Kereső toggle

Wass Albert ártatlan?

Perújrafelvétel az erdélyi író ügyében

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Wass Albert könyvei szerte a Kárpát-medencében, de elsősorban Erdélyben újra
reneszánszukat élik. Az író – akit 1946-ban háborús bűnösként ítélt halálra a
Kolozsvári Népbíróság – magánéletéről nem sokat tudunk. Kincses Előd
marosvásárhelyi ügyvéd az elmúlt héten a kolozsvári ügyészséghez fordulva
perújrafelvételt kezdeményezett Wass Albert író ügyében, mivel szerinte olyan
bizonyítékok kerültek elő, amelyek bizonyítják az író ártatlanságát. Az ügy
kapcsán van, aki szerecsenmosdatásról beszél, míg mások isteni
igazságszolgáltatást remélnek.

Az eljárás lefolytatására az író Németországban élő fia, Andreas Wass von
Czege kérte fel az ügyvédet, aki sajtótájékoztatóján elmondta: a pitesti
hadügyi, illetve a bukaresti Külügyminisztérium levéltárából újabb
bizonyítékokat szerzett arra nézve, hogy Wass Albertnek nem volt köze azokhoz a
gyilkosságokhoz, amelyeket 1940 őszén az Észak-Erdélybe bevonult Magyar
Honvédség Vasasszentgothárdon, illetve Omboztelkén elkövetett. Az ügyvéd szerint
korabeli titkosszolgálati jelentések bizonyítják, hogy Wass Albert apja, Wass
Endre gróf és felesége hajtatott abba a közeli kastélyba, amelynek közelében a
vasasszentgothárdi négy áldozatot kivégezték, az omboztelki vérengzésre
felbujtók pedig a dokumentumok szerint helyi magyar emberek voltak. Kincses
korábban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Maros megyei
szervezetének elnöke és az országos tanács tagja volt. 2003-ban ő volt Tőkés
László ügyvédje abban a perben, amelyet a református püspök az RMDSZ ellen
indított egy bukaresti bíróságon.

Az ügyvéd kitért az 1940-ben történt omboztelki (Muresenii de Campie)
atrocitásokra is, ahol egy ortodox papot és még tizenegy románt gyilkolt meg a
magyar hadsereg. Az ítélet szerint a felbujtó Wass Albert volt, aki perben állt
az ortodox pappal egy vadászterület miatt. Kincses szerint a második
dokumentumból kiderül, hogy a telek tulajdonosa az író apja volt, ezért Wass
Albert nem állhatott perben a meggyilkolt pappal. Kincses Előd abban
reménykedik, hogy keresetét a kolozsvári ügyészség megalapozottnak találja, és
elrendeli a Kolozsvári Törvényszéken a perújrafelvételt. Annál is inkább, mert a
korabeli iratcsomó alapján meghozott népbírósági ítélet több sebből is vérzik.


Korábban Frunda György szenátor-ügyvéd kezdeményezett semmisségi eljárást Wass
Albert ügyében, de a főügyész a kérelmet elutasította. A szenátor lapunknak azt
nyilatkozta: véleménye szerint a kolozsvári ügyészség nem illetékes a
döntéshozatalban, abban kizárólag Románia főügyésze hozhat döntést. A román
törvények értelmében Wass Albert ma is háborús bűnösnek számít. Néhány éve egy
Wass Albert emlékére tartott felolvasási maraton után született főügyészségi
döntés szerint a hatályos törvények alapján az író írásait felolvasó diákok nem
vádolhatók fasiszta eszmék terjesztésével. A felolvasásban részt vevőket ugyanis
a Nagy Románia Párt ezért vitte volna bíróság elé. A szenátor szerint egyébként
a jelenleg is zajló román kárpótlás ügye nincs összefüggésben a most indult
perújrafelvétellel, mivel a románok által elvett vagyon mindenképpen visszajár
az örökösöknek, leszámítva azt a részt, melyet a háborús bűnök miatt az ítélet
elvett a gróftól.

Wass Albert 1945-ben Erdélyből Németországba menekült, majd néhány év múlva
az Egyesült Államokban telepedett le. Szülőföldjére egész életében nem térhetett
vissza. Az 1990-es években a magyar állampolgárság visszaszerzésére kérelmét a
Horn-kormány egykori belügyminisztere, Kuncze Gábor visszautasította. A sokak
által istenített, mások által kétes értékűnek tartott műveket alkotó író
1998-ban, floridai otthonában önkezével vetett véget életének. Életrajzírói
szerint nem ez az elutasítás volt öngyilkosságának kiváltó oka, de ez is
szerepet játszott a kilencvenéves író végső, totális elkeseredésében, amely
végül is az öngyilkossághoz vezetett.

Az elmúlt években a háborús bűnösök kultuszát tiltó romániai jogszabályokra
hivatkozva a román hatóságok több Erdélyben felállított szobrát eltávolíttatták
közterületekről, s szintén emiatt az egyik székelyföldi iskola nevét is meg
kellett változtatni. A hetvenes években Ceausescuék kísérletet tettek arra, hogy
a közben amerikai állampolgárságot kapott Wass Albertet az Egyesült Államokkal
kiadassák Romániának. Mivel érvényes halálos ítélet volt vele szemben, az író
azonnal életveszélybe került. Az 1946-os népbírósági anyagot mindenféle más
„terhelő dokumentumokkal” együtt maga Elena Ceausescu adta át személyesen Wass
Albert egyik professzor kollégájának a Floridai Egyetemről, aki eljuttatta azt
az Egyesült Államok Külügyminisztériumának. Az ebben szereplő terhelő adatok
alapján a román fél Wass Albert azonnali kiadatását kérte. Ha Amerika enged a
nyomásnak, minden bizonnyal háborús bűnök miatt végezték volna ki, habár erre
jelenleg nem áll rendelkezésre hitelt érdemlő dokumentum. Az Egyesült Államok
Külügyminisztériumában már évtizedekkel korábban létrehoztak egy csoportot,
amely az Amerikában letelepedett külföldiek múltját vizsgálta különféle
bejelentések alapján. Ez a bizottság többször is kiszállt Wass lakására,
lefolytatták a vizsgálatot, majd 1978-ban megállapították: Wass Albert
személyére vonatkozóan sem a háborús bűnösség, sem az antiszemitizmus vádja nem
áll fenn. Az író életét kutatók ma már nem tekinthetnek bele a vizsgálat
irataiba, mert az USA kilencven esztendőre titkosította azokat. Az ok
valószínűleg egyszerű: az író fia, Wass Huba, az Egyesült Államok hadseregének
dandártábornoka részt vett egyebek között az 1991-es Sivatagi Vihar hadművelet
harcászati terveinek kidolgozásában is.

Az író művei néhány éve a Mentor és a Kráter kiadó gondozásában újra
megjelentek, a könyveket komoly érdeklődés kíséri, az olvasóközönség
Magyarországon és Erdélyben is százezres példányszámban fogyasztja. Művei
irodalmi értékéről azonban a mai napig komoly szakmai vita folyik. Debreceni
József politológus nemrég egy írásában a „jobboldal írószentjét”, Wass Albertet
dilettánsnak nevezte. Irodalmi körök az írót elsősorban kultuszfigurának
tekintik, akinek népszerűsége csupán az aktuálpolitikai csatározások miatt
került újra előtérbe. Ma jobboldali rendezvényeken szinte csak az ő regényeit
lehet megtalálni, olyan más írók könyvei között, akiket még talán Wass sem
vállalna fel. Az író pártfogói szerint a Wass Albertet elutasító eszmék gyökerei
a kommunista rendszerben keresendők. „A Kádár-korszak kemény diktatúra volt: a
III-as rendőrségi főcsoport teljesen behálózta a magyar társadalmat. Aczél
György, a Kádár-korszak kultúr- és ideológiai vezetője napi kapcsolatban állt a
belbiztonsági rendőrségi ügyosztállyal. A Ceausescu-féle módszerekhez hasonlóan
az a gyakorlat alakult ki Magyarországon, hogy annál inkább mellőztek egy írót,
minél jobban nemzeti érzelmű volt. Ma is ezek az elvek azok, melyek miatt
elutasítják Wass Albertet és Nyírő Józsefet” – mondja az egyik erdélyi író.

A perújrafelvétel Wass gróf életének egyik legvitatottabb szakaszát igyekszik
tisztára mosni, de köteteiben sok esetben tetten érhetők azon nyíltan vállalt
gondolatai, amelyek miatt olyan népszerű ma is a szélsőjobboldali körökben.

Olvasson tovább:

  • Időtlen jellemrajzok – Charles Dickens és az internet kora

    Mi értelme van a 21. században egy 19. században íródott regényt olvasni? Nemhogy internet, de még televízió és rádió sem létezett akkoriban. Nem voltak telefonok, az emberek gyalogosan, lóháton, vagy lovaskocsival közlekedtek. A Facebook és az Instagram, a Star Wars és a Marvel, az űrutazás és a...
  • Évi 712 gyermekmolesztálási ügy

    Mintha kicsit megnyílt volna a zsilip: sorban derülnek ki a kiskorúakat molesztáló nevelők külön­böző ügyei. Legutóbb egy középkorú erkölcstanár borzolta fel a kedélyeket, aki kikezdett egy 13 éves diákkal. A Hintalovon Alapítvány szakértői szerint nem annyira az esetek száma nő, hanem több ügy...
  • George Sorosról írt könyvet Andreas von Rétyi német újságíró

    George Soros: A multimilliárdos globális hálózata és az általunk ismert világ vége címmel jelent meg a napokban a magyar származású német újságíró, Andreas von Rétyi könyve. A könyv a Soros-szervezetek tevékenységével és azoknak a politikai életre gyakorolt hatásával foglalkozik elsősorban, és...