Műsorvezető: Talán éppen ezekben a percekben kezdi újra tárgyalni a magyar országgyűlés a régóta húzódó kórháztörvényt, amelyet Mádl Ferenc köztársasági elnök ugyancsak ma küldött vissza az országgyűlésnek megfontolásra. Így akár szeptemberig is elhúzódhat a kérdés.
B. Gy.: Nem valószínű, mert a kormánytöbbség vélhetőleg többször megfontolta már a törvényt, és tárgyalt a különböző felekkel. Azonban ma láttam Szekeres Imrét az egyik televízióban. Arról kérdezték, hogy kik fognak beruházni az egészségügyi intézményekbe. Azt mondta, nem tudja, lehet, hogy a gyártók, esetleg a nagy nyugdíjalapok. De hát miért nem tudja? Miért nincsen valami előzetes egyeztetés, hatásvizsgálat arról, hogy kit érdekel a magyar egészségügy? Lehet, hogy a semmiért megy ez a nagy politikai vitatkozás.
A. J.: Őszintén szólva, Szekeres Imre helyében én se siettem volna megmondani, mert akkor azonnal megtámadják, hogy már le van vajazva ezzel vagy azzal a céggel. Idővel mindenképpen kiderül, hogy mit tudnak. Ha pedig nem jönnének a beruházók, az nagy blamázs lenne, azt ismerjük el már most.
B. Gy.: Az biztos, hogy akármennyi hatástanulmány készül, mindig lesznek olyan nagyon erős érdekérvényesítő csoportok az egészségügyben, akik úgy érzik, hogy az ő befolyásuk csökkenni fog. Nincs pénz az egészségügyre, és éppen az a lényege a törvénynek, hogy megpróbáljon olyan helyről behozni, ahonnan eddig nem jött be pénz. Hogy aztán milyen sikerrel, ezt csak akkor tudjuk meg, ha előkerülnek majd a befektetők.
M. T.: Még egy dolog elmaradt, a biztosítási piac liberalizációja. Tehát a szabad biztosítóválasztás. Ez alapvetően hozzátartozna, de valamennyi kormány eddig
visszahőkölt ettől. Tehát, hogy választhatok egy biztosítót, és bizonyos szolgáltatási szinteket vehetek meg, azaz annak megfelelő színvonalú ellátást kapok, ez persze nem vonatkozik az alapvető gyógyellátásra.
Mv.: Lépjünk tovább. Szász Károly története, úgy tűnik, még sok-sok hétig beszédtémát fog adni nekünk is. Egy hosszú és keserves vizsgálóbizottsági küzdelem várható, a Fidesz pedig végre megtalálta azt a pontot, ahol huzamosabb ideig és kitartóan támadhatja a kormányt.
A. J.: A kormány nem csinált abból titkot, hogy szeretett volna Szásztól megszabadulni, de ebből nem következik, hogy bármi köze van a megveretéséhez. Sőt.
M. T.: Válasszunk két dolgot külön, mert maga a Fidesz is azt mondja, hogy itt két ügyről van szó: van egyfelől Szász Károly és az ő megveretése
Mv.: Ami legkevésbé sem vizsgálóbizottsági ügy
M. T.:
és van ez a Pannonplast-ügy, illetve a többi cég, és az ellenzék tulajdonképpen a Pannonplastban való részvényszerzés folyamatát akarja vizsgálóbizottság elé vinni. Szász Károlyt nagyon sajnálom, de azt kell mondanom, hogy itt közönséges rágalmazóként viselkedett, mert maga is elismerte, hogy nincsenek bizonyítékai. De a Fidesznek is kötelessége lenne, hogy felhívja a figyelmét az ártatlanság vélelmére. Már ha a Fidesz olyannyira felfedezte magában az emberi jogok védelmezőjét.
M. T.: Áder a Napkeltében gyorsan adott egy interjút, ahol eléggé körmönfontan úgy fogalmazott, hogy azok a korábbi politikai támadások, amelyek Szász Károly és a legfőbb ügyész ellen irányultak a kormányoldal részéről, olyan hangulatot teremtettek az országban, amely ilyen megveretésekhez vezet, és ezért a politikai felelősség mindenképpen a kormányt terheli. Ehhez jön Pokorni mai nyilatkozata a tarthatatlan közbiztonságról. Megértették tehát azt, hogy a Medgyessy-kormánynak és magának Medgyessynek a legfőbb tőkéje kétségkívül az a relatív társadalmi nyugalom, amit sikerült egy év alatt megteremteni. Ezt a társadalmi nyugalmat kell mindenáron kikezdeni. Erről kell elhitetni az emberekkel, hogy nem létezik, mert itt embereket vernek meg az utcán, meg tőzsdepanamák történnek, ahogy már ezt minden további nélkül kijelentik, holott mértékadó tőzsdeszakértők elemzik ezt az egész Pannonplast-helyzetet, és kimutatják, hogy itt sok mindent lehet vitatni, de tőzsdepanama nem történt. A borzasztó erkölcstelen ebben az egészben az, hogy igazából a köztársaság intézményeibe vetett bizalmat és hitet rombolják, ha még egyáltalán van olyan.
A. J.: Pedig még a Fideszhez közel álló politológusok is megállapították azt, hogy a választások után folytatott, mindent ellenző, a társadalmat felzaklató politika nem vált be a Fidesznek. Úgy tűnt a kongresszusuk idején, hogy erre ők is rájöttek. És akkor most megint elkezdődik ez a hirtelen támadás, furcsa módon pont akkor, amikor elhangzanak a rendőrség részéről vádemelési javaslatok több olyan ügyben, amelyek az előző kormányzathoz kapcsolódnak, különböző kis- és középszint? emberekhez. Kérdés, hogy vajon ki és miért akarja itt valójában elterelni a figyelmet. Mindegy, mi az igazságtartalma az aktuális hecckampánynak, valami mindig megragad belőle, ez a lényeg.
Mv.: Menjünk tovább: a hétvégén frakcióvezetőt, illetve helyetteseket választott a Fidesz-frakció, és ismét frakcióvezető-helyettes lett az a Simicskó István, aki nemrég mondott le erről a tisztségéről, mint minden más tisztségéről, hiszen ő volt az az egyetlen képviselő, aki nem szavazta meg az EU-s népszavazás végeredményét. Van ennek valamiféle politikai jelentősége szerintetek?
B. Gy.: Van, van. Simicskó azzal az egyetlen "nem" szavazattal nagyon népszerű figurája lett a szélsőjobboldalnak. Olyan lett, mintha egy személyben helyettesítené a MIÉP-et. Megkapta ugyan a büntetését a Fidesztől, hiszen látványosan szembement a saját frakciójával és pártjával, de három hónapot ki lehet bírni. Majd visszamegy a Honvédelmi Bizottsághoz is, ami azt mutatja, hogy a Fidesz igenis meg akarta tartani a szélsőjobb támogatását, bizalmát.
A. J.: Most bizonyára újabb felvonás jön, újabb szerep vár Simicskóra. Ahogy történt ez Pokornival is, Rogánnal is, a többi nagy
visszavonulóval, majd visszatérővel.
Mészáros Tamás: Kérdés, hogy a közvélemény és a magyar társadalom általában hogyan fog reagálni arra a Fidesz-törekvésre, amely lényegében a választások óta a kormány legitimitását kérdőjelezi meg. Tehát itt nem egy szokványos ellenzéki harcmodorról van szó, amelyik megpróbál konkrét lényegi kérdésekben ellentmondani, hanem azt akarja szuggerálni a társadalomnak, hogy ez a választási csalásokban fogant posztkommunista társaság, amelyik bitorolja a hatalmat, lám már odáig jutott, hogy diktatórikus módszereket alkalmaz, lábbal tiporja az emberi jogokat, magyarán illegitim. Újra és újra kiderül, hogy ez a harcmodor nem fog megváltozni.
B. Gy.: Igen, született radikálisok, és ezen igazából az sem fog változtatni, hogy hogyan állnak a közvélemény-kutatásokban. Viszont ne feledjük, hogy nemcsak a politikán múlik az, hogy az emberek hogyan ítélik meg a kormányt, hanem döntő részben a gazdaságon. Az a szörny? ebben a választási gazdaságpolitikában, hogy ez vitte félre a magyar gazdaságot. Az, hogy a Fidesz a választás előtti másfél évben kezdett el borzasztóan költekezni, majd az MSZP erre ráerősített, ezért bomlott meg minden, a forinttól kezdve az egyensúlyig, a külkereskedelemig, amire rátett még a külföldi válság, és ez az, amit most megszenvedünk, ennek viszont a következményeit látni fogjuk a következő hónapok közvélemény-kutatásaiban is szerintem. Ettől még nincs eldöntve a választás, csak ezt megérzik az emberek.
2003. 06. 27. (VII/26)
