Kereső toggle

Kishantos nem hagyja magát

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kishantosi kisemmizett ökogazdaság bejárójánál várunk. A Nemzeti Földalap (NFA) képviseletében 9 órára ígérte magát a fehérvári osztályvezető. 9 óra 11 perckor meg is érkezik Suzuki terepjárón, Ács Sándorné Éva ügyvezető fogadja. Odabenn a kastélynak mondott kúria előtt többször is elmondta a körülbelül 200 fős tömegnek: fegyelmet, csöndet kér, ne botránkoztassanak meg senkit a demonstráció idején.

Az NFA vezető azzal kezdi a fotósok gyűrűjében, hogy ő nem közszereplő, ezért nem járul hozzá arcképe közléséhez. Egy ilyen bizniszhez én sem adnám az arcom. Mentsük meg Kishantost! – tábla áll a mustárföld közepén. Zöldtrágyanövény. Nyár végén vetik. A talajba mosódó nitrogént megtartja a talajfelszínnél. Elnyomja maga körül a gyomokat. Végül beleszántják, beleforgatják a földbe. E gazdaság 452 hektárjából 100 hektáron zöldtrágyát termesztenek.

Fejér megyében vagyunk. Kishantos Hantos községhez tartozik, ami a Sárbogárdi kistérségben, a Mezőföld Fejér megyei részének közepén található. Orbán Viktor innen a hatodik településen nőtt fel. Fejér megye a legkevésbé fehér az állami földterületek különös körülmények között történő átadásában. Az NFA-nak Kajászón is meg kellett magyaráznia a bizonyítványt, ahol a főleg mezőgazdaságból élő faluban egyetlen egy helyi gazda sem nyerhetett állami földbérletet. Miközben a kajászói gazdák voltak olyan sportszerűek: még a pályázat előtt megbeszélték egymással, ki mire pályázik. (Egykor a politikus sem lopott két zsebre. Hetek, 2012. december 7.)

Amikor az NFA osztályvezető és két munkatársa magas hivatalukba indultak vissza a kishantosi vezetővel folytatott tárgyalásuk után, terepjárójukba szálltak a kastély előtt. Néma tömeg vette őket körül. Senki nem szólt semmit. Többet mondott ez minden szónál. Akkor még nem tudtuk, hogy az ökogazdaság ügyvezetője, Ácsné Éva egyszerűen nem adta vissza a birtokot. Több okot is felsorolt, miért nem. A tömeg megtapsolja. Az ügyvezető elmondta: jogegyenlőséget követelnek. Az új bérlők, akikről Ácsné azt mondta, hogy „farkashordaként követték” terepjáróikon a megalázott kishantosi ökogazdákat, mégis megkapták a területet az NFA köztisztviselőitől.

A kishantosi ökogazdák szerint a mezei leltár is javukra dönt, hiszen a svájci Bio Suisse minősítéssel hektáronként egymillió forinttal növelték a terület értékét. Még azt is megtették, hogy bár tudták, hogy ők nem fognak aratni, mégis bevetették a földet a Bio Suisse megőrzése érdekében. A természeti környezetre kedvező módon ható, jogszabályban rögzített körülmények között előállított élelmiszerek kaphatják meg a bio minősítést. A Bio Suisse a svájci piac 60 százalékát uralja.

Ezen a 452 hektáron vegyszerrel 21 éve nem permeteztek, műtrágyát nem szórtak. Korszerű, egyedi gép- és eszközparkjuk van, különös figyelmet érdemel a gyomfésű. Ez legalább olyan környezetbarát, mint a Kapazin WP 50 nevű gyomirtó, köznapi nevén: kapa. Egy pével. A gyomfésű is „mechanikai gyomirtó”. 3-tól 24 méter szélességű, köthető traktor után, a gyomfésű talajmunkát végző fogainak vastagsága 4-6-8 mm lehet. Attól függ menyire kötött talajjal van dolgunk. Kishantos középkötött, jó a 6-os fog. Agyagos földbe már a 8-as fog dukál.

De ha már a gyomfésűt magasztaljuk, szóljunk emberekről is. A kishantosi csapat két vezetőjének portfóliója láttán tényleg nem értem a mai Magyarország rövidlátóságát. Ács Sándorné, Éva agrármérnök és környezetvédelmi szakmérnök, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. egyik ügyvezetője. 1977-ben szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Közel 20 évig dolgozott egy 17 ezer hektáros állami gazdaságban növénytermesztő agronómusként. A műtrágyázás és a növényvédelem is a munkaterületéhez tartozott a 4500 hektáros központi egységben. Közben az egyetemen környezetvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett. Ökológiai tanulmányai alapján fordult a környezetbarát mezőgazdaság felé.

Bolye Ferenc, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. másik ügyvezetője. Közel 40 évet töltött a mezőgazdaságban. A Székesfehérvári Mezőgazdasági Szakközépiskolában szerzett növénytermesztésből szakismereteket és Mohácson letette a technikusi szakvizsgát. Több évtizedes nagyüzemi mezőgazdasági tapasztalattal oroszlánrésze van a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beindításában. Mindenki nagyon kíváncsi arra, hogy a tisztává tett 452 hektáros magyar birtokból mi lesz ezután. Még egy évig kötelező az új bérlőknek az ökogazdálkodás, aztán jöhet a nagyüzemi.

Szél Bernadett országgyűlési képviselő, az LMP társelnöke helyre kis gumicsizmában érkezett a helyszínre. Mert ha nem esett volna az eső egész éjjel, bejárhatta volna vele együtt mindenki az ökobirtokot. De Ács Sándorné Éva már reggel megmondta: ott bizony ma biztos nem lehet határszemlét tartani, legföljebb a köves utakon bejárást. Szél Bernadett hétfő éjjel ezt jegyzi blogján: „...egy rakás dzsip, amiben NFA-s vezetők, aktatáskás ügyvéd és a jussukra váró „nyertesek” utaznak. Földről földre, felmérve, ami a vegyszermentes földeken terem, pontosan adminisztrálva mindent. Az egyik „nyertes” elkezdi rugdosni a tönkölybúza vetést, szórja a földet mindenfele. – „Mit csinál maga?” – teszik fel a kérdést. „Lesz ez még ilyenebb is”, – hangzik a vészjósló válasz. (…) Az NFA a földbérlet lejártakor nyilvánvalóan hozhatott volna egy helyes döntést is – ha hagyja, hogy a prosperáló biogazdaság folytassa a munkáját. Nem ezt tette: a nyertesek között 9000 hektárt művelő család is van, persze furmányosan, egy fiatal lány neve alatt szerepelnek, ezzel a látszatra ügyelő törvénynél a törvényesség látszatát fenntarja, és persze ott van a salgótarjáni építési vállalkozó is, aki 190 km-re Hantosról csak nem minősül helyi gazdának, főleg, hogy mezőgazdasági tevékenységet nem is végez. Vagyis az egész úgy ahogy van, egy hatalmas földrablás.

A Mezőgazdasági Bizottság kormánypárti többsége egyhangú tartózkodással megakadályozta, hogy az Országgyűlés napirendjére kerülhessen Szabó Rebeka (Párbeszéd Magyarországért) határozati javaslata, ami lehetővé tette volna a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ fennmaradását. Azt sem sikerült elérni, hogy az Országgyűlés határozzon Kishantos földjeinek újrapályáztatásáról, az új pályázatban feltételként szabva az ökológiai gazdálkodás eddigi szintjét és az oktatási tevékenységet is. A bizottság elnöke, Font Sándor azzal vádolta meg Szabó Rebekát, hogy politikai hecckampányt csinál az ügyből.

A képviselőnő jelezte: Kishantos megmentésért a bizottsági ülés ideje alatt is tüntető civilek, a tiltakozó nyílt levelet aláíró 140 civil szervezet, 90 egyéb szervezet és biogazdaság semennyire sem tekinthető bármely párt aktivistáinak… Ángyán József is szeretett volna hozzászólni, de mivel már nem a bizottság tagja  nem tehette meg, mivel ez a képviselők többségének szavazatához kötött. A kormánypárti képviselők ezt sem szavazták meg.

A Greenpeace Magyarország teljes átláthatóságot követel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területeinek pályáztatásával kapcsolatban. Rodics Katalin kampányfelelős elmondta: a Vidékfejlesztési Minisztériumtól és a Nemzeti Földalaptól (NFA) adatokat és bizonyítékokat követelnek, melyek alapján döntésüket meghozták. A szervezet az NFA-tól hivatalos formában kérte a nyertes pályázatok bemutatását, amit az NFA nemhogy nem teljesített, de 15 napon belül még csak nem is válaszolt.

Hantos község gazdáinak szolidaritása külön kiemelést érdemel. Írd és mondd: a hantosi gazdák közül senki nem pályázott a Hantos közigazgatási területéhez tartozó Kishantos 452 hektárjára. Mert tiszteletben tartották Bolye József (Hantos) szakmai vezető és Ács Sándorné Éva (Mezőfalva) két diplomás agrárszakember huszonegy éves munkáját, emberi értékeit. A Fazekas Sándor nevével jelzett vidékfejlesztési tárca a fehérvári NFA-val 10 pályázónak osztotta szét Kishantos 452 hektárját, ahol ökogazdaság működött egy német-magyar kormányközi egyezmény és dán segítség jóvoltából. Tudni kell, hogy a legközelebbi nyertes 25 kilométerre lakik Hantostól, a másik legközelebbi kilenc nappal a pályázat benyújtása előtt alapított salgótarjáni építőipari cége mellé egy mezőgazdaságit – bejelentve Hantosra. Ángyán korábban azt követelte, hogy törvény írja elő: helyinek az számítson, aki három éve él az adott településen. Természetesen a lokálpatrióta kétharmadnak ez már nem fért bele. Azóta is vannak folyamatosan költöző főállású földnyerők. Kishantoson annyira nem számított semmi, hogy egy talpalatnyi barázdát se nyertek az évtizedek óta itt dolgozók.

A „Miért nem a 9000 hektárból visztek?” transzparens kifejező. A 452 hektáros ökogazdaság szomszédjában fekvő 9000 hektáros birtok tulajdonosa német. Évi félmilliárdos földalapú támogatást kap. Nagyüzemi – vegyszerrel, műtrágyával. Száznál több embert alkalmaznak. Területükre nem lehetett pályázni. Igazgatójuk megyei agrárkamarai elnök. De mégis miért nem feleltek meg a kishantosiak erre a 452 hektárra bérlőnek? Egyes találgatások szerint bosszú ez a hatalom részéről Ángyán József professzorral szemben, aki mindig is szoros szakmai, emberi kapcsolatot ápolt és ápol Kishantossal.

A lényeg a kormány által vezényelt kishantosi rombolás esetén is ebben rejlik: állami föld bérlete után hektáronként évi 50-75 ezer Ft/ha állami támogatás bevételezhető fixen.

A művelésből is szerezhető természetesen jövedelem, de az így van rendjén. Jó tudni azt is, hogy a 20 éves (!) bérletekben a bérlők elővásárlási jogot is szerezhetnek a földre. Ebben éppen az a legnagyobb buli, hogyha például valaki megnyer 1000 hektárt, évente jön a 70 millió az államtól földalapú támogatásként, tulajdonképpen állami támogatásból segítik hozzá a magyar föld megvételéhez. Ez nem más, mint nagybirtokosképzés állami vagyonból – elvtársi légkörben.

A 2010-es kampányban mindennap húszszor lehetett hallani a mai kormánypárttól a közösség és a munka főneveket. Kishantos dolgos, tiszta, ideológiai vonatkozástól mentes közösség volt. A Nemzeti Vidékstratégia – 2020 és a végrehajtási kereteit adó Darányi Ignác Terv több nemzeti programjának célkitűzéseit valósították meg: ökológiai gazdálkodás, táj- és környezetgazdálkodás, képzés, szakoktatás, népfőiskolai program, agrár-szaktanácsadás. Ehhez képest érkezik egy „megbízható” az ország másik végéből, életében nem foglalkozott mezőgazdasággal, de látott már búzatáblát többször is a kocsiból, már három napja helyben él, és ő nyeri meg az ökogazdaság földjeit. Ez a nagy magyar posztkommunista valóság.

Olvasson tovább: