Kereső toggle

Aláírásgyűjtés a privatizáció ellen

Magánosítani vagy államosítani?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lapzártánk után döntött az Országos Választási Bizottság (OVB) arról, hogy elkezdheti-e a Fidesz az aláírások gyűjtését a privatizáció leállítását célzó népszavazás ügyében. A nagyobbik ellenzéki párt szeptember végén vetette fel először, hogy a választókat meg kellene kérdezni a magánosítás folytatásáról – bár e célkitűzés már az úgynevezett Nemzeti Petícióban is szerepelt, azóta pedig újsághirdetések és politikai nyilatkozatok útján próbálja megnyerni a polgárok támogatását erre a célra. Információink szerint a Fidesznek azért is fontos ez a téma, mert egy belső használatra készült felmérésből az derült ki, hogy a választók háromnegyede ellenzi a további privatizációt.

Ezzel összefüggésben beszélt a Fidesz-elnök és a párt többi vezetője is arról, hogy a privatizáció Magyarországon betöltötte történelmi feladatát. Orbán Viktor egészen odáig ment, hogy a kormányprogramot üzleti tervnek minősítette. "Aki további magánosítást akar, az az emberek biztonságát teszi kockára" – mondta a hétvégén. Szerinte a nemzet érdeke a posták, az elektromos vezetékek, a Szerencsejáték Rt., a Volán-vállalatok és a Nemzeti Tankönyvkiadó közkézen maradása. Az erről szóló ügydöntő referendumot szerinte a kettős állampolgárságról szóló, illetve kórházprivatizációs referendummal egy időben, december 5-én kellene megtartani – miután a kormánypártok nem voltak hajlandók egyeztetni a tartósan állami tulajdonban maradó cégekről az ellenzékkel.

A Fidesz – a hivatkozás szerint költségtakarékossági okokból, de inkább a kettős állampolgárság kérdésének viszonylagos érdektelensége miatt – azt is megkérdezné a polgároktól: "Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés azonnali hatállyal állítsa le a gazdasági társaságokban és közhasznú társaságokban meglévő állami vagyon privatizálását?"

Kolláth György szerint a kérdés értelmezhetetlen, homályos, viszont legalább ütközik az alkotmánnyal. Az alkotmányjogász a Heteknek azzal érvelt, az alaptörvény kizárja, hogy a költségvetésről vagy annak végrehajtásáról népszavazást tartsanak, illetve hiányolja, hogy a Fidesz által feltenni szándékozott kérdés nem utal arra, hogy 

a parlamentet kötelezné a törvényalkotásra. Kolláth szerint a közvagyonnal rendelkezés nem is minden esetben országgyűlési hatáskör, mivel az önkormányzati tulajdonról csak a helyi testületek dönthetnek. Az alkotmányjogász elmondta, kevéssé valószínű, hogy december 5-én meg lehetne tartani a népszavazást, mivel az OVB döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni, a népszavazást esetleg kiíró országgyűlési határozatot pedig szintén meg lehet majd támadni. Azaz: hiába gyűjtene össze a Fidesz néhány hét alatt 200 ezer aláírást, valószínűleg kifutnak majd az időből.

A Fidesz azonban bízott a sikerben, és már el is kezdte a kampányt: hétvégén félmillió példányban jelentette meg a Tények a privatizációról – Ismerje meg az igazságot! cím? kiadványt. Pokorni Zoltán alelnök vasárnap mutatta be a tízoldalas füzetet, melynek téziseit a Fidesz fizetett politikai hirdetésben megjelentette országos napilapokban is. 

A hirdetés KSH-, valamint OECD- és ÁSZ-adatokra hivatkozva azt állítja: a privatizáció igazságtalan volt, lezárult, az állam sokszor jobb gazda, mint a privát tulajdonos, és a további privatizáció veszélyes.

Gazdasági szakértők szerint ugyanakkor a hirdetés több adata is téves, illetve csúsztat. A Fidesz állításával ellentétben Magyarországon a köztulajdon nem 10 százalékos, amit az unió 25 százalékával állítanak szembe, hanem az önkormányzati vagyonnal együtt 18,6 százalék, míg az EU-ban átlagosan 20-22 százalék. Nem állja meg a helyét az sem, hogy a privatizáció a munkahelyek elvesztésével jár: a magánosítás kezdetekor 14 százalék volt a munkanélküliség, most 5 százalék, ehhez hozzájárult, hogy a szerződés feltétele volt a munkahelyek megőrzése. Orbán Viktor nyilatkozataiban rendszeresen szereplő "gyarmatország lesz Magyarország" állítást arra alapozza, hogy a magánosításból eddig is és ezután is döntően a külföldi befektetők részesülnek, de a Fidesz 70 százalékos adatával szemben, az ÁPV Rt. az állítja, 53 százalék a külföldi befektetők aránya a privatizációból. A hirdetés kiemelten hivatkozik Csehország példájára, aki állítólag nem privatizálta az energetikai szektort, ám ennek az ellenkezője igaz, mint ahogy az sem valós tény, hogy ÁPV Rt. a Magyar Posta privatizációját tervezi.

A posta, a paksi atomerőm? és a Szerencsejáték Rt. magánosításának szándékát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Draskovics Tibor pénzügyminiszter is cáfolta, de valószínűleg el akarják adni a Magyar Fejlesztési Banktól átvett cégeket, köztük a Balatoni Hajózási Rt.-t, a Hollóházi és a Zsolnay Porcelángyárat, a Hungexpo Vásár és Reklám Rt.-t, a villamoserőm?-vezetékrendszert, illetve a Szabad Föld Rt.-t.

A kormány a programjában azt írja: befejezik a privatizációt 2006-ig, és csak az marad állami tulajdonban, ami az alapfeladatok ellátása miatt kell. Gyurcsány többször is úgy nyilatkozott, hogy kormánya nem tervez átfogó privatizációt, ennek azonban ellentmond, hogy jövőre több mint 200 milliárdos bevételt terveztek ebből a büdzsé-előterjesztésben. Draskovics azzal a piacgazdasági alaptétellel érvelt, hogy a magántulajdonos jobban alkalmazkodik a piaci elvárásokhoz, mint az állam. A pénzügyminiszter több nyilatkozatában kiemelte a Matáv és a BorsodChem sikeres privatizációját, illetve megjegyezte, hogy veszteséges állami társaságok fenntartását (mint amilyen a Malév és a Dunaferr) nem az adófizetők pénzéből akarják finanszírozni.

A nagyobbik ellenzéki párt kezdeményezése mindenesetre éles politikai vitákat váltott ki. Gyurcsány korábban a Fidesz átkeresztelkedését javasolta Magyar Polgári Szövetségből Munkáspárttá, illetve arról beszélt, hogy Orbánék Kim Ir Szen útjára léptek. Csatlakozott ehhez Dávid Ibolya MDF-elnök is, aki a privatizáció leállítását célzó Orbán-Thürmer-szövetséget kifogásolta. A miniszterelnök ironikusan azt is megjegyezte, nem kellene megállni a privatizáció leállításánál, hanem egyenesen államosítani kellene. 

Ezt részben meg is valósította az Orbán-kormány: az 1998–2002 közötti időszakban ugyan soha nem hangzott el, hogy a kormány le akarná állítani a privatizációt, de gyakorlatilag leállt a magánosítás. Sőt, visszaállamosították a Postabankot, a Malévot, a Bizományi Áruház Vállalat Rt.-t és a Concordia Közraktározási Rt.-t. A Fidesz-érában 120 esetben értékesítettek állami vagyont, amelyből 264 milliárd forint származott, míg az MSZP–SZDSZ koalíció idején 30 tranzakcióból közel 300 milliárdos bevétele volt az államnak. Az Orbán-kormány egyetlen nagyobb privatizációt hajtott végre, amikor már az ügyvezető időszakában saját klientúrájának értékesített 12 állami agrárcéget.

A politikai következményekről szólva Giró-Szász András politológus elmondta, nem rendkívüli, hogy egy jobboldali párt a privatizáció leállítása mellett érvel, míg a baloldali kormányzat eladná a köztulajdont. Szerinte az utóbbi 20-25 évben egész Európára jellemző trend érkezett el Magyarországra. A Századvég politikai elemzője a Heteknek úgy nyilatkozott, a kezdeményezéssel a Fidesz célja az volt, hogy határozottan megkülönböztesse magát a kormánypártoktól, és önálló arculatot mutasson fel. Sajtóhírek szerint a Hír Tv kivágatta a hétvégi Orbán-interjúból azt a mondatot, amelyben a volt kormányfő arra utalt, hogy sikertelenség esetén le kell vonni a konzekvenciákat. Giró-Szász nem gondolja, hogy a népszavazás elmaradásának vagy a sikertelenségnek bármilyen személyi-politikai következménye lenne, szerinte az inkább a 2006-os országyűlésre választásokra vonatkozik.

Nem ért viszont egyet vele Tölgyessy Péter. A nagyobbik ellenzéki párt frakciójában ülő közíró és alkotmányjogász a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott, a Fidesz mintha nem gondolná végig akcióinak következményeit. Ez jól látszik például a privatizáció leállítását célzó népszavazás-kezdeményezést kiegészítő négypárti egyeztetésre vonatkozó javaslat esetében is. Tölgyessy szerint "Orbán Viktor már két éve szinte kizárólag a saját közönsége előtt szerepel. Folyvást erőt mutat, de valójában ugyancsak szoronghat. Pártja unalomig ismétli régi állításait. A Fidesz óriási támogatottságát eddig jobbára a kormányzati tehetetlenkedésnek köszönhette."

Olvasson tovább: