Kereső toggle

Magyarok és sikeresek

Összefogtak a hazai startupok „nagy öregjei”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mostanában egyre többet hallani róluk itthon is: Prezi, Ustream, LogMeIn. Egy-két évvel a válság előtt alakult, információs technológiával foglalkozó cégek, amelyek egyetlen ötlet fejlesztésére jöttek létre, és ma dollármilliókat érő világcégeknek számítanak. Alapítóik egytől-egyig magyar fiatalok. Irodáik Budapesten és a világ számtalan pontján megtalálhatóak. Bridge Budapest néven most létrehoztak egy saját maguk által finanszírozott nonprofit egyesületet, hogy a sikertörténetük minél szélesebb körben történő megismertetésével pozitív változásokhoz járuljanak hozzá Magyarországon. Bridge Generáció címmel ezen a héten kerül a könyvesboltokba a történetüket és egy kis startup alapismereteket is tartalmazó könyv.

Kicsit szokatlan módja ez hazánkban a vállalkozások támogatásának, de talán annál hatékonyabb. Ahogy a sokat idézett mondás tartja: nem halat, hanem hálót. A Bridge Budapest alapítói saját történetükkel, tapasztalataikkal ösztönzik a fiatalokat, hogy rengeteg munkával és némi szerencsével Magyarországon is lehet nemzetközi mércével mérhető sikert elérni. Mint mondják, nem is gondolnánk, mennyi lehetőség vesz körül bennünket. Minderről Pistyur Veronikával, az egyesület ügyvezetőjével beszélgettünk a Prezi budapesti irodájában.

Az irodával kapcsolatban itt kell megemlítenünk, hogy a startupok a munkahelyi kultúrában is valami újszerűt hoztak. Nincs kötött munkaidő, nem muszáj a munkahelyen folyamatosan bent lenni, ugyanakkor mindenki tudja a feladatát, amivel határidőre végezni is szokott. Ha azonban a dolgozó úgy dönt, hogy befárad a munkahelyére, akkor ott „all inclusive” ellátás várja: reggeli, ebéd és vacsora. Pontosabban permanens étkezés ingyen. Jöhet férj, feleség, gyermek is – szintén ingyen. A hétvége természetesen szabad. A fizetés pont annyi – se több, se kevesebb –, hogy a munkavállalónak nem kell a fizetésén gondolkodnia. A Prezi budapesti irodájában 120 dolgozó élvezi ezeket a körülményeket. Az egyesület ügyvezetője arra a kérdésre, miszerint nem tartanak-e attól, hogy ha mindent leírunk, tömött sorokban jönnek majd az emberek, hogy itt szeretnének dolgozni, nevetve megnyugtat: a HR-osztály majd megoldja. Na jó, ide amúgy sem lehet csak úgy az utcáról besétálni – kételkedik tovább az ember. Pedig dehogynem! Bizonyos tehetségre, tudásra természetesen szükség van, de nem a diploma számít. Ide nem klasszikus CV-kel jönnek az emberek. Nem árt, ha ért a szakmájához, de a szenvedély és a motiváció fontosabb. Sőt az sem baj, ha nem húszéves, hanem mondjuk kétszer annyi. Beszélgetésünk közben lép be a cég bisztrójába egy ötvenesforma hölgy, aki két hete állt munkába. Ő Chicagóból jött, de a világ 25 országából dolgoznak még itt emberek.

Mindhárom startupra jellemző, hogy a világ legjobb fejlesztőmérnökeiért is versenyben vannak. Mindemellett gondot fordítanak a fiatal tehetségek felkarolására is: a világ minden tájáról fogadnak ösztöndíjasokat a budapesti irodáikba, de tehetséges magyar fiataloknak (egyetemistáknak, frissen végzetteknek) is biztosítanak lehetőséget arra, hogy az amerikai képviseleteiken 1-2 hónapot munkával töltsenek, inspirációt, tapasztalatot szerezzenek a startupok működéséről, munkakultúrájáról. Ahogy azt Pistyur Veronika megjegyezte: nem mindenkinek kell startupot alapítania, de fontosnak tartják, hogy minél többen megismerjék ezt az opciót is. Ha nem is lesz az illetőből vállalkozó, később alkalmazottként is máshogy fog hozzáállni a feladatokhoz. Nem tartja elfogadhatónak, hogy ma a fiatalok két lehetőséget látnak csak maguk előtt: elmenni innen végleg, vagy itthon tengődni valahogy.

Ma már vannak olyan magyar alapítású világcégek, amelyek valami miatt fontosnak tartják, hogy itthon tartsák a bázisukat. Elemi érdeknek tartják, hogy erről ne csak egy szűk kör tudjon, hanem bekerüljön a köztudatba, egyre többen megismerjék ezeket a hazai sikertörténeteket, inspirációt merítsenek ezekből, hiszen ez a műfaj olyan, mint az élsport: fejben dől el. Tisztában vannak vele, hogy egy attitűd- vagy mentalitás váltás egy egész társadalom életében nem megy egyik napról a másikra, de igyekeznek ennek katalizátorai lenni. Víziójukban egy önbizalommal teli Magyarország szerepel, ahol az embereket nem a félelem, hanem a sikerélmény motiválja. Részben az egyesület működésének is tulajdonítják, hogy kialakulóban van egy felfokozott figyelem a startup-világ felé, melyet sikerült kihozni a tech-világból egy gazdasági kontextusba. Konzervatív gazdasági körök ugyanis sokáig nem számoltak vele komolyan.

Mi kell egy startup létrejöttéhez?

Egy jó ötlet, egy elszánt csapat, profi megvalósítás és általában kockázati tőke. Ezen kívül kitartás, rengeteg munka (Anka Mártonnak, a LogMeIn alapítójának első cégét nem véletlenül hívták Hajnali 3 Bt.-nek), sok-sok tanulás menet közben is, és egy kis szerencse. A jó ötletek mindig valamilyen valódi problémára adnak választ. Először csak a saját életünket könnyíti meg vagy teszi hatékonyabbá, de aztán kiderül, hogy ez másoknak is hasznos. A jó ötlet nem úgy születik, hogy leülünk az asztalhoz, hogy most találjunk ki valamit. Ám nem pusztán a jó ötlet számít: sokkal több múlik a megvalósításon. Ehhez pedig elsődlegesen egy jó csapatra van szükség. Ebben a műfajban fokozottan érvényes a klasszikussá vált mondás: egyedül nem megy! Magányos harcosokkal, magányos hősökkel a befektetők szóba sem állnak. Az ugyanis nagyon ritkán fordul elő, hogy egy fejlesztő vagy ötletgazda egy személyben jól ért a pénzügyekhez, a marketinghez, az értékesítéshez és a vállalatépítés más területeihez.

Egy befektető az ötleten túl leginkább azt vizsgálja meg, hogy milyen képességei vannak a menedzsmentnek. A hazai kockázatitőke-alapok sokat elemeznek, aztán hoznak döntést arról, hogy befektetnek-e egy adott vállalkozásba vagy sem. Az amerikai kollégáik egy kicsit máshogy teszik ezt: az alapján döntenek dollármilliók sorsáról, hogy egy vállalkozás menedzsmentjéről elhiszik-e, hogy meg tudják valósítani az ötletüket. A befektető mérlegeli, hogy rá meri-e bízni a pénzét az adott csapatra. Ha igen, akkor oda megy a pénz. Az eredeti kockázati tőke nagyon bátor, merész, rendkívül intuitívan működik. A befektető ugyanakkor tudja, hogy azon vállalkozások többsége, amelyekbe befektet, meg fog bukni – de a sikeres befektetés általában bőségesen kárpótolja ezért. A LogMeIn befektetői például sokszoro-sára növelték vagyonukat.

Ha valaki úgy dönt, hogy belevág egy startup létrehozásába, annak fontos, hogy az ötletét először megmérettesse, másoknak is kikérje a véleményét. Jó, ha mielőbb kiderül egy dologról, hogy csak nekünk tűnt jó ötletnek. Ilyenkor azt el kell tudni engedni, nem szabad megsértődni a negatív visszajelzéseken és tovább dédelgetni egy olyan elképzelést, aminek nincs létjogosultsága. A startupperek fontosnak tartják, hogy ne féljen az ember a kudarctól, hanem tanuljon belőle, és vágjon bele bátran a következő ötletbe. Amikor valamelyik elképzelésünkről pozitív visszajelzéseket kapunk másoktól is, akkor érdemes nekilátni a kifejlesztésének, és mihamarabb létrehozni belőle egy prototípust. Nem árt gyorsnak lenni, hiszen gyakran előfordul, hogy a világ más pontján ugyanabban az időben valaki szintén ugyanannak a problémának a megoldásán fáradozik, mint mi. Ha kész az első termékünk, és jól működik, akkor keressünk olyan társakat, akikben megbízunk, vélhetőleg jól együtt tudunk működni, és kiegészítjük egymást a különböző képességekben, szakmai kompetenciákban, kapcsolatokban. Készítsünk egy átgondolt üzleti tervet, majd ezt követően kereshetünk befektetőket, akiket az internet segítségével ma már könnyen elérhetünk. Készüljünk fel arra, hogy a tervünket érthetően, röviden és meggyőzően tudjuk kommunikálni. Az is előfordulhat azonban, hogy száz helyre beadott megkeresésünkre csak egy helyről érkezik majd érdeklődés. A befektető nemcsak tőkével, hanem sok esetben annál is fontosabbal, szakmai tapasztalatával járul hozzá üzletünk sikeréhez. Így volt ez például a Prezi történetében is…

Hármak

PREZI – Alapítás éve: 2009
Alapítók: Árvai Péter, Halácsy Péter,
Somlai-Fischer Ádám
Termék: online prezentációs szoftver
Irodáik: Budapest, San Francisco
Alkalmazottak: 160 fő
Felhasználók száma: 30 millió (regisztrált)
A cég becsült értéke: 22 milliárd Ft

USTREAM – Alapítás éve: 2007
Alapítók: Dr. Fehér Gyula, két amerikai ex-katona
Szolgáltatás: élő online videóközvetítés
Irodáik: Budapest, San Francisco, Los Angeles,
Tokió, Szöul
Alkalmazottak: 250 fő
Felhasználók száma: 70-80 millió havonta
A cég becsült értéke: 51 milliárd Ft

LOGMEIN – Alapítás éve: 2003
Alapító: Anka Márton
Termék: a böngészőben távoli számítógépekre
való bejelentkezést lehetővé tevő szoftver
Irodáik: Budapest, Szeged, Boston, Sydney,
Amszterdam
Alkalmazottak: 600 fő
Felhasználók száma: 200 millió
A cég becsült értéke: 170 milliárd Ft
(A cégek nem közlik magukról a becsült értéküket, ezeket az adatokat különböző szakmai lapokban elemzik.)
 

Olvasson tovább: