Kereső toggle

Börtönbe küldték a keresztény kormányzót

Politikai és vallási okok a bírósági döntés mögött Indonéziában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Istenkáromlás és az iszlám gyalázása miatt ítélték két év börtönre Dzsakarta leköszönő kormányzóját. A keresztény vallású Basuki Tjahaja Purnama neve a következő elnökként is felmerült Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában.

Mint megírtuk (Trollok harca – Hamis vádakkal buktatták meg a keresztény kormányzót Indonéziában. Hetek, 2017. április 28.), az 51 éves politikus, akit többnyire csak Ahok néven emlegetnek, 2014-ben az indonéz főváros első kínai és az elmúlt fél évszázad egyetlen nem muszlim vezetője lett. Az áprilisban lezajlott választások során politikai ellenfelei a muzulmán radikálisokkal összefogva buktatták meg. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a kormányzót – egyik kampánybeszédét kiforgatva – az iszlám káromlásával vádolták meg, amiért bíróság elé is kellett állnia. Független elemzők úgy vélekedtek, hogy nem sok esélye van arra, hogy elkerülje a börtönbüntetést, istenkáromlási ügyekben ugyanis a legritkább esetben születik felmentő ítélet Indonéziában. Ennek egyik oka, hogy az 1965-ban alkotott vonatkozó jogszabály egyfajta „gumiparagrafus”, amelyet az adott politikai széljárásnak megfelelően lehet alkalmazni, és akár teljesen életszerűtlen ítéletek igazolására is alkalmas.

Eközben Ahok népszerűsége – a lejárató kampány enyhülésével – újra emelkedésnek indult.

A választási vereséget követően a dzsakartai városháza előtti tér megtelt virágokkal és bátorító üzenetekkel, a keresztény politikus neve pedig a 2019-ben esedékes országos választásokon mint elnökjelölt is felmerült.

A választás után az ügyészség is enyhítette az ellene szóló vádat. Eszerint nem káromolta az iszlámot, illetve a Koránt, „csupán” ellenséges magatartást tanúsított a muszlimokkal szemben. A vádhatóság ezért már „csak” egy év börtönre ítélte volna, két év próbaidőre felfüggesztve. (A leköszönő kormányzó ezt a vádat is tagadta.) 

A héten meghozott bírósági ítélet sokkolta Ahok támogatóit, hiszen a kétéves börtönbüntetés súlyosabb, mint amit az ügyészség indítványozott. A verdikt szerint a politikus azzal sértette meg az iszlámot, hogy választási kampányában azt mondta: félrevezetik a választókat azok, akik a Korán egyik versére hivatkozva azt mondják, hogy egy muszlim nem szavazhat egy keresztényre. (Erről egy szerkesztett, hamisított videofelvétel került fel az internetre, amely azt a látszatot keltette, hogy a kormányzó magát a Koránt nevezte félrevezetőnek.)

A politikus közvetlen környezetéből a Heteknek azt nyilatkozták, hogy tiszteletben tartják a bíróság döntését, amely azonban nem mentes a politikai megfontolásoktól, és az is befolyásolta, hogy amennyiben más ítélet született volna, a radikális muszlimok zavargássorozatokat robbantottak volna ki. Bár a távozó kormányzó ügyvédei fellebbeznek, környezete szerint az ítélet enyhítésére lehet számítani, de teljes felmentésre nem. „Ahok úgy gondolkozik, hogy amennyiben büntetése Dzsakarta, illetve Indonézia javát, stabilitását szolgálja, ezt az árat érdemes kifizetni. Szabadon bocsátása vélhetően káoszt idézne elő, ami a szélsőséges muzulmánok, illetve a mögöttük álló erők malmára hajthatná a vizet, és erősítené őket abban, hogy elmozdítsák a jelenlegi elnököt. A választásokig hátralévő két év viszont elegendő lehet arra a jelenlegi kormánynak, hogy fel tudjon lépni a radikális mozgalmak képviselőivel szemben” – mondta lapunknak a kormányzó munkatársa. Támogatói jelenleg azért küzdenek, hogy Ahok – akit jelenleg egy elit katonai alakulat őriz, mert információk szerint veszélyben van az élete – városi őrizetbe kerüljön át a börtönből.

A fővárosban meglehetősen feszült a hangulat, a rendőrség kordonokkal akadályozta meg, hogy a muszlim tüntetők összecsapjanak az Ahok-párti demonstrálókkal, akik tudatosan békés megmozdulásokat szerveznek, és az elmúlt napokban csak Dzsakartában másfél millió embert vittek az utcákra. Továbbra sem hagyják abba a tüntetéseket: „millió gyertya” néven tömegmegmozdulásokat tartanak.

A történtek az indonéz demokráciával és vallási türelemmel kapcsolatos nemzetközi aggodalmakat is felerősítették. Elemzők szerint a vitatott, istenkáromlás elleni törvényt egyre gyakrabban használják a vallási kisebbségek és a szólásszabadság elleni eszközként. A jogszabályt 1998, vagyis Suharto elnök brutális és egyben világi diktatúrájának összeomlásáig mindössze 8 esetben alkalmazták, azóta viszont 89 esetben. Ez összefüggésben áll a konzervatív, illetve szélsőséges muszlim irányzatok térnyerésével, amit az is jelez, hogy a törvény ugyan Indonézia mind a hat elfogadott vallását védelmezi, az ügyek döntő többségében a vádlottaknak az iszlám káromlása miatt kell bíróság elé állniuk.

A törvény visszavonását követelő kritikák ellenére a kormány inkább a jogszabály módosítását tervezi.

A vallásügyi minisztérium elismerte ugyan, hogy a visszaélések aggodalomra adnak okot, de szerintük a megszüntetés esetén több probléma merülne fel, mint amennyi megoldódna. „Ha istenkáromlás történik, és nincs egy ilyen sorvezetőnk, akkor kitör a káosz” – vélekedett a tárca szóvivője.

Olvasson tovább: