Kereső toggle

56 – gyűlöletbiznisz leágazóban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hétfő esti Újságíróklub Dési János műsorvezetővel, Avar János, Mészáros Tamás és Galló Béla vendégekkel. 

Műsorvezető: Eltelt október 23-a, zavargások nélkül. Elképzelhető, hogy megértették a politikai erők: nem kifizetődő botrányt csinálni? 

Avar János: Számomra az derült ki a Fidesz egyik közleményéből, és egy, a Magyar Nemzetben megjelenő cikkből, hogy nem szabad kifütyülni Orbán Viktor vendégeit, és a szervezkedéseket lefújták. Tamás Gáspár Miklós a Magyar Hírlapban megjelent publikációjában félreérthetetlenné teszi, hogy a jobboldal ezzel elvesztette arra vonatkozó alibijét, hogy nem ők állnak a korábbi zavargások mögött, mert kiderült, hogy le tudják állítani ezeket a megmozdulásokat. Legközelebb nem lehet pilátusi módon mosni a kezeiket, mondván, hogy semmi közük hozzá.

Galló Béla: Egyértelműen a Söjtörön történtek szolgáltatták az okot. Egyszerűen érzékelték, hogy ez a "gyűlöletbiznisz" ebben az esetben nem fog hasznot hozni.

Mv.: Tamás Gáspár Miklós úgy fogalmazott a cikkében, hogy a gyűlöletrészvények nem hoznak nyereséget.

Galló Béla: Ez találó megfogalmazás. Véleményem szerint is politikai számítás volt a háttérben. Azonban inkább örüljünk annak, hogy október 23-án most nem volt semmi. Ha majd egyszer lesz egy közös ünneplés, akkor a mostanira úgy emlékezhetünk
vissza, mint nemzeti ünnepeink illő megtartásának az elindítójára.

Mészáros Tamás: A mostani, viszonylag nyugalmas október 23-ának az a tanulsága, hogy a jobboldal válaszút elé került: el kell döntenie, hogy radikalizálja-e a híveket, vagy pedig megpróbál a mérsékeltség felé tartani. Úgy gondolom, hogy a söjtöri események után, a Csurka-féle akciónak köszönhetően szembe kellett nézniük e randalírozások negatív visszhangjával. Ez ahhoz a kedvező eredményhez vezetett, hogy a jobboldalnak tisztáznia kell a radikalizmushoz való viszonyát. Azonban nehéz helyzetben vannak, mert nem tehetik meg, hogy lemondanak róla. Valamilyen rafináltabb módon fognak reagálni, a népmesei egyszeri lány módjára, "hozta is, meg nem is" alapon. Úgy kell radikalizálni a táborukat, hogy kielégítsék az érintetteket, de ne sértsék meg az ország tágabb közvéleményét.

Mv.: Medgyessy Péter nem vett részt a temetőben megrendezett ünnepségen, csupán egy koszorút küldött maga helyett. Személyesen Párizsban koszorúzott, ahol nyilván nagyobb biztonságban érezte magát.

Mészáros Tamás: Szerintem egy miniszterelnök nem teheti meg azt, hogy küld egy koszorút maga helyett a temetőbe. Oda személyesen kellett volna kimennie. És ha az ember tart attól, hogy őt megzavarják, és megint valamilyen jelenetet rendeznek, akkor megvannak a rend fenntartásának eszközei. Ez bárhol a világon így működik. Söjtörön is helytelenül jártak el akkor, amikor a rendőrséget nem hatalmazták fel arra, hogy rendet csináljon. Megengedhetetlen, hogy egyes, rendezvényről rendezvényre járkálók mindenütt botrányt okozhatnak. Medgyessynek fel kellett volna vállalnia azt, hogy kimegy személyesen a temetőbe. Tette megfutamodásnak számít.

Galló Béla: Árnyaltabban fogalmaznék a helyedben – nem mintha az volna a szerepem, hogy megvédjem a miniszterelnököt. Egy koncepció részeként cselekedett, mint az egész kormányoldal. Visszafogottság jellemezte őket a hivatalos ünnepségeken, hiszen a parlament sem tartott emlékülést. Tulajdonképpen sem az MSZP, sem pedig a kormány notabilitásai nem ünnepeltek látványosan.

Mv.: Térjünk át egy másik politikai eseményre! Párttá alakult a Jobbik, amely egy olyan szervezet, amely a Fideszt liberális pártnak tartja, továbbá nagyon határozott véleményt képvisel olyan társadalompolitikai ügyekben is, mint például az abortusz megszilárdítása. Álláspontjuk szerint olyan szigorú törvényeket kellene bevezetni, mint Lengyelországban vagy Írországban. Mit gondoltok, van-e esélye ennek a pártnak bármire is?

Galló Béla: Igen, és én úgy vélem, hogy a Fideszt most szélsőjobbról éri kihívás. Fontos lépésnek tartom a magyar pártpolitikai életben ezt a fejleményt, mert úgy gondolom, hogy a korszerűsítés felé lépett egyet a Jobbik. A bázisát egyetemisták, főiskolások alkotják, mai nyelvezettel, modernebb módszerekkel operálnak a politikában, mint mondjuk a MIÉP-esek. Már megindult az a folyamat, bár még látványos jelei nincsenek a politikában, amelynek részeként fokozatosan elszipkázzák a szavazókat a MIÉP-től, sőt a Fidesz radikálisabb köreitől is. Kihívást intéztek ezzel Orbánéknak, amit a címzetteknek nagyon alaposan át kellene gondolniuk. A Jobbik azzal lépett föl, hogy ő az igazi keresztény konzervatív nemzeti párt, de akár szélsőjobboldalinak is nevezhetjük. Ugyanakkor a Fidesz jobban meg tudja célozni a középen állókat. A választások során a Jobbik kétség nélkül a koalícióképességét fogja bizonyítani.

Avar János: Kihívást jelent a Fidesznek ez a sokkal inkább a MIÉP-maradék szavazóinak elcsábítására alakult párt. Azonban nagyon furcsa módon az európai parlamenti választáson nem akarnak indulni. Arra hivatkoznak, hogy ők elutasítják az uniós csatlakozást, de ez álságos és nehezen érthető magyarázat. Egy újonnan alakuló párt, amely a tíz hónap múlva kínálkozó megmérettetés elől kitér? Ennek csak egyetlen ésszer? magyarázata lehet: a Fidesznek nem akarnak problémát okozni! Az európai parlamenti választások egyfordulósak, és ezért a kis pártoknak sokkal nagyobb esélyük van, mint egy országos választáson, mivel azon mindenki a hatalmuk alapján a nagy pártokhoz való vonzódás miatt nem akarja kockáztatni a szavazatát. Itt azonban a kis pártoknak is van esélye, ha ezek nem indulnak el, akkor a szavazóikat természetesen a Fidesznek adják át. Ez azt mutatja számomra, hogy valamiféle kulisszák mögötti együttműködésben vannak Orbánékkal. Tulajdonképpen a MIÉP-szavazókat el akarják vinni, a radikalizmust le akarják vezetni, de a világért nem akarnak keresztbe tenni a Fidesznek. 

Mészáros Tamás: Én nem az Európai Unió tekintetében gondolom azt, hogy a Jobbik szerveződése a Fidesz javára szolgál. A Fidesz szempontjából kívánni sem lehetne jobbat. Először: a MIÉP-et sikerül marginalizálni a fiatal radikálisok elcsábításával. Másodszor: a Jobbik deklaráltan nem hajlandó belemenni az antiszemita retorikába. A vezetői többször kijelentették, hogy ők ezt a vonalat nem viszik tovább. Ez a Fidesznek jót tehet, mert valóban
könnyebben eljátszhatja a mérsékelt szerepet – ez az MDF-nek nehezíti meg a dolgát.

Avar János: Valóban nem nyíltan antiszemiták, azonban azzal, hogy nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy keresztény Magyarországot akarnak, ez nagyon furcsa! A vallásnak ennyire az előtérbe helyezése egy szekuláris államban nagyon komoly vitákhoz fog vezetni Magyarországon, gondoljunk csak az abortusz kérdésére.

Mészáros Tamás: Egy olyan politikai alakulat, amely a szélsőjobbon határozza meg magát, pontosabban a radikális jobbon, de nem antiszemita, az mindenképpen a jobbik eset. A keresztény beállítottságukat kevésbé érzem problematikusnak. Ha egy kereszténydemokrata típusú konzervativizmust értenek ezen, akkor az a szekularizált államfelfogásba tökéletesen belefér, ez jellemző Nyugat-Európában is. Véleményem szerint, ha lenne Magyarországon olyan politikai erő, amelyet a kereszténység szelleme igazából áthat, azt üdvözölnünk kellene, mert sok disznóságtól óvná meg az irányában elkötelezett politikusokat.

Galló Béla: Egy másik nagyon érdekes összefüggésre szeretném felhívni a figyelmet: reális esélyét látom annak, hogy a Jobbik táptalaján kitermelődik egy új jobboldali politikus generáció, Csurka Istvánnál vonzóbb egyéniségeivel. Ezt azt jelenti, hogy Orbán Viktornak hirtelen személyi alternatívái, konkurensei is támadhatnak a jobboldalon.

Olvasson tovább: