Kereső toggle

Fesztiválpénzek

Növekvő és átláthatatlan állami támogatások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Balaton Sound körüli botrány kapcsán felvetődik a kérdés, vajon az állam mennyi közpénzt fordít ilyen rendezvényekre. A hazai fesztiválok támogatására szánt kormányzati pénzek ugyanis folyamatosan nőnek: idén összesen négymilliárd forintot tettek ki, amiből egymilliárd forint jut a nyári zenei, művészeti és szabadidős fesztiválokra, legalábbis a hivatalos csatornákon keresztül. De vajon miért ad az 1956-os Emlékbizottság 300 milliót olyan rendezvényekre, mint a Balaton Sound vagy a Sziget?

A magyar fesztiválpiac fontos húzóága a turizmusnak és a nemzetgazdaságnak, ezért a következő években az idei, összességében 4 milliárd forintnyi állami támogatás további növekedése várható. A kormányzat komoly szándéka az ágazat erősítése, a források „akadálymentesebb” biztosítása is – közölte a Magyar Fesztivál Szövetség májusi közgyűlésén Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára.
Múlt héten Rétvári Bence, az EMMI államtitkára tartott sajtótájékoztatót a témában – nem sokkal azt követően, hogy sajtóhírek szerint a Bálványosi Szabadegyetem szervezői és partnerszervezetei összesen több mint százmillió forint állami támogatásban részesültek.
Rétvári szavaiból kiderült: idén a kormány 250 millió forintot fordít célzottan a vidéki fesztiválok, „minőségi kulturális programok” támogatására. A 2017-es költségvetési törvény alapján ez az összeg jövőre a duplájára, 500 millió forintra nő – ígérte az államtitkár. Ezenkívül a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) meghívásos pályázatain keresztül 200 millió forinttal, míg az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiumán keresztül további 250 millió forinttal támogatják a nyári rendezvényeket.
Rétvári Bence szerint a kulturális és turisztikai pályázatokra a kulturális tárca a „turizmusért felelős minisztériummal” együtt – az államtitkár vélhetően a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra gondolt – 400 milliót fordít, és számos kisebb gyermek- és határon túli program is részesül a kormányzati támogatásból. Rétvári színházi eseményeket (POSZT, DESZKA, Vidor Fesztivál stb.), filmfesztiválokat (CineFest), táncfesztiválokat, busójárást is említett, illetve azt, hogy a magaskultúrát népszerűsítő 25. Zempléni Fesztivál idén 100 millió forintot kap.
Megpróbáltuk megtudni, hogy az egyik legfontosabb forrásból, az NKA-tól idén mekkora támogatást kapnak a legnépszerűbb – és az utóbbi években stabilan nyereséges – nyári fesztiválok. A Sziget, a Balaton Sound vagy a Pride nem szerepel az NKA támogatottjai között, míg például az EFOTT vagy a VOLT igen, de hogy összesen mennyit kaphatnak, az nem derült ki. „Nincsenek összesített adatok, ami érdekli, azt egyenként kell kibogarászni a honlapunkról” – igazítottak útba az NKA titkárságán. A közzétett, meglehetősen szórványos és hiányos adatokból annyi derül ki, hogy az NKA az előző években mintegy évi 30 millió forintot biztosan odaítélt a Sziget Kft-nek a VOLT fesztiválra, a Gyermek Szigetre és a Gourmet Fesztiválra, ám 2016-os támogatások nincsenek fenn a honlapon. A hozzáférhető adatok szerint az EFOTT Kft. a tavalyi rendezvényére 10 millió forintot, az ideire 5 milliót nyert el.
Azonban az államtitkár által felvázolt fesztiválbüdzsé korántsem fedi le az állami pénzforrások arzenálját, például különféle alapítványok támogatói tevékenységét – igaz, Matolcsy Györgyöt szabadon idézve, nézőpont kérdése, mit is tekintünk állami pénznek. Például a kétmilliárd forint költségvetésű Balaton Sound támogatói között egyetlen kormányzati szereplőt sem lehet találni, kivéve az idén felállított 1956-os Emlékbizottságot. A grémium a Soundon való részvételét és nagyvonalú támogatását azzal indokolta, hogy az „56-os emlékév fontos célja a fiatalok megszólítása”: Puskás Öcsi népszerűsítése mellett például Budapest ’56 fantázianévre keresztelt koktéllal is igyekeztek a „forradalom ízét” a Sound italpultjaiba varázsolni. Ugyanez az indok vezérelte az 1956-os Emlékbizottságot – melynek védnökei Kövér László és Wittner Mária –, hogy többek közt a VOLT-nak vagy a Szigetnek is kiemelt támogatója legyen.
Tallai Gábor programigazgató az emlékévet lebonyolító Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány májusi sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a Sziget Kft. a közbeszerzésen mintegy 300 millió forintot, továbbá az Itt élned, halnod kell című szimfonikus rockfantáziát bemutató Esztrád Színház pályázaton csaknem 100 milliót, míg a Magyar Írószövetség körülbelül 40 millió forintot nyert el az 1956-os Emlékbizottságtól. A hatvanadik évforduló „hatalmas lehetőség arra, hogy a tíz évvel ezelőtti kudarctörténet után valóban egy össztársadalmi, gyönyörű szép megemlékezés jöjjön létre” – fogalmazott Tallai Gábor. (Az 1956-os Emlékbizottságot nem értük el, elektronikus levelünkre lapzártánkig nem kaptunk választ.)
A Sziget Fesztivál állami támogatói között találjuk a fővárosi önkormányzatot és a Magyar Postát is, noha úgy tűnik, a Sziget Kft. nincs különösebben ráutalva az állami támogatásokra. „A bevétel szerkezetében nincs jelentős változás a korábbi évekhez képest, továbbra is legalább 75 százalékot tesz ki a jegyek, bérletek értékesítéséből befolyó összeg. A szponzorációból és a vendéglátásból származó bevétel pedig körülbelül azonos, 10-12 százalék körüli értéket képvisel, és körülbelül 1 százalékot tesz ki az állami forrás. Összességében egyébként körülbelül hatmilliárd forint bevétellel számolunk, ami valamelyest jelentősebb a tavalyinál” – nyilatkozta a Világgazdaságnak, egyben a Sziget Fesztivál egyik szponzorának nemrégiben Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvivője. Nyilatkozata alapján számolva idén legfeljebb 60 millió forintnyi állami támogatást kaptak a Szigetre, amely egyébként 2014-ben vált nyereségessé, így tavaly már közel félmilliárdos osztalékot fizettek. A tisztánlátás kedvéért érdeklődtünk a fővárosi önkormányzatnál, valamint az NKA ágazatfelelősénél is, és megkérdeztük a Sziget Fesztivál sajtószóvivőjét is a Sziget Kft. pontos idei állami szponzorációjáról. A főváros kommunikációs igazgatósága arról tájékoztatta a Heteket, hogy „a Sziget Fesztivál nem részesül pénzügyi támogatásban sem a főpolgármesteri külön keretből, sem a Kulturális, Turisztikai, Sport, Köznevelési és Szociálpolitikai Főosztályhoz rendelt keretből”. (Ez egyébként azért tűnik furcsának, mert a Sziget 2016-os támogatói között második helyen szerepel a főváros.) A Nemzeti Kulturális Alap pedig azzal reagált kérdéseinkre, hogy azokat közérdekű adatigénylésnek tekintik, így a válaszokat – a törvényben biztosított leghosszabb határidővel – 30 napon belül várhatjuk. A Szigettől lapzártánkig nem érkezett válasz.

Milliárdos üzlet

Tavaly összesen 9 milliárd forint bevételt könyvelhetett el a Sziget Kft. három legnagyobb nyári fesztiválja, a Sziget, a Balaton Sound és a VOLT – derül ki a Forbes magazin összesítéséből. A legnagyobb, több mint 440 ezres látogatottságú Sziget 5,7 milliárdos bevétel mellett 445 milliós nyereséget termelt. A Balaton Sound (tavaly 145 ezer, idén 157 ezer látogató) a 2 milliárdos bevétel mellett 78 milliós pluszt ért el, a VOLT pedig (123 ezer, illetve 148 ezer látogató) 1,3 milliárdos bevétel mellett 33 milliót. A rendezvényszervező kft. portfóliójába tartozik még a Gyerek Sziget és a Gourmet Fesztivál. Előbbi 69 milliós bevétellel és 2,2 milliós nyereséggel működött tavaly, utóbbi pedig a 94 milliós bevétel ellenére 1,5 milliós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni.

Olvasson tovább: