Kereső toggle

18 ezer fős iszlámellenes megmozdulás Németországban

A Pegida-jelenség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Drezdában 2014 októbere óta egyre nagyobb támogatottságot élvez a heti rendszerességgel tüntetéseket tartó Pegida (Patriotische Europäer gegen die Islamisierung des Abendlandes – Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizációja Ellen) mozgalom. Hétfőn 18 ezer embert vittek utcára. Az időközben bejegyzett egyesületté vált csoport megosztja a közvéleményt, és mára politikai viták tárgya is lett.

A Pegida a szerintük elhibázott német bevándorlási- és menekültügyi politikával és kiemelten az iszlámmal szembeni fellépést tűzte zászlajára. Az érdekesség az, hogy Drezdában és Szászországban a muzulmán hitűek aránya igen alacsony (a városban 4,7, a tartományban 0,4 százalék). Azokban a városokban és országrészekben, ahol viszont ennél jóval nagyobb arányban élnek a muszlim hitet követő csoportok, a Pegidához hasonló kezdeményezések nem voltak sikeresek. Düsseldorfban csak néhány százan vonultak az utcára, Bonnban pedig a 200 iszlám ellenes tüntetővel 2-3 ezer ellentüntető állt szemben.

A szervezet megítélése ellentmondásos: politológusok, társadalomtudósok részben polgári konzervatívnak, részben jobboldali populistának, illetve szélsőjobboldalinak tartják őket. A Pegida egy Facebook-csoportból indult ki tavaly októberben, akik „esti sétákra” buzdították követőiket. A hétfőnként tartott megmozdulások és a zászlajukra tűzött „Wir sind das Volk” (Mi vagyunk a nép) jelmondat is a ’89 októberi lipcsei, kommunistaellenes megmozdulásokkal hivatottak párhuzamot vonni. Ez egyébként kiváltotta az ellentüntetők nemtetszését, akik „Wirr ist das Volk”, azaz „Összezavarodott a nép” táblákkal vonulnak fel ellenük.

Az ellentmondásosság több mindenből fakad. A Pegida arca és megalapítója, Lutz Bachmann régóta zéró toleranciát hirdet a bűncselekményt elkövető bevándorlókkal szemben. Ehhez képest őt is több alkalommal ítélték el különböző törvénybe ütköző tettek miatt (többek között ittas vezetés, kábítószerrel való visszaélés). A börtön elől a kilencvenes években ráadásul Dél-Afrikába menekült, ahonnan 2000-ben tért vissza Németországba, ahol büntetését le kellett ülnie.

A szélsőjobboldal annak ellenére aktívan részt vesz a megmozdulásokon, hogy a felvonulók közül sokan hangoztatják,  „ők nem nácik”. Az egyik megszólaló azt is kifejtette, hogy „az iszlámmal szemben sincs kifogásunk, de félünk az iszlamista szélsőségesektől”. December 1-jén a szélsőjobboldali NPD vezetői vettek részt egy gyűlésen, majd a pártjuk követőit is felszólították a csatlakozásra. Christian Worch, a szintén szélsőjobboldali Die Rechte párt alapítója és vezetője úgy vélte, hogy a HoGeSa Kölnben és Hannoverben, a Pegida Drezdában és a hétfői felvonulások Berlinben azt bizonyítják, hogy az átlagpolgár már nem fél a radikális erőkkel való összekapcsolódástól.

A december 22-ei tüntetésen egy újságírót, akit felismertek a helyszínen, „zsidó disznónak” neveztek. Több száz tag szerepel a rendőrségi nyilvántartásokban is mint olyan „huligán csoportok” tagjai, akiket már régen figyel a hatóság. A de-cemberi utolsó felvonuláson több mint tizenhétezren vettek részt, akkor közel ötvenen először szóban inzultáltak, majd megvertek több, bevándorló háttérrel rendelkező fiatalt. A támadóknál kések, gumibotok, sokkolók és borsspray is volt. Most hétfőn pedig tizennyolcezren „sétáltak” Drezdában.

A Stern magazin által készített reprezentatív felmérés során az emberek kétharmada túlzottnak tartotta a félelmet Németország iszlamizációjával kapcsolatban. Ugyanakkor a megkérdezettek 29 százaléka úgy vélte, hogy az iszlámnak mégis akkora befolyása van az ország életére, hogy a hasonló felvonulásoknak megvan a létjogosultsága.

Bár a szervezet létszáma folyamatosan növekszik, egyre több az ellenző is. Több ezren gyűltek össze Drezdában, Bonnban, Münchenben, Nürnbergben és Würzburgban is az idegen-ellenességgel szembeni tiltakozásképpen, és egyre több Pegida-ellenes szervezet jön létre az országban kisebb-nagyobb támogatottságot élvezve.

A politikusokat megosztja a kérdés. Angela Merkel (CDU) újévi beszédében is kitért a mozgalomra, és arra kérte az állampolgárokat, hogy „ne kövessék őket” és a gyűlöletet, amit sugároznak. „Ma néhányan újra ’Mi vagyunk a nép’ szlogennel hívnak a hétfői felvonulásokra, de valójában azt értik ez alatt: Ti nem tartoztok hozzá – a bőrszínetek vagy vallásotok miatt” – mondta. A Bundestagban az ellenzék üdvözölte az éles kritikát, ugyanakkor a jobboldali konzervatív párt, az AfD (Alternative für Deutschland) kifogásolta a hozzászólást. „Olyan embereket ítél el felülről, akiket egyáltalán nem is ismer” – nyilatkozta Alexander Gauland, a párt politikusa.

A Zöldek (Grüne) belpolitikai szóvivője, Volker Beck kiállt a kancellár mellett, és szerinte Merkel beszédének hatására Gauland „ledobta álarcát, és megmutatta az AfD valódi arcát”. A Zöldek és a Baloldali Párt (Linke) felszólították Merkelt, hogy szavait kövessék tettek is. A keresztényszocialisták (CSU) ugyanakkor bejelentették a bevándorlási politika megszigorítására irányuló terveiket, amivel koalíciós partnerüket, a szociáldemokratákat is (SPD) meglepték, akik kifejtették, hogy „a Szövetségi Köztársaság jogállam, és az is marad”.

A szabaddemokraták (FDP) alelnöke, Wolfgang Kubicki is érdekes megjegyzéseket tett. Szerinte amíg az ország és az Alkotmányvédelmi Hivatal nem képes ellenőrizni az országba visszatérő ISIS-harcosokat, addig az olyan felvonulásoknak, mint a Pegida, lesz létjogosultsága. (T. R.)

Olvasson tovább: