Kereső toggle

Magyar tengerre, magyar!

Közkedvelt a rövid, de tartalmas pihenés a Balatonnál

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Balatonnak messze földön híres vonzereje van. Már pár napos odalátogatás is teljes kikapcsolódást ígér a hétköznapokból: egy falulátogatást követ kiadós úszás, lehetleg naplementében, majd egy könnyŐ vacsora egy panorámás teraszon, azt követ hosszú beszélgetés az enyhe éjszakában, végül egy kiadós alvás – már ennyi is elég ahhoz, hogy másnap más emberként térjen haza a látogató.

A rövidke nyári idill nem túlzás, ugyanis szép lassan feledésbe merül a fél évre előre betervezett, kéthetes tóparti nyaralások időszaka, mivel a mai családok többsége inkább ad hoc módon jár nyaralni. „A hagyományos nyaralási szokások helyét egyre inkább átveszi a mai életritmust hívebben tükröző, pár napos, intenzív kikapcsolódás időszaka, ami a nyár folyamán akár többször is megismételhető, az aktuális munkamennyiségtől és legfőképpen az időjárástól függően” – mondta el lapunknak Kelemen Viktória, a Balaton Keleti Kapuja Turisztikai Egyesület turisztikai desztináció menedzsere. Ha éppen tombol a kánikula, és a munkahelyen üresjárat áll elő, a család beiktat egy hosszú hétvégét a Balatonra, rögtönözve keres szállást magának, akár menet közben is kiszemelve egy-egy települést. Az pedig biztosra vehető, hogy az ezernyi nyári balatoni program közül minden hétvégére és minden település közelébe biztosan jut legalább egy esemény. A szakember szerint alapesetben egy halászléfőző versenynek, egy bor- vagy pálinkakóstoló rendezvénynek is biztos tömegvonzó hatása van, sőt, sok településen már szervezett gyerekvigyázással, gyerekprogramokkal is kedveskednek a kikapcsolódásra vágyó szülőknek.
„Nagyon szeretjük a balatonlellei homokos partszakaszt, mert igazi tengerparti hangulatot áraszt – meséli Zsuzsa. – Ráadásul a legkisebbek a sekély vízben biztonsággal pancsolhatnak. Mi felnőttek pedig szeretjük a strandon az élményfürdőt, mely ilyenkor esős időben is élvezhető: három fűthető medence, pezsgőfürdő, egy óriás hullámcsúszda és egy szaunaház is működik itt.”
„A magyaroknak mindmáig kiemelt nyaralóhelyük a Balaton: a vendégkör kétharmadát ők teszik ki, de sajnos a rossz időjárás is őket űzi el a legkönnyebben. Ez megfigyelhető mind a meg nem érkezések, mind a visszamondások tekintetében” – tájékoztatott Kelemen Viktória. Ennek ellensúlyaként ugyanakkor a szaharai forróság idején inváziószerűen lepik el a turisták a tó környékét. Így a fokozott kiszámíthatatlansággal együtt is összejön a megszokott nyári forgalom.
Általánosságban elmondható, hogy minden kategóriában minőségi szolgáltatások és infrastruktúra várja a vendégeket, legyen szó szállodáról vagy kempingről, étteremről vagy kifőzdéről, hajóútról vagy vizibiciklizésről, fizetős avagy szabad strandról. Az Európai Unióban meghonosodott Kékhullám zászló elismerést több strand is kiérdemelte tartósan kiváló vízminősége miatt. Az idei újdonságok közé tartozik a tihanyi Levendula Ház és tanösvény megnyitása, továbbá felépült a fonyódi Várhegyen a Balaton déli partjának 233 méteres, legmagasabb pontján egy impozáns, akadálymentesített kilátó. Alsóörsön parti sáncot építettek ki, amiről kerékpárral, síléccel és snowboarddal lehet a hullámok közé ugrani. A különböző régióbeli fejlesztések célja, hogy a szerényebb és az extra igényű vendégek egyaránt jól érezzék magukat, azaz megtalálják az ízlésüknek és pénztárcájuknak is megfelelő minőségi szolgáltatásokat.
Egyre felkapottabbakká váltak a Balaton-környéki bicikliutak is. A tó három nap alatt, azaz egy hétvége alatt kényelmesen körbebiciklizhető, közbeiktatott szállásokkal, programokkal tarkítva, de sokan vadkempingeznek is. „Én már többször körbetekertem a tavat a barátaimmal – hála a balatoni bringakörútnak (210 km táv). Nagyon jó lehetőség ez, főleg a hűvösebb napokon. Ilyenkor kempingekben előre lefoglalt faházakban alszunk” – mondja Tamás.
A balatoni régión belüli közlekedést segíti a nyári szezonban a MÁV és a Bahart közös jegye, a Balaton Mix. A Balaton Mix jeggyel az érvénytartamon belül korlátlan számú utazás tehető a Balaton körüli vasútvonalakon és a Bahart menetrend szerinti hajójáratain. Kétségtelen azonban, hogy turisztikai szempontból a helyi lehetőségeket leginkább az autós turisták tudják kihasználni.
„A belföldi turisták jellemzően kevesebbet költenek, mint a külföldi vendégek, akik főleg németajkúak, de a szlovákiai magyarok körében is igen kedvelt a magyar tenger” – mondta el Kelemen Viktória. A külföldiek megtartására többek között a gyógyturizmus folyamatos fejlesztése révén nyílik lehetőség, különösen, hogy uniós viszonylatban a legalacsonyabb szállodai árakkal rendelkezünk. Bár az időjárási viszonyok még a gazdasági körülményeknél is jobban befolyásolják a vendégforgalmat, nem elhanyagolható hatású a belföldi turizmus motorjának számító üdülési csekkek visszaszorulása: a csekket igénybe vevő munkáltatóknak idén csak a 70 százaléka élt a lehetőséggel. Az üdülési csekket jövőre felváltó Széchenyi Pihenőkártya körül pedig még elég sok a bizonytalanság.

Kiváló hal- és vízminség

„A Balaton vízminősége évek óta kiváló, így van ez idén is. Ez azt jelenti, hogy vizében nem szaporodnak el túlzott mértékben a lebegő mikroszkopikus algák” – tájékoztatta lapunkat Vörös Lajos, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója. A nyári melegben rendszerint a kékalgák szaporodnak el tömegesen, amelyek között számos méregtermelő is előfordul.  A kékalgák mérge a vízzel érintkező bőrfelületeken irritációt, kiütést okoz, a véletlenül lenyelt víz pedig hányást, hasmenést. Az algák túlzott elszaporodása világjelenség, amit a szennyvizekkel a tavakba kerülő foszfor idéz elő. A Balaton vízgyűjtőterületén történt nagyberuházások – foszfor-eltávolítás a szennyvizekből, a szennyvizek elvezetése a tótól stb. – eredményeképpen ma a Balaton foszforterhelése alig harmada a korábbinak, aminek eredményeként a tó vízminősége látványosan megjavult. Keleti irányban haladva a vízminőség egyre kiválóbb, a tó legtisztább területe a Tihanyi-félszigettől keletre lévő terület. A szakember hozzáfűzi: öröm az ürömben, hogy ahol kevés az alga, ott kevesebb az algákat fogyasztó apró állat is, ami kevesebb haltáplálékot jelent. Azaz a tisztább vizű Balatonban kevesebb hal terem, mint például az 1980-as években, amikor az algák mennyisége háromszor akkora volt, mint most, de az is igaz, hogy a természetes egyensúly időközben teljesen felborult.
Mindezek után nem véletlen, hogy a Balaton sokszínű természetes halállományának megőrzésére 2009-ben külön szervezet jött létre, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. A Balaton ősidők óta a horgászszenvedélyt űzők paradicsoma: a parton sétálva lépten-nyomon találkozhatunk velük, éjjel-nappal ott tanyáznak kislámpával, sátorral, rádióval, olykor a család apraja-nagyja, teljes hadfelszereléssel várja a jószerencsét. Láthatóan nem hiába, bár sokuknak csak a sikerélmény a lényeg: a kifogott halak javát visszaengedik a tóba, és csak saját fogyasztásra tartanak meg néhány szemrevaló példányt. A frissen kifogott, grillen megsütött pontynak páratlan íze van – ezért meg kell dolgozni, ezt vendéglőben nem lehet megkapni. Ha a helyi ízekhez ragaszkodunk, a parti kifőzdékben leginkább sült keszeghez juthatunk: 6-700 forintért egy 15-20 dekás példányból 5 deka húst is kifilézhetünk – vigyázat, a menü farkaséhség esetén kerülendő!  
Mint Füstös Gábortól, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halgazdálkodási és horgászturisztikai igazgatójától megtudtuk, szervezetük elsődleges célja a balatoni halállomány megőrzése, az idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, eltávolítása, vészhelyzetek kezelése (pl. halpusztulás), valamint balatoni hal biztosítása az idegenforgalom részére. A balatoni halállomány megőrzése nem egyszerű feladat. 14 vizsgázott, hivatásos halászati őrük dolgozik a Balatonon, de a terület nagysága, illetve a jelenlegi jogszabályi háttér erősen megnehezíti a munkájukat. A balatoni orvhalászat egyes területeken szinte ipari méreteket ölt, évente több tíz-ezer méternyi illegálisan lerakott hálót szednek fel a halőrök, ám az elkövetők többnyire ismeretlenek. Nagy sikerélményük volt, amikor 2009-ben harcsatolvajok akadtak horogra, az ügyből precedensértékű ítélet is született. A közelmúltban pedig példastatuálás gyanánt az egyik halászhajójuk teljes legénységét bocsátották el, ezzel is jelezve, hogy mindenkivel szemben fellépnek, aki illegális módszerekkel csökkenti a Balaton halállományát. Emellett jelentős változásokat terveznek a horgászat szabályozása terén is: jövőre új horgászrendet szeretnének, horgászbarát, betartható és betartatható szabályokkal.
Másik fő tevékenységi körük a rendszeres haltelepítés, aminek révén a természetes halállomány megőrzésére törekszenek: idén eddig 250 ezer darab előnevelt csukát és 600 mázsa pontyot telepítettek a Balatonba. A ponty – mint a horgászok legfontosabb zsákmánya – szempontjából ez az idei évre tervezett teljes mennyiség 20 százaléka. A pontytelepítés fő szezonja az ősz lesz, ekkor fog sor kerülni az egynyaras süllő telepítésére is. Régi igény, hogy a part sajátosságává kellene tenni a balatoni halak árusítását is, ennek érdekében a szervezet nemrég új halboltot nyitott Siófokon a buszpályaudvarnál, és részt vesznek a Gyenesdiási Bio- és Látványpiac halboltjának fejlesztésében is.
Kiemelt cél még az idegenhonos fajok állományának visszaszorítása, különös tekintettel a busára és az angolnára. A szervezet szelektív halászattal védekezik a keszegek túlsúlyba kerülése ellen is. A kínai eredetű busa betelepítése a Balatonba anno túl jól sikerült, a busák mértéktelen elszaporodása mindmáig veszélyezteti az őshonos halállományt. Erre való tekintettel a Halgazdálkodási Zrt. idén nagyszabású kampányt indított „Együk ki a busát a Balatonból!” szlogennel. Az akció keretében „állományszabályozó halászatuk” busagyümölcsének felvásárlására ösztönzik a part menti vendéglátó- és elárusító helyeket. Nem titkolt céljuk a hazai halfogyasztás ösztönzése, gasztronómiai jellegzetességgé emelése is.

Óvatosan a madarakkal!

„Minden évben Balatonfenyvesen töltjük a nyári szabadságot, ugyanis kisgyermekeink nagyon élvezik a kis homokkifutókat, amiket építettek a strandon, így teljes biztonságban tudjuk csemetéinket az alacsony vízállás miatt – mondja Gyöngyi. – Amikor homokvárakat építünk, a hattyúk is kimerészkednek a víz szélére a gyerkőcök legnagyobb örömére.”
„A bütykös hattyú a hetvenes évek végétől állandó lakója a tónak, bár nagy kirándulásokat tesznek a Velencei-tóra és a Fertő-tóra is, számukra ez egy rendszer” – meséli Nagy Lajos, a Tihanyi Tájegység Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területfelügyelője. Vigyázat, teszi hozzá, a bütykös hattyú agresszíven és határozottan őrzi fészke körül a területét, valamint később a fészket elhagyó utódait. Agresszivitása a fürdőző emberekkel szemben is gyakran megnyilvánul. A természet őrének elmondása szerint korábban a Balaton élőhelyei változatosabbak voltak. Kiterjedésük, összetételük és térbeli elhelyezkedésük is különbözött a maitól. A tó madárvilága ennek megfelelően változott és változik napjainkban is. A Balatonon több mint 70 vízimadárfaj jelenik meg többé-kevésbé rendszeresen. Ősszel, télen és tavasszal vonuló vízimadarak tízezrei találnak itt ideiglenes élőhelyet.

Olvasson tovább: