Kereső toggle

Agydopping

Világszerte hódítanak a tanulódrogok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Alex nemrégiben végzett a Harvardon, ahol egy félév során tucatnál is több dolgozatot kellett írnia. Mindeközben egy diákszervezetet vezetett, amelyben heti negyven órát dolgozott, emellett természetesen járt az egyetemi órákra is. Hétvégenként pedig az egyetemisták partihalmozó életét élte. Ezt az életmódot lehetetlen hosszú távon folytatni, Alexnek azonban mégis sikerült.

Alex kivételes teherbírását az Aderall nevű gyógyszernek köszönheti, amely az egyetemisták körében rendkívül népszerű „tanulódopping". A szer amfetaminsók keveréke, amelyet hiperaktivitásban szenvedő gyermekek számára fejlesztettek ki. Időközben azonban kiderült, hogy az Aderall, hasonlóan a Ritalinhoz, amelyet eredetileg szintén a hiperaktivitás kezelésére szántak, egészséges embereknél rendkívüli módon megnöveli a koncentrálókészséget. Alex testvére hiperaktivitásban szenvedett, jól ismerte tehát a tüneteket, így magát is hiperaktívnak beállítva orvosi receptre kaphatta az Aderallt. A tizenöt milligrammos adagokat többnyire vacsora után vette be, ennek köszönhetően képes volt még nyolc-tíz órát egyhuzamban talpon maradni.

Alex nem az egyetlen az elitegyetemen tanuló diákok közül, aki Aderall vagy Ritalin segítségével kívánja megállni a helyét. Néhány évvel korábban megdöbbenést váltott ki egy David Green nevű - szintén a Harvard Egyetemre járó - diák nyilatkozata, aki a Washington Postnak azt állította, hogy a középiskola megkezdését követően egyetlen dolgozatot sem írt Ritalin nélkül. Hasonlóan nyilatkozott a Boston Globe-nak a Florida Egyetem egyik diákja, aki kifejtette: az Aderall „egy csodagyógyszer, amely hihetetlen módon serkenti a koncentrációs készségemet".

A közelmúltban több felmérés is bizonyította, hogy nem elszigetelt esetekről van szó: 2005-ben Sean Esteban McCabe professzor kutatócsoportja a Michigan Egyetemen arra a megállapításra jutott, hogy az amerikai főiskolások és egyetemisták mintegy négy százaléka használ tanulódoppingot. Egy 2002-ben egy kisebb főiskolán végzett felmérés szerint ez a szám sokkal magasabb volt, a diákoknak több mint harmada használt stimulálószert tanulmányaihoz. McCabe felmérése azt is kimutatta, hogy azoknak a diákoknak az esetében, akik a tanuláshoz doppingszereket használtak, tízszer gyakoribb volt a marihuána fogyasztása, és mintegy húszszor gyakoribb a kokainfogyasztás.

Az Aderall és a Ritalin elterjedtsége az egyetemeken főleg annak fényében meglepő, hogy a gyógyszerengedélyeztetési hatóság, az FDA szerint az Aderall például álmatlanságot, fejfájást, idegességet, étvágytalanságot okoz, felnőttek esetében pedig szívproblémákról is beszámoltak már. A diákok többnyire ismerős orvosoktól szerzik be a szereket, sok esetben továbbadják vagy eladják azokat - gyakran az interneten keresztül.

Nemcsak egyetemisták „esküsznek" a neurodoppingokra: Paul Philips profi pókerjátékosnál 2003-ban állapították meg a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavart, aminek a kezeléséhez Aderallt kapott. A következő hat hónapban 1,6 millió dollárt nyert a különböző pókerversenyeken, bevallása szerint ugyanis az Aderall rendkívüli módon megnövelte a koncentrálókészségét. Philips szerint a neurodoppingok olyanok az agynak, mint a szteroidok az izmoknak, ennek ellenére még nem tiltották be egyetlen versenyen sem. A közelmúltban a brit Independent újságírója számolt be saját tanulódoppinggal kapcsolatos tapasztalatáról. Johann Hari az interneten szerezte be a Provigil nevű szert, amelyet körülbelül egy hónapig szedett 200 milligrammos adagokban. Az első adag beszedése után hat órán keresztül olvasott olyan koncentrált figyelemmel, hogy egyszer sem nézett fel a könyvből. Beszámolója szerint a gyógyszer nem módosította a hangulatát, és nem észlelt semmilyen mellékhatást egészen a harmadik hétig. Ekkor tűnt fel neki, hogy a gyógyszer szedését követően ugyan fokozott mértékben tudott koncentrálni az előtte álló feladatra, de kreativitása csökkent. Hasonló élménye volt a New Yorker által bemutatott Alexnek is, aki szerint a gyógyszer nem tette okosabbá, csak a fókuszálásban és az ébrenlétben segítette.

A közelmúltban a Nature című tudományos lap kérdezte meg olvasóit, hogy használtak-e már valamilyen neurodoppingot. A válaszolók mintegy ötöde kipróbálta vagy használta valamelyik gyógyszert, ám közülük többen hívták fel a figyelmet a függőség problémájára. Az Erowid nevű internetes oldalon, ahol legális és illegális gyógyszerekkel kapcsolatos tapasztalataikról anonim módon számolnak be az érintettek, valaki arról írt, hogy sikerrel szokott le a kokainról, de nem tudta abbahagyni a modafinil szedését. Ezzel egybevágnak az amerikai Nemzeti Drogintézet igazgatójának, Nora Volkow-nak a Journal of the American Medical Association című lapban közölt kutatásai, amelyek szerint a modafinil megnöveli az agyban a dopaminszintet, aminek következtében nő a hozzászokás veszélye is. Ennek fényében meghökkenést váltottak ki John Harrisnak, a Manchesteri Egyetem Tudomány, Etika és Innováció Intézet igazgatójának nemrégiben tett kijelentései. A tudós a Journal of Medical Ethics és a British Medical Journal hasábjain amellett érvelt, hogy legalizálni kellene a tanulódrogok használatát, és el kell fogadni a tanulásnak ezt az új módját. Harris szerint a mesterséges fények alkalmazása lehetővé tette, hogy az emberek éjszaka is dolgozzanak. Erre azonban nem a tiltás volt a megfelelő válasz, hanem a munkaidő szabályozása. Véleménye szerint a neurodoppingokat sem szabad tiltani, hanem szabályozni kell az alkalmazásukat. Anjan Chatterjee, a Pennsylvania Egyetem professzora a British Medical Journalban közölt válaszcikkében arra figyelmeztetett, hogy ezeknek a szereknek a mellékhatásai nem ismertek, ezért is tartoznak a legrosszabb besorolású gyógyszerek közé, amelyek például függést vagy hirtelen halált okozhatnak. Chatterjee szerint félelmetes az a jövő, ahol az elitegyetemek diákjai, pilóták, rendőrök tonnaszámra fogyasztják a neurodoppingokat.

Felpörgetve

A magyar fiatalok már az általános iskolában találkoznak a stimulánsokkal: először kávét és teát isznak nagy mennyiségben a fáradtság ellen, majd energiaitalokat. A gimnazisták korábban olyan gyógyszerekkel is próbálkoztak, amelyeket azóta kivontak a forgalomból, de ma már drogériákban, patikákban is kaphatók tanulást serkentő szerek (guarana, ginszeng, efedra). Ezeknek a használata ugyanolyan káros lehet, mint az illegális kábítószereké, és különösen veszélyes a túladagolásuk. A legális stimulánsok között ma a Béres Guaravit az egyik legnépszerűbb, amely a koncentrálóképességet és a szervezet vitalitását javítja. Ennél komolyabb „anyag” a Naturland Reergin nevű terméke és a Plussz Koffein pezsgőtablettája. Mindegyikben az a becsapós, hogy a kezdeti pörgés után nemsokára többre vágyik a szervezet. Ezeknél erősebb hatása a Naturland koffeintablettájának van. A következő szint már az extasy és a speed, amelyekről tévesen hiszik, hogy biztonságosak: több alkalommal bebizonyosodott, hogy gyors testhőmérséklet-emelkedést és akár hirtelen halált is okozhatnak, ráadásul az extasy a memóriaromlás időzített bombájaként működik. (Gy. Cs.)

Olvasson tovább: