Kereső toggle

A magyarok kimenetele

Főként a képzett fiatalok hagyják el az országot

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A külföldre vándorolt magyarok döntő többsége ugyan nem szakad el teljesen az anyaországtól, a hazatérést mindössze 15 százalékuk tervezi konkrétan – derül ki Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén a Demográfia című folyóiratban megjelent tanul­má­nyá­ból. A magyarok migrációja különösen az elmúlt néhány évben lódult meg igazán, 2014-ben már 330 ezer magyar bevándorlót tartottak nyilván Európa országaiban. Ez ugyan nem éri el az alapvetésként elfogadott félmilliós számot, ám az iskolázott fiatalok kiáramlása így is érzékenyen érinti a magyar gazdaság teljesítményét – és ezt csak részben ellensúlyozzák a hazautalt milliárdok.

Bár a 2004-es EU-bővítés és a régi tagországok mun­kaerőpiacainak fokozatos megnyitása után az újonnan csatlakozott országokból egyre többen vágtak neki Nyugat-Európának, a magyarok esetében nem rögtön indult be a kivándorlási hullám. A Kivándorlás Magyarországról: szelekció és célország-választás az „új migránsok” körében című tanulmány szerzői – a különféle statisztikák egybevetése alapján – azt írják, hogy nálunk 2007-től lett egyre inkább népszerű a külföldi munkavállalás, majd 2011-től – a német és az osztrák munkaerőpiaci korlátozások feloldását követően – gyorsult fel ez a folyamat. Ebben a célországok munkaerő-kereslete mellett a hazai gazdasági növekedés elmaradásának és a gazdasági kilátások romlásának is jelentős szerepe volt. 2012-től már legalább évi százezer fő távozott Magyarországról – csak az európai célországokba.

Az nem világos, hogy mennyien tértek vissza, mindenestre 2013 elején mintegy 293 ezer, 2014-ben pedig már 330 ezer magyar állampolgár szerepelt bevándorlóként az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban. Az ENSZ adatai szerint egyébként 2013 elején 528 ezer magyarországi születésű személy élt szerte a világban, a Világbank statisztikáiban pedig még ennél is nagyobb szám – 570 ezer – szerepel. Ezek a számok azonban a több évtizeddel ezelőtt kivándorolt (és még életben lévő) migránsok számát is tartalmazzák. Az elemzők szerint a napjainkban zajló elvándorlás mértékéről többet árulnak el – meglévő korlátaik ellenére is – a kibocsátó népesség körében a közelmúltban készült kutatásokon alapuló becslések. A Magyarok külföldön kutatás, a Népességtudományi Kutatóintézet Életünk fordulópontjai című munkája és a befogadó országok úgynevezett tükörstatisztikái alapján a szerzők úgy kalkulálnak, hogy 2013 elején mintegy 350 ezer olyan magyar állampolgár élt külföldön, aki 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyta el Magyarországot. Ha azokat is figyelembe vesszük, akik kevesebb mint egy éve hagyták el az országot, akkor ugyanennek a becslésnek az eredménye 424 ezer (80 százalékuk Európán belüli országban él).

Hova megy a magyar?

A magyarok számára a legnépszerűbb célországnak Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria számítanak. Németország már a ’90-es években is a kivándorló magyarok elsődleges célterülete volt, és 2011 óta jelentősen nőtt az itt tartózkodók száma (2013 elején az Eurostat szerint elérte a 114 ezer főt), ám az összes kivándorlóhoz viszonyított arányuk ma kisebb mint egy évtizeddel korábban. Közöttük egyébként az átlaghoz képest felülrepre­zentáltak a szakmunkások, az idősebbek és a házasok.

A munkaerőpiacát azonnal megnyitó Egyesült Királyság a 2004-es EU-csatlakozás utáni években kezdett egyre vonzóbbá válni a magyarok számára. 2004 és 2011 között mintegy 80 ezer honfitársunk kapott itt adó- és társadalombiztosítási számot. Ebben azóta jelentős kiugrás mutatkozik: 2014 márciusáig további 66 ezer magyart regisztráltak. (Ugyanakkor a vissza- vagy továbbvándorlás is jelentős: az EU-csatlakozás után regisztrált magyarok mindössze fele jelent meg a 2011-es brit népszámlálásban.) Mindent összevetve az országban tartózkodó magyar állampolgárok számát 2014 áprilisában mintegy 86 ezerre becsülték. A szigetországban az átlaghoz képest magasabb a nőtlen/hajadon fiatalok aránya, viszont alacsonyabb a szakmunkásoké.

Az osztrák munkaerőpiacon is folyama­to­san nő a magyarok száma az EU-csatla­kozás óta, és ez a trend is 2011-től gyorsult fel. Ausztriában 2013-ban mintegy 36 ezer magyar bevándorló élt, éves átlag­ban pedig 58 ezer magyar állampolgárságú munkavállalót regisztráltak (a különbség oka a főként Nyugat-Magyarországon jellemző ingázás). Az itt élők között alacsony a diplomások aránya, és kissé meghaladja az átlagot a szakmunkásoké és az érettségizetteké.

Fiatalok, képzettek, egyedülállók

A külföldön élő magyar népesség demográfiai összetételét illetően az elemzők megállapítják: az elvándorlók a kibocsátó népességhez képest átlagosan fiatalabbak és képzettebbek, többségében egyedülállók, és általában több közöttük a férfi, mint a nő. A 2013-ban az európai célországokban tartózkodó magyarok közel kétharmada 40 év alatti volt, és több mint felük a 20-as, illetve a 30-as éveiben járt. Különösen magas volt a fiatal (20–39 éves) korcsoport aránya az „új” célországokban (Hollandiában, Írországban és Dániában) élők körében, míg a hagyományos célországnak számító Németországban, Ausztriában és Svédországban kissé átlag alatti. Az Egyesült Királyságban szintén nagyon fiatal migráns népesség képe rajzolódik ki: a 2002 óta adó- és társadalombiztosítási számot igénylők 80 százaléka 18 és 35 év közötti volt.

A 2011-es hazai népszámlálás csak a kevesebb mint egy éve külföldön élő személyekről gyűjtött adatokat: a 15 és 74 év közöttiek 24 százaléka diplomás és 35 százaléka szakmunkás végzettségű volt (miközben az itthoni népesség azonos korcsoportjában ezek az arányok 18 százalék, illetve 23 százalék). Még jelentősebb – csaknem 35 százalékos – volt a felsőfokú végzettségűek aránya a teljes háztartásukkal külföldön lévők körében, illetve a Budapesten regisztrált migránsok esetében. A ku­tatások egyébként is azt mutatják, hogy a főváros – és a közép-magyarországi régió – a lakossági arány felett bocsát ki migránsokat, továbbá jelentősebb kibocsátási arány figyelhető meg a dél-dunántúli régióban is.

Káros agyelszívás

Az elemzők hangsúlyozzák: a kibocsátó országban az iskolázott, szakképzett népesség elvesztésének – az úgynevezett agyelszívásnak – számos negatív következménye van. Az oktatásba és képzésbe fektetett közösségi erőforrások hozamát a fogadó országok fölözik le, és a fiatal, képzett munkaerő elvándorlása – a demográfiai veszteség mellett – többnyire negatívan hat a kibocsátó országok gazdasági fejlődésére is. Mindezt némileg ellensúlyozhatják a külföldön dolgozó honfitársaink által hazautalt összegek: a külföldről kapott munkajövedelmek a Világgazdaság szerint tavaly elérték a 920 milliárd forintot. Ez 43 milliárddal több, mint 2013-ban, és 236 milliárd forinttal magasabb, mint 2012-ben. Az ország egyébként nyerhetne is a kivándorlással, amennyiben azt visszatérés követné, hiszen a külföldi munka révén felhalmozott képességek, tudás, valamint az ott kialakított kapcsolatrendszer hozzájárulhatnának a gazdasági növekedéshez.

Hazajönnek?

Ezért is fontos megvizsgálni, hogy a külföldre távozott honfitársaink milyen mértékben kötődnek az anyaországhoz, és mekkora az esélye annak, hogy hazaköltöznek. A Magyarok külföldön kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy többségük (csaknem 80 százalékuk) évente legalább egyszer hazalátogat. Ez az arány érthető okokból az Európán kívül élők körében a legalacsonyabb (56 százalék), míg kimondottan magas (90 százalék) a Németországban élőknél. Ezenkívül csaknem minden harmadik külföldön dolgozó honfitársunk rendszeresen támogat anyagilag egy magyarországi háztartást. Ez az arány a Németországban élők körében a legmagasabb (40 százalék), és az Európán kívüli országba vándoroltak esetében a legalacsonyabb (17 százalék). És hogy mennyien térnének haza? A kutatók adatai szerint az elmúlt években külföldre vándorolt magyarok felének nincsenek határozott elképzelései a jövőt illetően, a körülmények alakulásától teszik függővé, hogy maradnak (esetleg tovább vándorolnak) vagy hazatérnek. Határozott hazatérési terve mindössze 15 százalékuknak van.

TANULNI IS MENNEK

A hazai felsőoktatás átalakítására adott válaszként is értelmezhető, hogy 2012–2013-ban megugrott a brit felsőoktatási intézményekbe felvételiző magyarok száma. Mint a Moreh Christian által jegyzett, Magyar bevándorlók az Egyesült Királyságban: demográfiai, földrajzi és szociológiai körkép című kutatásból kiderül, nemcsak a már az Egyesült Királyságban tartózkodó felvételizők száma nőtt jelentősen ezekben az években, hanem a Magyarországról felvételizőké is. 2005-ben a kint élő magyarok közül 902-en, itthonról pedig 225-en akartak bejutni a brit felsőoktatásba. 2010-ben a számuk 1582, illetve 429 volt, 2013-ban pedig már 3302, illetve 778.

Olvasson tovább:

  • A riói olimpia és az orosz doppingbotrány

    Megosztotta a sportvilágot a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntése, miszerint nem zárják ki Oroszországot a riói olimpiáról annak ellenére sem, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökségnek a 2014-es szocsi téli játékokról lefolytatott vizsgálata szerint állami szintről...
  • Bomba, nyaralás

    Nem töri le az európaiak, köztük a magyarok évek óta növekvő utazási kedvét a terrorizmus és a migrációs válság, legfeljebb az úti célok változnak. A hazai utazóközönség idén elkerüli a korábban favoritnak számító Egyiptomot és Tunéziát, és nagyot esett Törökország népszerű­sége is.
  • Fotó: MTI

    Wimbledon után, Rio előtt

    A jelenlegi legjobb magyar teniszező, Babos Tímea Sopronból indulva hétévesen kötelezte el magát a tenisz csodálatos világával, és tizennyolc évesen kezdte meg profi karrierjét.