Kereső toggle

Hibás válasz az agyban

A sclerosis multiplex titkai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Illés Zsolt ideggyógyász orvos fiatal kora ellenére megjárta már a tudomány
fellegvárainak számító intézeteket Japántól Amerikáig. Kutatásai során az emberi
agy megbetegedéseivel foglalkozik, s ezen belül is a sclerosis multiplex
megválaszolatlan kérdései érdeklik.

Úgy tartják, hogy a tudomány három legizgalmasabb kutatási területe ma a
genom (az örökítő információ, génjeink összessége – a szerk.), a kozmosz és az
emberi agy.

Ezek nagyon komplex, ugyanakkor nagyon logikus rendszerek, amelyek
törvényszerűségek alapján működnek. Közös tulajdonságuk még, hogy mind a három
hálózatrendszerekből épül fel: hálózatok épülnek más hálózatokra, melyek egymást
képesek szabályozni. Ez a leglátványosabban az agyban látható. Egyébként
nyugodtan ide sorolhatjuk az immunrendszert is, mely ugyanilyen hálózatokkal
működik, és a modern gyógyászatban legalább olyan forradalmi szerepe van, mint a
genetikai kutatásoknak.

Ezek valóban a tudomány határterületén helyezkednek el? Meg fogjuk-e valaha
tökéletesen ismerni például az emberi agyat?

–Erre a kérdésre nincs objektív válaszom, de szubjektíve azt mondhatom, hogy
az emberi agy annyira komplex, annyira összetett, hogy a maga teljességében
valószínűleg sohasem ismerhető meg. Egy idegsejten többezer másik idegsejt
végződhet, így el lehet képzelni, hogy a beérkező ingerek milyen nagy mértékben
befolyásolják a működését. És persze ez a sejt is számtalan más
idegsejthálózattal lép kapcsolatba. Hihetetlen az agyban lévő hatalmas
komplexitás!

Önt mi foglalkoztatja leginkább ebben az izgalmas birodalomban?

–Az agykutatás hatalmas terület, ezen belül két nagy irány az agyi funkciók
kutatása és a betegségek okainak feltárása. Az én kutatási témám a sclerosis
multiplex (SM), ahol nem magával az idegsejtekkel van a probléma, hanem
elsősorban a nyúlványukat körülvevő, szigetelő velőshüvellyel.

Hogyan válik érthetővé egy laikus számára a sclerosis multiplex lényege?

–Az SM autoimmun betegség, melynek során a szervezet, illetve immunrendszere
saját magát támadja meg.

A klasszikus elképzelés szerint egy vírus vagy egy baktérium támadása után az
aktiválódó immunsejtek szerencsétlen módon a szervezet saját fehérjéit is
idegenként ismerik fel. Az SM esetén ez a központi idegrendszer, az agy és a
gerincvelő egy fehérjéje, amely az idegsejteket befedő velőshüvelyben
helyezkedik el. Így a központi idegrendszer ellen is beindul az immunválasz.
Amikor mi a beteggel találkozunk, a betegség már több éve zajlik. Kialakulásában
fontos lehet a pubertás körüli időszak, azok a hatások, amelyek akkor érnek
bennünket. Ezt a tényezőt a migrációs kutatások alapján ismerték fel. Ha valaki
pubertás előtt elköltözik mondjuk Európából, ahol gyakoribb az SM, egy olyan
területre, ahol ritkább, például Ázsiába, akkor ő jóval kevésbé lesz
veszélyeztetett, mint azok, akik az öreg kontinensen maradtak. Ha viszont a
pubertás után történik meg a migráció, akkor ez különbség már nem áll fenn. Ez a
fogékonysági időszak a SM-nél valószínűleg az immunrendszer működésével függ
össze. Ez a periódus az immunrendszer egy nagyon aktív időszaka.

Van magyarázat az immunrendszer ilyen kóros működésére?

–Az is az utóbbi évek kutatásaiból derült ki, hogy fontos kérdés, kit milyen
fertőzések érnek. A fejlett országokban ugyan egyre kevesebb a fertőzéses,
elsősorban parazitás megbetegedés a fejlődő országokhoz képest, ám ezzel
arányosan növekszik az autoimmun kórképek kialakulása. Úgy tűnik, a világ
civilizált részének lakóit nem érik már azok a fertőzések, amelyekre az
immunrendszerünknek szüksége lenne egy megfelelő érési folyamathoz. Így viszont
bizonyos autoimmun és allergiás betegségekkel szemben védtelenekké válunk.

Valamennyi fertőzésnek kiszolgáltatottá válhat az agyunk?

–Maga az SM betegség valószínűleg nem az agyban kezdődik, hanem valahol a
vérünkben és a nyirokszerveinkben: az immunsejtjeink ott aktiválódnak. Az agy
nagyon védi magát, külön immunszabályozása van. Ha kapunk egy súlyos
tüdőgyulladást, az agy megpróbálja magát elszeparálni ettől a gyulladásos
folyamattól. De ha az aktivált, az agyi fehérjéket felismerő immunsejteknek
sikerül valahogy bejutni az agyba, akkor ott ugyanolyan gyulladást okoznak, mint
bármelyik másik gyulladás a testünkben.

Amikor megvágjuk az ujjunkat, és egy kórokozó bekerül a szervezetünkbe, a
falósejtek azonnal felismerik, kis fehérjerészekre bontják le, ezeket elviszik a
környéki nyirokcsomókba. Ott bemutatják az immunsejteknek, amik ettől
aktiválódnak, visszalépnek a vérbe, és ott elkezdik keresni, hogy honnan ered az
idegen fehérje. Ha megtalálják, ott elindul a gyulladás.

Ugyanez zajlik le az SM-ben is, ha a kórosan aktivált, agyi fehérjéket felismerő
sejtek bejutnak az agyba: elindul ott is a gyulladás. Ez roncsolni fogja azt az
immunológiai határt, amivel az agy próbálja magát elszeparálni a szervezet többi
részétől, és lehetővé teszi más immunmolekulák belépését is. Vagyis felerősödik
a gyulladás, és végül lebomlik az idegsejteket befedő velőshüvely. Másodlagos
módon azonban maga az idegrost is károsodni fog, és így nyilván az idegsejt
funkciójában is változás áll be.

Tudható, hogy miért jön létre egyes esetekben kóros immunválasz?

–Sajnos még nem, de ha ezt megfejtjük, akkor nemcsak a tüneteket leszünk
képesek kezelni, hanem gyógyítani is tudjuk majd a betegséget.

Olvasson tovább: