Kereső toggle

A törvényt szolgálják, nem az igazságot

A magyar jogszabályokban a büntető szemlélet érvényesül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kiszolgáltatott az állampolgár, ha nem járatos a jogban, hiszen még egy hétköznapi vásárlásnál is méltatlan helyzetbe kerülhet, és ha nem vigyáz, akkor lépten-nyomon meg is büntethetik. Hazánkban a jogszabályok egyre inkább a büntető szemléletet érvényesítik, míg fejlettebb demokráciákban a jogszabályok betartásának segítése a vezérelv.

„Ezúton hozzájárulok ahhoz, hogy XY cég a jogszabályok szerint, valamint azon túlmenően mindenkor a hatályos ÁSZF-ben (jelen szerződés megkötésének időpontjában annak 2.2.1. pontjában) meghatározott egyéb személyes adataimat szolgáltatásainak biztosítása és fejlesztése érdekében, az előfizetői igények felmérése (piac-, közvélemény-kutatás), közvetlen üzletszerzés, valamint kutatás és üzletfejlesztés céljából a jogszabályi rendelkezések betartása mellett az XY céggel szerződéses jogviszonyban álló, tevékenységét írásos titoktartási nyilatkozatban szabályozó piackutató cégnek átadja. Ezúton hozzájárulok ahhoz, hogy a Szolgáltató emberi beavatkozás nélküli hívórendszerét közvetlen üzletszerzési célra alkalmazhatja a tekintetemben.”  

A fenti idézet egy hazai távközlési céggel kötött előfizetési szerződésből való, s értelmezése az ügyintézővel, majd az irodavezetővel folytatott közel háromnegyed órás eszmecsere után vált csak lehetővé. Ha egy ügyfél el is olvassa a szerződések kisbetűs részét, gyakran segítségre van szüksége annak lefordításához. „Mobiltelefon-vásárlásnál még elboldogulhatunk magunk is, de ha nagyobb pénzösszegekről van szó, például ingatlanvásárlásnál vagy hitelfelvételnél, tanácsos egy független szakember véleményét is kikérni, mielőtt aláírjuk a szerződést. Nem véletlen, hogy a nyugati országokban bevett gyakorlat, hogy az emberek szerződéskötéskor magukkal viszik az ügyvédüket is. Általában is elmondható, hogy sokkal több energiát szánnak arra, hogy szakmai kérdésekben szakemberektől tanácsot kérjenek, tehát az ügyfelek hozzáállása is tudatosabb, mint nálunk. Nálunk ez inkább tűzoltásszerű, a többség csak akkor fordul ügyvédhez, amikor már nagy baj van, és várják, hogy a szakember csodát tegyen” – mondja Kocsis Ildikó ügyvéd, aki tíz éve heti rendszerességgel publikál cikkeket, melyekben a jogszabályokat igyekszik a széles nagyközönség számára is érthetővé tenni.

Kocsis Ildikó szerint a pénzügyi ismeretekhez hasonlóan a jogi alapismeretek oktatására is szükség lenne már az iskolában. „Ahogy én látom a jogásztársadalmat, elég kevesen vagyunk olyanok, akik képesek vagyunk úgy átadni a joggal kapcsolatos alapismereteket, hogy az tényleg érthető legyen a másik oldalon. Ez megfelelő szemléletet, hozzáállást kívánna a szakma oldaláról is, hiszen hogyan várjuk el az emberektől, hogy kövessék a jogszabályi előírásokat, ha nem értik, hogy mi az, amit követniük kellene?” – teszi fel a kérdést az ügyvédnő.

Nem mintha a közösségi jogszabályok közérthetőbbek lennének: az uniós jogban is megvannak azok az általános irányelvek és fogalmak, amelyeknek az ismerete nélkülözhetetlen a megfelelő jogértelmezéshez. Viszont tény, hogy egyes országokban gyorsabbak a bírósági eljárások, és az állampolgárok könnyebben jutnak megfelelő tájékoztatáshoz és segítséghez a problémáikkal kapcsolatban. Fejlettebb demokráciákban ugyanis más szempontok szerint működik az igazságszolgáltatás, mint nálunk: míg itt inkább a büntető szemlélet érvényesül, addig más államokban a szabályok betartásához való segítségnyújtás, a normális együttélés elősegítése a vezérelv, aminek következtében mindenki tisztába kerül azzal, hogy milyen jogok és kötelezettségek illetik meg őt. Ilyen formán ott inkább az állampolgárok, és nem az állam érdekei érvényesülnek az igazságszolgáltatásban. Különösen igaz ez manapság, amikor olyan gyorsasággal, olyan mértékű jogszabály-változtatásra kerül sor, amit szakemberként is nehéz követni, s ez nem szolgálja a jogbiztonságot. Az olyan intézkedések például, mint a közüzemi számlák külalakjának törvényi szabályozása vagy a közös képviselők kötelezése a rezsicsökkentés hatásáról való írásos tájékoztatásra, kizárólag a büntető szemléletet erősítik Kocsis Ildikó szerint.

Magyarországon viszonylag kevés jogsegély-szolgálat működik, és ezeken a helyeken tömegek várják, hogy egy rövid tanácsadáson részt vehessenek, s nem egyszer előfordul, hogy maguk a jogászok sem egyformán értelmezik a jogszabályokat. Ennek elsődleges okát a szakemberek a 2010 óta tartó jogalkotási dömpingben látják, ami magát a szakmát is kiszolgáltatott helyzetbe sodorja. Tavaly rekordmennyiségű, kétszázötvennégy törvényt hozott a parlament. „Nyár óta szüneteltetem a tevékenységemet, és azóta két másik kollegám is ugyanígy döntött. Az egész jogrendszert rohamtempóban alakítják át, az alkotmány, a büntető- és a polgári jogi kódex változásai gyakorlatilag követhetetlenekké váltak, míg más országokban, például Svájcban egy életen át használható ugyanaz a tudásanyag” – mondja egy budapesti ügyvéd, aki szerint ma minden eddiginél inkább jellemző, hogy a törvényt szolgálják, nem az igazságot. Bírósági berkekben szerinte kissé hisztérikus légkör uralkodik, mert senki nem képes követni a törvényalkotás menetét, senki sem tudja, hogy melyik jogszabály van éppen hatályban, a bírósági eljárások kiszámíthatatlanok, és tengernyi ügy van. A helyzetet csak nehezíti, hogy a jogszabályokkal kapcsolatos szakmai egyeztetésekre szinte kizárólag utólag kerül sor, az ügyvédi kamara kezdeményezései folytán.

„Arra kellene törekedni, hogy nemcsak a jogszabályokkal, hanem az egész jogi környezettel megteremtsünk egy olyan ésszerű keretrendszert, ami nem a szabályok áthágására, hanem a betartására ösztönöz. Én azt látom, hogy az emberek nagy többsége jó szándékú, normakövető, szeret nyugodtan aludni, dolgozni, így meggyőződésem, hogy például alacsonyabb adókkal egy idő után valóban több bevétel folyna be a költségvetésbe. Ha ezt a szemléletmódot bevezetnénk egy fontos területen, az óhatatlanul kihatna a többire is” – állítja Kocsis Ildikó. Ehelyett megszületett például a Kúria vitatható döntése a devizahitelesek ügyében. Lehet, hogy a banki hitelszerződés jogszabályba nem ütközik, de egy bizonyos közös normát mégis sért, ráadásul zöld utat nyit további, a jogsértés határáig elmenő szerződéseknek. Mindazonáltal a döntés az ügyvédnő szerint nem jelent egyértelmű vereséget, csupán annyit, hogy ezek a perek nem könnyen nyerhetők. Úgy véli: egy olyan időszakban, amikor a kontrollszervek szerepe is gyengül, az állampolgárok felelőssége különösen megnő saját sorsuk alakításában. A felelősség annak a belátása, hogy a legkisebb hatás is számít, amit a cselekedeteinkkel el tudunk érni.

Nem értjük, amit olvasunk

Európában minden ötödik, nálunk minden harmadik felnőttnek komoly nehézséget jelent a szövegértés – nyilatkozta Nagy Attila olvasáskutató nemrég a Metropolban. Míg a 2012-es PISA-vizsgálatban a 15 éves diákok egyötöde gyakorlatilag funkcionális analfabétának bizonyult, addig a felnőtt korú magyar népesség 30-35 százalékának okoz hasonlóan komoly problémát az olvasás. Nagy Attila utalt arra: ők azok, akik számára végképp értelmezhetetlen egy használati utasítás vagy egy gyógyszeres dobozra írt útmutató, nem beszélve a postai, illetve banki ügyintézésről.

Olvasson tovább: