ügyben küldött válaszuk is, amelyben visszautasították a felsőoktatási törvény Brüsszel által követelt módosítását.

Háttérben a migráció?

Orbán Viktor szerint a Magyarországot érő támadások mögött a migráció áll – „az összes többi lényegtelen” –, létezik ugyanis egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, amelynek célja évi több százezer idegen behozatala a kontinensre. Ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György, fűzte hozzá. Ez is azt mutatja, hogy a Fidesz a felépített bevándorlásprobléma és „Soros-univerzum” világába illeszti az EP elmarasztaló döntését. Sem a korrupció, sem az oktatás vagy az emberi jogok kérdésére nem reflektálnak, hanem  elsősorban a migráció ügyét emelik ki a EP dokumentumából.

Olvasson tovább: