Kereső toggle

Éhbér vagy külföld

Minden második magyar orvos nyugaton próbál szerencsét

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A drámai mértékűvé váló orvoselvándorlás megállítására zöldkeresztes mozgalom elindítását javasolja a Magyar Rezidens Szövetség. Egy idei felmérés alapján kiderült: a rezidensek 93 százaléka dupla kezdőbérért itthon maradna, és cserébe még a hálapénzről is lemondana.

Évente 700 medikushallgató végez az általános orvosi karon, majd ezután vár rájuk a szakorvosi gyakornoki, más néven rezidensi munka. Egyidejűleg évente 800 orvos megy nyugdíjba az elöregedőfélben lévő ágazatból, miközben jövőre várhatóan már 1000 orvos távozik külföldre dolgozni a Magyar Rezidens Szövetség adatai szerint. Ennek is köszönhetően egyre vészesebb a szakorvoshiány hazánkban, jelenleg 2000-2500 betöltetlen állás van az országban. Egy kórházi szakorvos kezdőbére 95 ezer forint: kollégáival együtt a közalkalmazotti bértábla szerinti fizetést kapja, amihez különböző címeken kap pluszdíjazást, ha hajlandó robotolni. Szakmai előmenetel, továbbképzés, perspektíva a legkevésbé fér bele a képbe, a kiégés általános kórtünet, az öngyilkosság, válás, alkoholizmus, stresszbetegségek szempontjából az egyik legveszélyeztetettebb foglalkozásnak az orvosi pálya számít.

A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor nemrégiben azzal az egészségügyi államtitkárság által is támogatott javaslattal állt elő, hogy indítsanak az egészségügyben zöldkeresztes mozgalmat. Eszerint azok a rezidensek, akik szerződésben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt, a nettó bérük kétszeresét, mintegy 200 ezer forint fizetést kapnának ezentúl. A mozgalomhoz csatlakozók kitűzőt is viselnének. A koncepció részletei még kidolgozásra várnak, miközben vészesen fogy a rezidensképzésre jelentkező orvosok száma, mivel egyre többen döntenek úgy, hogy a szakorvosi vizsgájukat már külföldön teszik le. A Magyar Rezidens Szövetség idei felmérésében a hallgatók a külföldi munkavállalás legfőbb okaként az alacsony béreket, a szakmai előmenetel hiányát és a megalázó paraszolvenciarendszert említették. Egyébként az ő képzésük is - a nem költségtérítéses hallgatók esetében - egyenként 15-20 millió forintjába kerül az adófizetőknek.

A rezidensek kezdeményezését sokan indokoltnak tartják, bár a konkrét tartalmával kevesen értenek egyet. Közéjük sorolhatjuk a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) is, melynek elnöke, Éger István elmondta lapunknak: nehezményezik, hogy a Magyar Rezidens Szövetség nem egyeztetett a szélesebb szakmával, mert az orvosok itthon tartásának problémáját ennél bonyolultabb kérdésnek tartják, s ezt a MOK szombati közgyűlése is megerősítette. „Igaz, hogy egyre több rezidens hagyja el az országot, de azért Európában elsősorban még mindig a jól képzett, megfelelő tapasztalattal bíró szakorvosainkat várják, akiket nem lehet azzal itt tartani, hogy a rezidensek fizetését megduplázzuk, már csak azért sem, mert az komoly bérfeszültségekhez vezet a szakmában. A 200 ezer nettó kezdőbér ma azt jelentené, hogy egy pályakezdő 30 százalékkal több bért kap, mint egy 55 éves, két szakvizsgával bíró, nagy gyakorlatú szakorvos" - állítja Éger István, hozzátéve, hogy az orvosi életpályamodellt a kamara benyújtotta már a minisztérium kérésére, s abban az egész előmeneteli javadalmazás rögzítésre került, tekintet nélkül arra, hogy ez mennyire valósítható meg a „jelenlegi nyomorúságos körülmények között". (Az Egészségügyért Felelős Államtitkárságon lapunkat úgy tájékoztatták, hogy valóban egy életpályamodell-szerű megoldást keresnek az egészségügyben dolgozó emberek itthon tartására, ennek keretén belül, a zöldszalagos ötlet kapcsán egy önkéntes ösztöndíjas modellben is gondolkodnak. A rendszer 2011 őszén indulna el, és egyelőre csak a rezidensekre vonatkozna.)

Éger nem érti, honnan vennék el a rezidensek az ötletük fedezetét, és aggályosnak látja az orvosok kitűzőjét is, mivel szerinte gyanú alá vonja a nem felszalagozott kollegát, aki lehet, hogy egy fillér hálapénz nélkül, alapbérért dolgozik, mint például a röntgenesek. „Az orvoskar 60-70 százaléka sem jelenleg, sem soha nem kapott, és nem is fogadott el hálapénzt, ők mindenféle kitűző nélkül dolgoznak Magyarországon - vélekedik a jelenlegi állapotokról a MOK elnöke.

„Nem meggazdagodási vágyból mennek ki az orvosaink, hanem mert agyondolgozzák magukat, és nem jutnak egyről kettőre, nem tudják a családjaikat eltartani, nincs perspektívájuk" - mondja Balog Tünde, aki harminc éve svédet tanít a kivándorló magyar orvosoknak. Svédországban ugyan nem 900 ezres fizetés vár rájuk, viszont biztos a kiszámítható, megbecsült életpálya, persze lehet, hogy ott is inkább vidéken tudnak elhelyezkedni. Nagy presztízsű, jól konvertálható szakma ez mindmáig, és ha nincsenek nyelvi akadályok, akkor a magyar orvos egyidejűleg több helyen is tud dolgozni az unióban. A magyar orvosképzés még mindig világszínvonalú, Norvégia például nem képez orvosokat, hanem Magyarországgal áll szerződésben, így a norvég orvosok képzésének jelentős része hazánkban zajlik - teszi hozzá a nyelvtanár.

Olvasson tovább: