Negyvenen érkeztünk a Nagy Imre-szoborhoz, a Kossuth tér melletti Vértanúk terére, melyre a Mezőgazdasági Könyvesbolt üres kirakata ásít. Metrón jöttem Budáról. Ahol Orbán Viktor éppen most országértékel. Egy idősebb úr hangosan örvendez az ellenőrök felé a metróban:
– Végre békávés szabadlábon! Ez igen!
– Sokat néz tévét a bácsi – felelték kesernyés mosollyal.
A demonstráció területét udvarias rendőrök biztosították. Megkérdezték, van-e nálunk bármilyen eszköz. Mutattuk, hogy csak borospohárnak látszó tárgyak és tokaji borok vannak minálunk. Bár a műanyag poharat ajánlották, mégis mindenki üvegpoharat hozott. Mert szép lenne ám, ha már tokajit is műanyag pohárból innék. Netán hembörgör mellé. Gondoltam arra is, hogy szomjúhozó hajléktalanok társulnak hozzánk (a következő irónia nem ellenük van, hanem értük), ha közben laptopjukon már meghallgatták az országértékelőt.
A Tokaj-hegyaljai borvidék kapujának nevezett Szerencsen csaknem fél évtizede akar 50 megawatt teljesítményű, szalmatüzelésű erőművet építeni a BHD Hőerőmű Zrt. Bár a kivitelezés jogerős engedély birtokában megkezdődött, sokan ezt a történelmi borvidék védelmére hivatkozva helytelenítik.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság január 22-én jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának az erőmű engedélyezési eljárásával kapcsolatos kifogásait. A Szerencs és Környéke Fejlődéséért Egyesület pedig közleményben kérte a borászokat arra, hogy vegyék ezt tudomásul, és ne teremtsenek ellenséges hangulatot, mert „eltaszítják a környékről a munkahelyeket teremteni szándékozó befektetőket, és kockáztatják a világörökségi címet”.
A tiltakozó civilek és borosgazdák is hasonló módon érvelnek, csak éppen ellenkező előjellel. Szerintük a Tokaj-hegyaljai borvidék határában épülő erőmű túlméretezett, környezetterhelő, megépítése társadalmilag sem indokolt, és veszélyezteti a világörökséget. Ezenkívül a „tulajdonosok gazdasági érdekeit szolgálja a helyi civilek és a magyar társadalom ellenében” – ahogy a tüntetésen Nagymajtényi Gábor, a megmozdulás egyik szervezője fogalmazott. Petíciójukban olvasható: arra kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy a „Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit és a Zemplén természeti kincseit visszavonhatatlanul károsító beruházások ügye megnyugtatóan lezáródjon, és a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű építése lekerüljön a napirendről”.
Nagymajtényi Gábor hangsúlyozta: követelik annak a környezetvédelmi hatástanulmánynak a közzétételét is, amely alapján kiadták az építési engedélyt, valamint szeretnék elérni, hogy legyen társadalmi egyeztetés a tényleges érintettek mindegyikével. A közérdek érvényesítését szeretnék elérni a privát érdek fölött, tette hozzá, és ezt magam is fontosnak tartom az ellopott országban.
A szerencsi szalmaégető hőerőmű beruházója Hujber Ottó volt szocialista képviselő. A magam részéről arra számítottam, hogy átpolitizált szféráinkban erre az úgynevezett baloldali projektre ugrik majd a jobboldal, de lehet, hogy őket most elfoglalta az országértékelés.
„Továbbra is harcolni fogok azért, hogy a meglévő értékek megőrzése mellett az iparfejlesztés folytatódjon Szerencsen. Az egyik új iparág éppen az energetika lehet, ezért a várost fogadóképessé kell tenni a zöld energia felhasználására” – fogalmazott ugyanakkor lapunknak Rónavölgyi Endréné, Szerencs szocialista polgármestere.
A tüntetők szerint azonban ezek csak üres szavak, hiszen Szerencs térségében nem képződhet annyi szalma, ami az erőművet folyamatosan ellátná tüzelővel. Az utak nem a legjobbak, a beszállítás költséges, forgalmat növelő, és szennyezi a környezetet, tehát ez sok minden, csak nem zöld energia. A mai magyar közéletben szinte semmi nem az, aminek mondják. Ezért is szeretnék ők annyira a hatástanulmányt, de egyre kevésbé számít a kisember véleménye. Csak ha befektető. A szervezők szerint az erőműben akár hulladékégetést is végezhetnek. De erről senki sem beszél, mégpedig azért – vélik a tiltakozók –, mert akkor lehetetlen lenne megvalósítani.
Szerencsen a képviselők közül 11 szavazott az erőmű mellett, 5 képviselő ellene. A polgármester messzemenő következtetéseket von le abból is, hogy a Fidesz helyi országgyűlési képviselőjelöltje minden erejével ellenzi a beruházást. Ilyen alapon következtetést lehet levonni abból is, hogy az MSZP-s polgármester támogatja az erőmű építését. Itt szinte mindenből lehet következtetni.
„A mezőgazdasági hulladék hasznosítása valóban szükséges, de a helyszín megválasztása elfogadhatatlan. Erre a döntéshozóknak két motivációja volt: az egyik politikai, a másik a távvezeték közelsége” – nyilatkozta a Heteknek Illés Zoltán környezetvédelmi szakértő, fideszes országgyűlési képviselő, aki szerint mindkét szempont elhibázott. A távvezeték és az erőmű összeköttetése ugyanis csak fejlesztés kérdése, továbbá – és ez még fontosabb – ez a beruházás okot adhat nemzeti kincsünk dehonesztálására a konkurencia részéről.
Csite Norbert, tokaji borosgazda szintén azt hangsúlyozta, hogy nem az erőművel van bajuk, hanem azzal, ahova épülne. „Nem azért dolgoznak sokan két évtizede, hogy az eddig elért presztízsüket elveszítsék azáltal, hogy a bor, ami megszületik, egy olyan tájról jön, amit nem tudnak felelősen megóvni. A tokaji borvidék jövője nem az ipar, hanem a sokszínű mezőgazdaság és a turizmus, hiszen az adottságok ehhez vannak meg” – fogalmazott.
Nagymajtényi Gábor megemlítette egyik nagyon fontos vállalásukat is, amelyben jómagam szintén részt kívánok venni: „Vállaljuk, hogy a jövőben is tekintélyes mennyiségű tokajit fogyasztunk, élvezzük a madárdalt a zempléni erdőkben, és a helyi ételekkel tömjük a bendőnket.”
Azt kérdezem a tüntetőktől, ha Tokaj felvidéki felében is megindul az erőmű építés, akkor mit tudunk majd mondani Brüsszelben, ha mi magunk körberaktuk Tokajt erőművekkel. Szlovákia az országuk legnagyobb széntüzelésű erőművét tervezi a világörökség részét képező Tokaj-Hegyalja közelében. Ez ellen tiltakozva nem lesz hát könnyű dolgunk Brüsszelben.
A tiltakozók egy nemrég még – a mádi Nyulászóról származó – aszúbort tartalmazó palackba tekerték a petíciójukat, amelyet néhányan átvitték a parlament 1-es kapujához a Nagy Imre szobor mellől, ahol azt az illetékesek átvették.
A Hetek az üggyel kapcsolatban a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz fordult ezzel a kérdéssel: „Sólyom László köztársasági elnök úr munkásságának egyik emlékezetes és pozitív pontja a Zengő védelme. Tervez-e a köztársasági elnök úr lépéseket Tokaj védelme érdekében?” A sajtóosztályon azt felelték, egyelőre nincs tervezett állásfoglalás, és ha ilyen születik, arról a sajtóközlemény formájában értesítenek.
2010. 02. 12. (XIV/6)
