Kereső toggle

Kommunista inkvizíció a „kínai Jeruzsálemben”

Maga ellen vallott a keresztényeket védő ügyvéd

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Csang Kaj pekingi ügyvédet, aki a Csöcsiang tartományi Vencsou város keresztény gyülekezeteinek jogi tanácsadója volt, tavaly augusztus 25-én vették őrizetbe a kínai állambiztonsági szervek emberei. Sokáig semmit sem lehetett tudni sorsáról – ám a napokban egy helyi tévéhíradó bemutatta kihallgatását, amelynek során a 36 éves férfi mintegy feljelentette önmagát. Az emberi jogi aktivistát a műsorban a külföldiek zsoldjában álló kormányellenes lázítóként mutatták be, olyan emberként, akit a pénzvágy mozgat, és le akarja járatni a kínai hatóságokat.

Ez a legújabb fejlemény a kelet-kínai tartományban található gazdag Vencsou város keresztény közösségei és a pártállam helyi apparátusa között évek óta zajló konfliktusban (Pártkontroll Kína „Jeruzsálemében”. Hetek, 2015. február 13.), amelynek hátterében a kínai protestáns és katolikus hívők számának erőteljes gyarapodása áll (egy nemzetközi tanulmány nemrég 70 milliósra becsülte táborukat a csaknem 1,4 milliárd lakosú országban). A népszerű Falunkung szekta betiltása már 1999-ben jelezte, hogy a pekingi vezetés elfogadhatatlannak tekinti minden tőle független szerveződés tömegmozgalommá válását, ami potenciális kihívást jelent a szemében – márpedig Vencsouban annyira megerősödtek a keresztény egyházak, hogy a térséget „kínai Jeruzsálemként” kezdték emlegetni.  2013 őszétől kemény ellencsapás bontakozott ki: a hatóságok „városszépítés” címén „az engedélyezettnél nagyobb” templomokat lerombolták, és vallási jelképeket, kereszteket távolítottak el. A Le Monde tudósítása szerint több tucatra tehető a megszüntetett templomok és ezernél is nagyobb az eltávolított keresztek száma.

A keresztény közösségek „kommunista inkvizíciónak” minősítették a kampányt, amelyet sokak szerint azért indítottak a tartomány vezetői, hogy kedvébe járjanak Hszi Csin-ping elnöknek, aki 2013-ban vált Kína első emberévé. A biztonsági apparátus azóta markánsabban lép fel az állampárt által veszélyesnek tekintett legkülönbözőbb erők, jelenségek ellen – legyen szó a korrupcióról, az adócsalásról vagy éppen jogvédőkről és egyházakról. Ami Vencsouban történik, azért is figyelemre méltó, mert 2002 és 2007 között Hszi állt a dinamikusan fejlődő Csöcsiang tartomány élén, amelyet sokan ma is politikai laboratóriumnak tekintenek.  

Csang Kaj pekingi ügyvéd Vencsouban először egy letartóztatott lelkész védelmét látta el, majd jogi tanácsadóként segítette a keresztény közösségeket. Tudta, hogy őt is bebörtönözhetik, ám meggyőződését sohasem rejtette véka alá. Letartóztatása előtt az interneten bírálta a templomrombolásokat, de történelmi célnak tekintette a békés megoldást. „Hiszek Isten hívásában, azt tekintem a keresztény ügyvédek sürgető és történelmi feladatának, hogy az igazságot szolgálják, elősegít-ve a megbékélést és a törvény uralmát” – idézte szavait a konfliktust kezdettől figyelemmel kísérő londoni The Guardian.

Csang Kaj feltehetően főleg külföldi, nem utolsósorban amerikai kapcsolatai okán vált célponttá, ugyanis a templomrombolások ellen fellépő China Aid amerikai szervezet támogatását élvezte. Ennek elnöke, a Kínából az Egyesült Államokba emigrált Bob Fu több alkalommal is meghívta emberi jogi szemináriumokra Csangot. Amikor Obama elnök tavaly nyáron Kínába küldte a vallásszabadság ügyeivel foglalkozó nagykövetét, David Sapersteint, a diplomáciai küldetést betöltő rabbi az ügyvéddel is találkozni szeretett volna – erre azonban nem került sor, nem sokkal előbb bebörtönözték.

Sorsának alakulása így sokat elárul a kínai–amerikai viszonyról is, hiszen abban mindig fontos elemet képvisel, hogy miként kezelik az emberi jogokat Kínában. 2012 tavaszán a két világhatalom közötti feszültség enyhülését mutatta például, hogy Peking engedélyezte  – a rövid időre az amerikai nagykövetségre menekült – Csen Kuang-cseng kínai jogvédő távozását az Egyesült Államokba. Csang Kaj mostani „tévényilatkozata” homlokegyenest ellenkező üzenet mind a kínai emberi jogi aktivisták, mind Washington számára.

A fogvatartott jogász kihallgatását megörökítő felvételen az ügyvéd egy mozgását korlátozó rabszékben látható, amint a kínai pártsajtó stílusában vádolja saját magát. Azért segítette a keresztényeket, mert „híres és gazdag” akart lenni, száznál is több vencsoui gyülekezettel szerződött, és több mint százezer eurónak megfelelő honoráriumot vett fel tőlük – fejtette ki. „Nem azt mondtam nekik, hogy a kormány az illegálisan felhúzott épületeket kívánta lerombolni (ez a hivatalos álláspont), hanem azt, hogy az egyházakat támadja.”

„A külföldi erők a kormány elleni lázadásra próbálják mozgósítani a hívőket, és meg akarják dönteni a kínai politikai rendszert” – idézte szavait a Le Monde. Csang Kaj vallomásában az is szerepelt, hogy megbánta „törvénysértő” tetteit, amelyek „kárt okoztak a társadalomnak és a nemzetbiztonságnak”.

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője rögtön reagált, leszögezte, hogy az ilyesfajta vallomások jogállami normákat sértenek, és követelte, hogy Kína bocsássa szabadon az ügyvédet és mindazokat, akiket „azért vettek őrizetbe, mert békésen felléptek a kínai alkotmányban garantált vallásszabadság védelmében”. Bob Fu, a China Aid vezetője, akit a francia lap az Egyesült Államokban hívott fel, azt feltételezi, hogy Csang Kajt önmarcangoló nyilatkozata nyomán szabadon bocsáthatják a kínai hatóságok, ám egyben el is fogják tiltani hivatásának gyakorlásától. Más megfigyelők szerint az ügyvéd tévévallomása akár egy nyilvános per előkészítésére is szolgálhat.

Olvasson tovább: