Műsorvezető: Folytatódik a bankbotrány, ami szerintem változatlanul a magyar közélet legfontosabb, legizgalmasabb eseménye. Azt hiszem, most már bankok botrányáról érdemes beszélni, tudniillik a K&H mellett egyre inkább az Inter-Európa Bank is szereplője a történetnek, ahol a pénzmosás történt. A HVG például azt írja mostani számában, hogy a rendőrség azt vizsgálja, készíthettek-e utólag az Inter-Európa Banknál olyan dokumentumokat, amelyeket a pénzmosás elleni előírások megkövetelnek, tehát magyarul hamisítottak-e. Vagyis tett-e bejelentést a bank a rendőrségnek, hogy ezek a bizonyos szír állampolgárok irdatlan mennyiség? pénzt vettek fel, ha pedig jelentette, akkor a rendőrség miért nem mozdult erre rá korábban?
A HVG úgy kommentálja mindezt a felvezető szövegben, hogy a brókerbotrány továbbra is jó alkalom a politikai pártoknak a sárdobálásra. Hogy látjátok a bankbotrányt, csakugyan nem derült ki semmi, és továbbra is minden homályban van, vagy a héten történtek olyan események, amelyek növelik a tisztánlátást?
Lakner Zoltán: Az odáig rendben van, hogy ezt bizton nem jelenthetjük ki, hogy ki lopott, ki nem lopott, mert nyilvánvalóan a vádemelésig ezek az ügyek nem jutottak el, de az mindenesetre minimum zavarba ejtő, hogy folyamatosan a kormányhoz közel álló személyekre, illetve a kormány egyes tagjaira vonatkozóan jelennek meg negatív információk. Az is kétségtelen, hogy egyre inkább belekerül az ügybe az Inter-Európa Bank. Magyarázkodnak Medgyessy Péternek az igazgatótanácsi elnökségi időszakával kapcsolatban, hogy valóban lemondott-e 2001. szeptember 30-ával, ahogy egyébként ezt a miniszterelnök-jelöltté választáskor bejelentette, vagy 2002. április végéig ő jegyezte a bankot.
Mv.: Igen, a Magyar Nemzet lehozott egy dokumentumot, amelyen egy 2002-es aláírása szerepel Medgyessy Péternek, de arra hivatkoznak, hogy az a 2001-es évi jelentésről szól, és akkor azt még aláírhatta.
Lakner Zoltán: De ott vannak megint azok a furcsaságok, hogy egy igazgatótanácsi elnöknek kell-e tudnia arról, hogy pénzmosásgyanús ügyek folynak a banknál. Nyilvánvalóan látszik, hogy az ügynek valamiféle elbagatellizálása és szétkenése zajlik. Nyilván ez egyértelműen a kormány szándéka, hogy minél kevésbé lehessen tisztán látni, és hogy az emberek, a választók úgy kezeljék ezt a kérdést, hogy ez úgysem érthető, úgysem követhető, mindenki sáros, úgyis mindenki lopott. Van véleményünk a magyar politikai elit egészéről, de nem biztos, hogy ebben a konkrét ügyben feltétlenül igazunk van. A kormányzat kommunikációjának és működésének másik iránya az, hogy Szász Károlyt támadják. Egy erős offenzíva indult ellene, és tulajdonképpen az ő felelősségére hivatkoznak, arra, hogy ő már réges-régen, nemcsak 2002 óta, hanem állítólag már évek óta tudott erről az egész ügyről. Számomra nem teljesen világos minden ponton a PSZÁF szerepe, és abban sem vagyok egészen biztos, hogy teljesen hibátlanul kezelték ezt az ügyet, de az is világos, hogy a kormány a teljes politikai felelősséget át akarja tolni Szász Károlyra. És ezen a módon az ellenzékre, mivel Szász Károlyt egy Fideszhez kötődő embernek tekintik.
Mv: A bankügyekhez igazán te értesz, Ákos. Itt felmerült Medgyessy Péter szerepe, az még mindig bizonytalan, akkor meddig is volt ő az Inter-Európa Bank elnöke. Egy bankelnöknek mennyi rálátása van arra, hogy mondjuk 6,2 milliárdot felvesznek a bankból?
Bod Péter Ákos: Ő először azt mondta, és ebben van igazság, hogy egy banki elnök, tehát az igazgatótanács elnöke nem tud minden "pimf" üggyel foglalkozni, és el is tudom fogadni ezt a védekezését. Később aztán ezt arra módosította, hogy az események idején már nem is volt ott. És akkor erre jött elő az a bizonyos utalás, hogy ő bejelentette, le fog mondani a posztjáról, és sajnálatos módon ennek nincs egészen tisztán a dokumentációja előttünk. Én magam is voltam igazgatósági elnök, és tudom, hogy a pozíció nem úgy szűnik meg egy részvénytársaságnál, hogy körbemegy az ember és bejelenti, hogy lemond, hanem azt közzé kell tenni napilapokban és a tőzsdei lapban. Tehát ez a része zavaros.
Mv.: Úgy tűnik, hogy ennek a banknak több mint egy évig nem volt elnöke. Ez lehetséges?
Bod Péter Ákos: Nem, ez nem lehetséges. Aláírási jogok vannak, tehát szabályozni kell, hogy ki tölti be az elnöki jogkört. Úgyhogy azt gondolom, a PSZÁF-nek vizsgálnia kellene, hogy ez a bank jogszerűen működik-e. De ezek mégis részletkérdések.
Mv.: De ezek nagyon-nagyon fontos részletkérdések!
Bod Péter Ákos: Igen. A másik vonatkozása az ügynek az, hogy kis hazugságok, tisztázatlanságok bukkantak fel, amiket mindenki el tud képzelni. Például, meddig volt az illető hivatalban? Vagy mondjuk, beszélt-e a belügyminiszter a szóban forgó brókerrel? Azt nyilatkozta a hölgy, hogy nem beszélt telefonon, aztán kiderült, hogy telefonon nem beszélt, de egyébként beszélt. Tehát ez olyan típusú hazugság vagy mondjuk nem igazság, hogy ne hozzuk zavarba a nézőt, mint Bill Clinton és egy másik Mónika ügye, amikor az volt a kérdés, volt szex, vagy nem. Itt kiderült, hogy volt. Ebben az esetben pedig az derült ki, hogy a belügyminiszter nem is egyszer találkozott a szóban forgó brókerrel. László Csaba pénzügyminiszter esetében pedig érdekes, hogy háromszázezer eurónyi hitelt vett fel a K&H Banktól vagy bocsánat, elírtunk egy nullát, és csak harminchétezret, vagy valami ilyesmi volt. Egyébként nem egy nulla volt a különbség ráadásul. Kijavították másnap azonnal a földhivatali bejegyzést, ebben az esetben, Medgyessy Péter esetében kijavították, vagy megpróbálják kijavítani, a cégbírósági bejegyzést. Ezek kis apró, piti ügyek, és ezek azért a legegyszer?bb ember fejében is megvilágítják az igazságot, hogy itt valami végzetesen rosszul megy.
Katona Tamás: A szocialista párt nyilván szeretné elbagatellizálni ezt a dolgot, és itt kezükre játszik az, hogy az emberek belefáradnak a dolgokba. Tegyük hozzá, hogy túlzottan komplikált ez az ügy, egy darabig még szenzáció volt, most el kell altatni. Csak az a baj, hogy a "szír elvtársak" megjelenésével nem lehet elaltatni, mert most már ez nem egy országon belüli ügy pusztán, hanem egy nemzetközi kitekintéssel rendelkező ügy, ahol hisztérikusan fogják vizsgálni külföldön, hogy a milliárdokról, és nem forintmilliárdokról van szó. Gondoljunk csak a két évvel ezelőtti évfordulóra. Tehát ez a kormánynak nagyon kínos lesz, és a magyar sajtó, úgy látszik, még nem jutott el odáig, hogy a Fidesz átvette a vezetést a közvélemény-kutatási eredmények szerint. Egyelőre a sajtó és a rendőrség ezekben az ügyekben inkább a kormány oldalán, az ügyészség pedig inkább az ellenzék oldalán áll. Ez további konfliktusokat fog előidézni.
Lakner Zoltán: Engem inkább az zavar ebben az ügyben, hogy ezek szerint bizonyos pénzforgalomra és pénzkezelésre vonatkozó szabályzatok nem voltak rendben, abban az időben, amíg ő vezette a bankot. Ez azért is érdekes, mert közben a másik bankban, a K&H Bankban szintén nem voltak rendben, mert ott Kulcsár
Attila olyan jogkörökkel rendelkezett, amelyekkel semmiképpen sem bírhatott volna, és az emberben minimum megszólal a kisördög, hogy akkor ez nem azért volt-e esetleg, hogy senkinek ne kelljen felelősséget viselni. Senkinek ne kelljen sehová se jelentést tenni, és hogy ezek a pénzügyletek a maguk útján folyhassanak. Konkrétabban fogalmazva, falaztak bizonyos ügyleteknek.
2003. 09. 19. (VII/38)
