Kereső toggle

Lesz-e harmadik erő?

Tesztelik a közvéleményt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hónapról hónapra rendre megjelenik a közéletben az a „célpletyka”, miszerint
egy új liberális párt alakulna. A Hetek által megkérdezett szakértők szerint
vagy az SZDSZ-t akarják gyengíteni ezekkel a hírekkel, vagy politikai körök
tesztelik a közvéleményt, hogy mikor indítsanak új politikai mozgalmat. A
közelmúltbeli lengyel választások ugyanis éppen azt bizonyítják, hogy
történhetnek váratlan fordulatok egy kelet-európai ország pártstruktúrájában.

Több politikai elemző is lehetetlennek tartja, hogy egy új párt bármiféle
esélyekkel induljon a közeljövőben a választásokon, ugyanis Magyarországon
rendkívül magas a politikába való belépés küszöbe. Szomszéd Orsolya, a Vision
Consulting elemzője szerint ugyanis jelentős anyagi és egyéb erőforrásokra van
szüksége az eredményes szerepléshez, illetve egy „húzónévre”, egy már ismert és
hiteles politikusra, aki biztosítaná a támogatást a kezdetekben. Még így sem
lenne azonban sok esélye a pártnak, hiszen a tapasztalatok szerint
Magyarországon kívülről igen nehéz bekerülni a politikába, ez eddig egyetlen új
szereplőnek sem sikerült.

Tavaly Csányi Sándor OTP-elnököt mégis hírbe hozták egy esetleges új párt
alapításával vagy valamelyik kisebb párt megvásárlásával, sőt (a Menedzser
Magazin tényfeltáró cikke szerint) a bankár tárgyalt is több elemző cég
vezetőjével (az írás azt állította, hogy többek között Török Gábor és Stumpf
István politológusokkal).

A helyzet azóta annyiban változott, hogy még tovább romlott a magyarok politika
iránti érdeklődése, a kormány támogatottsága mélyponton van (15 százalék), de az
ellenzék sem büszkélkedhet növekvő népszerűséggel. Karácsony Gergely, a Median
közvéleménykutató cég kutatási vezetője szerint, ha időnként fel is merül az
igény egy új pártra („egy harmadik erőre”), ami betölti a két nagy párt közötti
űrt, abból mégsem következik, hogy ezt az elégedetlenséget bárki szavazatokra
tudná váltani csupán azzal, hogy új pártot alapít. Karácsony úgy vélte: „Tegyük
fel, hogy vannak, akik rendelkeznek a sikeres választási szerepléshez szükséges
programmal, karizmatikus vezetőkkel és nem utolsósorban pénzzel. Méghozzá nagyon
sok pénzzel, hiszen saját zsebből kellene állniuk azokat a kiadásokat,
amelyekkel a parlamenti pártokkal szembeni versenyhátrányukat ledolgozhatják –
az állami támogatást, a garantált médiajelenlétet vagy az országos
pártszervezetet.” Újabb alapot jelenthettek volna a témának a közelmúltbeli
lengyel választások, ahol többek között a fiatalok és az első szavazók tömeges
voksolásának köszönhetően került sor kormányváltásra. Mivel Magyarországon
rendkívül magas a bizonytalan fiatal szavazók aránya (egyes felmérések szerint
50 százalékuk az), ráadásul 20 százalék körül mozog a liberális gondolkodású
emberek aránya is, felmerült a kérdés, hogy egy új liberális pártnak talán lenne
esélye megszerezni az ő támogatásukat.

Bauer Tamás egykori szabad demokrata politikus szerint helytálló gondolat lehet
a párhuzam a lengyel és a magyar példa között. „Esetleg lehetséges, hogy az új
szavazók nem szavaznak az MSZP- re és talán a Fideszre sem, de ez csak
spekuláció. És azt sem szabad elfelejteni, hogy Lengyelországban a Polgári
Platform (a most győztes párt) másfél ciklust ellenzékben töltött a győzelem
előtt”– fogalmazott a Heteknek Bauer.

Hack Péter egykori liberális politikus az Info-Rádióban elmondta: a rendkívüli
mértékben megnövekedett bizonytalanok száma, különösen a fiataloké, másrészt a
lengyel választás is azt mutatja, hogy egy jobboldali liberális pártnak nagy
választói támogatottsága lehet egy hasonló helyzetben lévő országban.
Lengyelországban egy olyan új jobboldali, liberális párt tudott győzni, mely
alternatívát tudott nyújtani a korrupciós botrányba keveredett baloldallal
szemben. Hack szerint ugyanakkor még nincs itt az a történelmi pillanat, ami
elindíthatna egy ilyen szerveződést Magyarországon, de ha továbbra is az elmúlt
két-három évihez hasonló irányban halad a politika, akkor akár a 2009-es európai
parlamenti választások előtt megvalósulhat ez az elgondolás. Bauer Tamás azonban
azt is hozzátette, hogy tudomása szerint nincs semmi elképzelés vagy konkrét
cselekvés jelenleg ilyen irányban.

Az a megállapítás, hogy az új párt témájának napirenden tartása valamelyik
politikai oldal érdeke lehet, Szomszéd Orsolya szerint nem elképzelhetetlen.
„Egy új politikai erőről vagy a pártrendszer átalakulásáról szóló diskurzus
valóban nem a realitásokat tükrözi, inkább valamely politikai szándékra, érdekre
utal. Hiszen egy új liberális pártról való gondolkodás egyértelműen árthat az
SZDSZ-nek, míg egy új jobboldali formáció felmerülése pedig a Fidesznek lehet
káros. Nem véletlen, hogy épp az SZDSZ rossz támogatottsági mutatóinak
megjelenésekor kerül sor ilyen találgatásokra” – zárta le fejtegetéseit az
elemző.

Olvasson tovább: