Tibet mellett tüntető férfit üldöz egy londoni gárdista Csiang Cö-min kínai elnök
érkezésekor Fotó: MTI
A hadsereg vezetői szerint Kína nem képes felvenni a versenyt a nyugati hatalmak
katonai erejével, ezért az ország nem engedheti meg magának, hogy a túlköltekezés
csapdájába esve megpróbáljon új fegyvereket és katonai hardvereket kifejleszteni. Az
egyik könyv, amelyet a hadsereglégierejének ezredesei írtak, mintegy huszonnégy módszert
sorol fel arra vonatkozóan, hogyan lehet az Egyesült Államokat és szövetségeseit "térdre
kényszeríteni". Egy másik hasonló témájú "m?" szerzője, Liang ezredes egész
oldalas újságcikkben próbálta igazolni hitvallását: "Minden erős ország szabályokat
hoz létre, a felemelkedő országok azonban megszegik azokat, és kihasználják a kibúvókat.
A barbárok mindig a civilizált és fejlett országok szabályainak megszegésével
emelkednek fel, s tulajdonképpen az egész történelem erről szól."
A Daily Telegraph értesülései szerint a "piszkos háborúban" katonai fenyegetettség
esetén a kínai hadseregnek be kell szivárognia a nyugati társadalmakba, és ott szabotálnia
kell a kulcsfontosságú intézmények működését, beleértve a bankokat és az állami
intézményeket is. Mivel Peking nem ért el kellő eredményeket hadseregének korszerűsítésében,
egyesek azt javasolják, Kína különítsen el mintegy 100 milliárd dollárt az "ellenség"
pénzügyi krízisének előidézésére kidolgozott terv végrehajtásához. A témában
megjelent egyik könyv, amely a Határtalan háború címet viseli, olyan hadviselést ír
le, amely "túllép minden határon és korláton. Alkalmaz katonai és nem katonai eszközöket
is, és egyszerre több fronton intéz támadást. Ez a jövő háborúja."
Az új gondolkodásmód Kínában kezdi átitatni az állami médiát is, amely az utóbbi
időben egyre többet foglalkozott azzal, miként lehet felkészülni egy technológiailag
fejlettebb ellenséggel folytatott háborúra. A China Youth Daily cím? ifjúsági
napilap például kifejtette: "A nyugatiak magas színvonalú civilizációt élveznek
és azt gondolják, ezek az eszközök erkölcstelenek. Azonban, ha kitör a háború, nem
lesz kegyelem."
A "piszkos háború" hadgyakorlata lehetett a közelmúltban, amikor Peking a tajvani
nemzetgyűlés számítógépes oldalai ellen indított számítógépes kalózakciót. Bár
a weboldalak nem működtek három napig, a központi számítógépen tartott fontos
adatokat nem tudták megsemmisíteni. A kínai technika korlátaira akkor derült fény,
amikor a tajvani kalózok "visszavágtak", s Peking komputereit le kellett kapcsolni a
világhálóról egészen addig, amíg az új védelmi rendszert elkészítették – írja
a Daily Telegraph.
1999. 10. 22. (III/42)
