Műsorvezető: A héten ünnepeltük az államalapítás évfordulóját, és "mindkét", a régi és az új miniszterelnök is beszédet mondott. Új elem volt, hogy Orbán Viktor Gödöllőn, egy viszonylag szűk közönség előtt mondott beszédet, Medgyessy Péter pedig a Hősök terén, tömeg előtt, ahol ki is fütyülték. Volt ennek komoly jelentősége?
Kiszelly Zoltán: Úgy tűnik, hogy ameddig a két nagy párt dominálja a politikai erőteret, addig mind a két nagy pártnak a vezetője beszédet fog mondani az ilyen jeles állami ünnepekkor. Viszont a Hősök terei helyszín nem egy ünnepi beszéd helyszíneként indult, az ünnephez kapcsolódó koncert az SZDSZ-es minisztériumok, illetve cégek támogatásával valósult meg, ahol Medgyessy Péter egyfajta potyautasként jelent meg. A tömeg tehát nem őmiatta volt ott. Ráadásul a koncert késett, Medgyessy Péter beszéde is egyfajta időhúzásként hatott. És amikor olyan aktualitásokat mondott Medgyessy az ünnep kapcsán, amit a tömeg nem tudott átélni, akkor kezdtek el fütyülni emberek.
Mv.: Miért, miről beszélt akkor konkrétan?
Balázsi Tibor: Konkrétan elkezdte mondani emlékezetem szerint, hogy a magyar családok talán 25 ezer
forinttal többet kapnak, és aztán belebonyolódott abba, hogyan állnak az autópálya-építések, hogy a kormány metrót is épít, tehát egy olyan konkrét felsorolásba kezdett, ami szerintem abszolút nem ide tartozott. Erre érzett rá a közönség, és spontán módon kifejezte a nemtetszését.
Mv.: Medgyessy azt is állította: tudomásul kell venni, hogy a jóléti államok kora lejárt. Aztán azt mondta: ami az európai csatlakozással történik, az Magyarország számára több, mint rendszerváltás, de kevesebb, mint államalapítás. Ti mire vélitek ezeket a kijelentéseket?
Bod Péter Ákos: Szerintem a szövegírói akartak valami frappánsat, valami fideszeset mondani, de ennek nem sok értelme lett. Ami világos volt a beszédből, nevezetesen, hogy a jóléti államoknak Európában már befellegzett, ezt mellesleg körülbelül tizenöt éve írja az irodalom, és tényleg, a svéd modell az lehanyatlóban van. Tehát az a társadalmi-gazdasági rendszer, amelyben hajlandók a polgárok sok adót fizetni, a szegények kevesebbet, a gazdagok persze többet, és ebből a sok adóból egy jól szervezett állam keretében jó közszolgáltatást kapnak, ez a rendszer valóban kezd kimenni Európában a divatból. De a jóléti rendszer lezárására irányuló mondata elég értelmetlen, mert hiszen nálunk sose volt jóléti rendszer. Gondolok itt olyan dolgokra, mint adófizetési morál, társadalmi közmegegyezés, színvonalas egészségügy és oktatás stb. Az se szerencsés, hogy ez a miniszterelnöki megnyilatkozás, miszerint el kell felejteni a jóléti államot és a takarékoskodó állam megteremtését venni napirendre, éppen ott hangzott el, ahol egy ingyenkoncertet rendeztek az adófizetők mintegy 200 millió forintjáért.
Balázsi Tibor: Medgyessy ezzel a beszédével abszolút konzekvens volt saját magához abban az értelemben, hogy a konzekvencia híre-hamvát sem lehetett fellelni a szövegben. Emlékezzünk csak, nemrégiben még jóléti rendszerváltozást ígért.
Mv.: Ezek szerint megtörtént, és most már vége van.
Kiszelly Zoltán: Most olyan dolgok lesznek, amire egyébként a szocializmus idejében lehettünk büszkék, hogy autópályák épülnek, metró épül a fővárosban, illetve gátak, utak épülnek, tehát, ami más országban normálisnak számít, hogy működik az infrastruktúra, azt megint sikerként próbálják velünk elfogadtatni.
Mv.: Lássuk, mit mondott Orbán. Nekem úgy tűnt, hogy ő viszont most sokkal kevésbé volt aktuálpolitikus, egy történelmibb, az ünnephez talán inkább illő beszédet mondott, nem?
Bod Péter Ákos: Szerencsére az obligát székelyviccek kimaradtak, és emiatt egy fegyelmezettebb beszéd volt, de túl sok emlékem nem maradt róla. Az euroszkeptikusság persze kiolvasható volt belőle. Ha jól emlékszem, akkor Ortega-idézettel kezdte, aztán Klebelsberg Kunó volt, majd Churchill egy parafrázisa, aztán a Kennedy-beszédnek egy parafrázisa.
Mv.: Amit Orbán az unióhoz való viszonyról mondott, azt én elég egyoldalúnak érzem. Elmondása szerint az európaiság mint mérce nem létezett a magyar történelemben soha, csupán a II. világháború után a kommunista időkben. Nem hiszem, hogy például Széchenyire gondolva mondhatunk ilyet, hogy a nyugati minták nem szolgáltak mércével a magyarság számára soha. Bevallom, nekem a lakiteleki Csurka-beszédet idézte fel 1987-ből, ott fogalmazódott meg hasonlóan ez a rendkívül erős nemzeti jelleg mint politikai vezérfonal.
Balázsi Tibor: Kérdéses, hogy most, amikor mondjuk a magyar oktatási rendszer előtt többek között az a feladat áll, hogy miként tudja a magyar diákságot minél jobban beilleszteni egy uniós oktatási rendszerbe, akkor Orbán Viktor érvelése miért
inkább arról szól, hogy Klebelsberget idézve hogyan kell félnünk ettől a nagyobb egységtől, és hogyan kell szinte mindenáron saját magunk identitását megőrizni. Én jellemzőnek tartom ezt a félelmet, és azt, hogy bizonyos történelmi helyzetekben van kihez visszanyúlni.
Kiszelly Zoltán: A válasz talán Medgyessy Péternek és Orbán Viktornak az eltérő Európa-fogalmában keresendő. Ez egy nagyon komoly különbség lesz az elkövetkező szűk egy évben, jövő júniusig, amikor is az Európai Parlament magyar képviselőit választjuk. Tehát, ha abból indulunk ki, hogy az EU-csatlakozás a következő magyarországi választásokat esetleg kedvezőtlenül befolyásolja 2006-ban, akkor egyáltalán nem mindegy, hogy melyik az a párt, amelyik az euroszkeptikus pozíciót hitelesen tudja felvállalni. Vélhetően az MSZP kevéssé engedheti ezt meg magának.
Bod Péter Ákos: Majd elkezdik, mert az adóemeléseket már most kezdik rákenni az unióra.
Mv.: A mögöttünk lévő hét másik eseménye már szerintem sokkal botrányosabb, nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány elhatározta Szász Károly menesztését. Olyanokat mondott a miniszterelnök a héten, hogy az embereknek elegük van az olyan köztisztviselőkből, akik pártpolitikai alapon működnek.
Kiszelly Zoltán: Arról már többször beszéltünk, hogy a mindenkori kormány megpróbálja a tőle független szervezeteket az ellenőrzése alá vonni a legjobb példa erre az ügyészség –, és a mindenkori ellenzék pedig ezt megpróbálja megakadályozni. Ugyanez érvényes a Nemzeti Bankra is és a PSZÁF-re is.
Mv.: Igen, de itt súlyosabb a helyzet, mert a jelenlegi pénzügyminiszter volt a
vezérigazgató-helyettese a K&H banknak, 2002-ig Draskovics Tibor, a kabinetfőnök volt a korábbi második ember a bankban, de mindmáig egyetlen gyanúsított van. És nagyon sok jel mutat arra, hogy a baloldali politikai körök érintettek ebben az ügyben, és egy ilyen súlyos botrány közepén arra vélik felhasználni ezt az alkalmat, hogy legkésőbb a szeptemberi parlamenti vita során leváltsák a megvert főtisztviselőt.
Kiszelly Zoltán: Úgy tűnik, hogy kétfajta botránycsokor van, az egyik még a korábbi időkről, amikor ezek a vélelmezett VIP-ügyfelek élvezték az extra hozamokat. A másik az igazi, újabb kelet? botrány, hogy az állami pénzek, mint kiderült, szabályellenesen kerültek a bankhoz, és ott egyes, az MSZP-hez közel álló vállalkozói csoportok és magánszemélyek vagyonszerzését szolgálták. Olvasom az újsághíreket, hogy Polt Péternek szinte már mindent felajánlottak, talán még a király trónt nem, csak mondjon le, hiszen a nyomozást az ügyészség bármikor a saját hatáskörébe vonhatja.
Mv.: Poltot nem tudják leváltani, de Szászt igen, ehhez feles többség kell a parlamentben. Szerintem ha ezt keresztülviszik ősszel, az nagyon súlyos felháborodást fog kelteni.
2003. 08. 29. (VII/35)
