Kereső toggle

Stadionokba terelnék a lakosságot

Riadóterv himlőzárlat esetére

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Öt hét bizonytalankodás után végre megmozdult a biológiai terrorizmus elleni védelmi rendszer az USA-ban: az elmúlt héten az Egyesült Államok Egészségügyi Minisztériuma egy készenléti csoportot hozott létre, amelynek feladata az esetleges további biológiai támadások elleni hatékony védekezés kidolgozása. 



Kalkuttai gyerekek gázálarcban. Fő a biztonság Fotó: Reuters

Tommy G. Thompson egészségügyi miniszter semmit sem bízott a véletlenre, a különleges hivatal számára ugyanis olyan "nagyágyúkat" nyert meg, mint a himlő világméretű felszámolásának megszervezéséről ismert Donald A. Henderson, az oltóanyagok fejlesztéséről ismert nyugalmazott őrnagy, Philip Russel, valamint Kalifornia Állam bioterrorizmus elleni erőinek a vezetője, Michael Ascher. Az ismert kutatók feladata nemcsak a biológiai védekezés megszervezése, hanem az Egészségügyi Minisztérium és az atlantai székhely? Betegségmegelőzési Központ (CDC) közötti együttműködés újraszervezése. A két kormányzati intézmény közötti kapcsolat az anthraxesetek megjelenése óta kissé feszültté vált; a minisztérium munkatársai szerint a CDC körülményesen reagált az eseményekre. A miniszter környezete nem is titkolja, hogy az ismert kutatók megnyerésével hatékonyabban tudnak majd lépni, mert a CDC nem tudja lesöpörni majd az érveiket. 

Az elmúlt hetek tétovázásai után, úgy tűnik, a CDC is magára talált. Az AP hírügynökség beszámolója szerint az atlantai szervezet egy válságtervet juttatott el az ötven állam kormányzójának, amely egy himlőtámadás esetén szükséges tennivalókat tartalmazza. A javaslat szerint a CDC terve akkor lép életbe, amikor az adott állam kormányzója kihirdeti az egészségügyi szükségállapotot. Ezt követően a járvány terjedésének megakadályozása érdekében lezárnák az utakat, megsemmisítenék a fertőzött ételeket, egész városokat helyeznének karanténba, ha szükséges, stadionokba zsúfolnák az embereket. 

Eközben az Egészségügyi Minisztérium pályázatot írt ki 250 millió, himlő elleni vakcina elkészítésére. A minisztérium 509 millió dollárt kíván költeni a vakcinák előállítására, a pályázat nyertesei – a GlaxoSmithKline, a Merck és az Acambis-Baxter International – azonban valószínűleg ennek az összegnek a duplájáért tudják majd szállítani a vakcinákat. Az Egészségügyi Minisztérium számára azonban nem az alacsony ár, hanem a nagy tételben történő gyártásra való képesség volt az első szempont. Ezzel magyarázható, hogy a pályázat első körében kihullottak olyan kis gyógyszergyártó cégek, mint a Novavax vagy a Dynport, a hadsereg himlő elleni vakcina-beszállítója, akik nemcsak olcsón tudnak szállítani – vakcinánként körülbelül két dollárért –, hanem tapasztalatuk is van a himlő elleni vakcinakutatásban. A Dynport egyik vezetője szerint tapasztalat hiányában a nyertes nagycégeknek jó néhány hónapra szükségük lesz ahhoz, hogy el tudják kezdeni a gyártást. 

Az Egyesült Államokban körülbelül tizenötmillió régi vakcina van, amelyeknek hatékonyságát jelenleg több száz önkéntesen próbálják ki. A szakemberek arra számítanak, hogy ezeket a régi vakcinákat valamelyest tovább lehet hígítani, így 50-77 millió embert lehetne jelen pillanatban beoltani. Henderson szerint azonban nincs szükség az egész ország beoltására, egyelőre az a cél, hogy egy himlőtámadás esetén kéznél legyen a megfelelő mennyiség? oltóanyag. A szakemberek azért is el akarnak kerülni egy széles kör? oltáskampányt, mert a korábbi tapasztalatok alapján a vakcina több száz ember halálát okozná, és mintegy ezer embernek okozna maradandó agykárosodást. 

A himlő elleni oltóanyag – egy gyengített vírus – ugyanis nem sokat változott Edward Jenner angol orvos felfedezése óta. Jenner 1796-ban figyelt fel arra, hogy azok a fejőnők, akik a tehenektől elkapták a tehénhimlőt, védetté váltak a fekete himlővel szemben. Az angol orvos egy nagyon merész, de sikeres kísérletet végzett egy James Phipps nev? kisfiún: Jenner egy olyan tűvel karcolta meg a fiút, amelyet előzőleg egy tehénhimlőben megbetegedett fejőnő sebébe mártott. Néhány hónap múlva egy fekete himlővel fertőzött tűvel karcolta meg a kisfiút, aki azonban nem betegedett meg, időközben ugyanis védetté vált a betegséggel szemben. Az oltásokkal ilyen módon fel lehet az immunrendszert készíteni a himlő és egyéb betegségekkel szemben, azonban ha valaki elkapta a betegséget, az oltás hatástalan. Létezik egy cidofir nev? gyógyszer, amelyet eredetileg 1990-ben fejlesztettek ki AIDS ellen, de hatásosnak bizonyult a himlővírussal szemben is. A gyógyszernek azonban sok káros mellékhatása van, ezért nem lehetne széles körben használni egy járvány esetében. 

Bár a himlőtámadásnak a szakemberek az anthraxszal szemben jóval kisebb esélyt adnak, az Egyesült Államok a Washington Post szerint informális tárgyalásokba kezdett Japánnal, Brazíliával és néhány európai országgal a szükséges oltóanyagok felhalmozásáról. A himlő bárhol bukkanna fel, könnyen nemzetközi betegséggé válna, veszélyességét jól mutatja az a tény, hogy az utolsó európai, az 1972-es himlőjárvány egy Mekkából Koszovóba hazatérő zarándoktól indult ki, és másfél hónappal hazatérése után már bejárta egész Jugoszláviát. A járványt végül Henderson és csapata segítségével sikerült megállítani, ehhez azonban tízezer embert karanténba kellett zárni, az ország határait lezárták, betiltották a tömegrendezvényeket, és mintegy 18-20 millió embert oltottak be. A jugoszláviai járvány az esetek 30-40 százalékában volt halálos egy olyan időszakban, amikor még kötelező volt a himlő elleni oltás, ma a veszély nagyobb, hiszen a társadalom nagy része nem kapott himlő elleni vakcinát, és az is kérdéses, hogy a néhány évtizeddel ezelőtti oltás hatásos-e még. James LeDuc, a CDC himlőszakértője szerint az ötvenéves vagy annál is régebbi oltások is hatékonyak lehetnek. Erre utal az az 1913-ban írt tanulmány is, amelyik az 1902–03-as liverpooli himlőjárványt tanulmányozva kimutatta, hogy 1163 vizsgált betegből 55-en voltak ötven évnél idősebbek – akiket gyerekkorukban beoltottak himlő ellen –, és közülük hárman haltak meg. 

Az Egyesült Államok mellett egyes európai országok is elkezdtek egy esetleges himlőjárványra való felkészülést. A svájci Berna Biotech nev? cég a héten jelentette be, hogy néhány európai kormány – ezeket nem nevezte meg – 150 millió svájci frank értékben rendelt a cég Lancy Vaxina nev? oltóanyagából, és további kormányokkal tárgyalnak a fennmaradt vakcinák értékesítéséről. A Svájci Szérum és Vakcina Intézet néven is ismert cég oltóanyagai körülbelül húsz év óta vannak raktáron, alacsony hőmérsékleten. Az évente megismételt tesztek azt mutatják, hogy nem vesztették el hatékonyságukat, egy himlőtámadás esetén tehát azonnal bevethetőek.

Olvasson tovább: