Kereső toggle

Teherán–Budapest tengely?

Nukleáris együttműködést ajánl az iráni alelnök Magyarországnak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Allah nevében kezdte előadását a Magyar Tudományos Akadémián Ali Akbar Szalehi, az Iráni Iszlám Köztársaság alelnöke és egyben az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet (AEOI) elnöke. A politikus a nukleáris megállapodás sikeréről beszélt a magyar tudományos elitnek.

Az előadás egy nagyjából

10 perces promóvideóval indult, amelyben Irán 2015-ben elért eredményeit mutatták be. Ebben szerepet kaptak olyan hétköznapi események, mint a jobb sporteredmények vagy tehetségkutató show-k, de a videó büszkén és magabiztosan mutatott be katonai fejlesztéseket is. Szó esett például az ENSZ Biztonsági Tanácsának tilalmát megsértő, tavaly októberben tesztelt Emad típusú ballisztikus rakéták beszerzéséről, vagy az iráni flotta felszereléséről nagy hatótávolságú rakétákkal.

Ali Akbar Szalehi – aki egyébként volt Irán külügyminisztere is – az Iráni Atomenergia-ügyi Szervezet elnökeként az atomalku egyik főtárgyalója volt. Beszédét Magyarország hosszú méltatásával kezdte, kifejezve, hogy nekünk vannak a legrégebbi kapcsolataink Iránnal a térségben. Nyíltan beszélt az atomprogramról is, amit szerinte mindig is békés célokra akartak használni. Mint kifejtette, Irán szegény ország, ezért szüksége van az atomenergiára. Egy ’70-es évekbeli jelentés szerint az ország jóval a szükségletei alatti mértékben használ atomenergiát. Természetesen azóta a technikai fejlesztések és az iszlám forradalom miatt változtak a számok és az értékek is.

Az atommegállapodást győzelemként értékelte, véleménye szerint ezzel igazságot szolgáltattak Iránnak, amely eddig áldozat volt. Hangsúlyozta, hogy következetes, kitartó és türelmes diplomáciai stratégiájuknak köszönhető a tavaly júliusban aláírt szerződés. „Drága árat kellett fizetnünk azért, hogy elnyerjük a politikai és a nukleáris függetlenségünket, de készek voltunk a szankciókat is vállalni ezért. A nemzetközi közösség végül a nukleáris egyezménnyel elismerte a jogunkat arra, hogy uránt dúsítsunk és nehézvizet állítsunk elő” – mondta Szalehi, aki szerint semmit nem kellett feladniuk a célkitűzéseikből, hiszen ezzel az eredménnyel lényegében saját akaratukat tudták érvényesíteni az USA-val szemben. „Iránnal nem fog játszadozni semmilyen nemzetközi hatalom” – tette hozzá Szalehi. Szerinte ez a megállapodás eltöröl minden nemzetközi ellenállást Irán atomprogramjával szemben. Mi több, szerinte az alku a konfliktuskezelés mintája lesz a világ más részein is.

Szalehi biztosította a hallgatóságot, hogy Irán ki fogja használni a megállapodás adta összes gazdasági és diplomáciai lehetőséget.

Ennek volt egyik állomása az alelnök budapesti látogatása is. Elmondása szerint ellátogatott a paksi erőműbe, és elismerően nyilatkozott annak technikájáról és a magyar szakemberekről. Szerinte a két ország kölcsönösen jól járna, ha együttműködne. Szalehi ezért felvetette, hogy Budapest és

Teherán találjon egy közös projektet, amin elkezdhetnek dolgozni, és ha az sikeres, hosszú távú együttműködésről is szó lehet. Azt javasolta, hogy egy tudományos együttműködés keretében iráni és magyar tudósok tervezzenek meg és fejlesszenek egy kis teljesítményű atomreaktort. A tervezett atomreaktor 25 megawattos lenne, méretéből fakadóan jóval olcsóbb és mobilabb, mint a jelenlegi standard. Piacként a szegényebb afrikai és ázsiai országokat jelölte meg, de akár magának Iránnak is szüksége lehet egy ilyen reaktorra. Ez persze sok időt és tervezést igényel, jelenleg ugyanis nem létezik ilyen technológia.

Előadásában nem említette Izraelt az alelnök, de lapunk kérdésére, miszerint Irán hajlandó-e elismerni Izrael államát, azt válaszolta: nem tekintik ellenségnek a zsidó népet, és „soha nem akarták megsemmisíteni vagy elpusztítani” Izraelt. Nemrég Angela Merkel német kancellár szólította fel Teheránt, hogy a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása érdekében ismerje el a zsidó államot. Szalehi kifejtette, tudja, hogy sokan nem örülnek az egyezménynek, ezért mindegyik oldallal tárgyalni akarnak. Izraellel kapcsolatban még hozzátette, Irán humanitárius alapon támogatja az „elnyomott“ palesztinokat, és minden eszközt megad nekik, hogy visszanyerjék országukat. Ennek azonban semmi köze a zsidók vagy Izrael elpusztításához.

Ehhez képest 2014-ben Ali Hamenei ajatollah, Irán első embere a Twitteren ezt írta: „Erre a barbár, farkastermészetű és gyerekgyilkos izraeli rezsimre, amely semmilyen bűntől nem riad vissza, nincs már orvosság, csak a megsemmisítés.” A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmával, 2016. január 27-én pedig úgy fogalmazott: „Az európai országokban senki nem mer a holokausztról beszélni. Nem világos, hogy ennek a dolognak a lényege valóság, avagy nem. Ha valóság is, nem világos, hogy miként történt…”. Mindeközben Javad Zarif iráni külügyminiszter kijelentette, a zsidókkal semmi baj nincsen, csak a „cionista rezsim” ellen kell harcolni.

Olvasson tovább: