Dagesztáni szélsőségesek vállalták magukra a moszkvai áruházi robbantást,
amelynek következtében negyvenegy ember szenvedett sérüléseket, az anyagi kárt pedig
körülbelül 500 ezer dollárra becsülik. Egy Haszbulat néven bemutatkozó telefonáló
az AFP francia hírügynökség grozniji tudósítóját hívta föl, és a Dagesztáni
Felszabadító Hadsereg felelős beosztású tagjának mondva magát közölte, hogy a
terrorakciók mindaddig folytatódni fognak Oroszország területén, amíg az orosz
csapatok el nem hagyják Dagesztánt. Kolesznyikov belügyminiszter-helyettes cáfolta,
hogy a köztársaság határain újabb iszlám harcosok gyülekeznének, és hangsúlyozta:
Dagesztán 1360 településéből csak háromban voltak gondok. Rusaljo orosz belügyminiszter
pedig úgy vélekedett, még néhány nap, és teljesen helyreállítják az alkotmányos
rendet Fotó: MTI
A tévékommentátor aláhúzta, hogy az orosz külügyminisztérium hamarosan meglepő
bejelentéseket fog tenni arra a jól irányzott nyugati kampányra vonatkozóan, amely
Oroszország üzleti és hitelrendszerét kritizálja. E bejelentés is válasz volt
azokra a szemrehányásokra, amelyeket az orosz vállalkozók fogalmaztak meg kormányukkal
kapcsolatban, mivel az szerintük nem akarja védelmezni saját államának és a honi üzleti
életnek a becsületét.
A külügyminisztérium szeptember elsején reagált, amikor is Ivanov miniszter a televízióban
kijelentette: "A nyugati kampány azoknak a köröknek a politikáját tükrözi,
amelyek nem akarják, hogy hazánk megerősítse a világban betöltött szerepét."
Putyin miniszterelnök pedig még aznap megerősítette, hogy a pénzmosás az amerikai
FBI-jal állandó kapcsolatot fenntartó orosz jogvédő szervek illetékességi körébe
tartozik. Azaz semmi szükség nincs arra, hogy hűhót csapjanak a kriminalizált orosz
dollárok miatt.
Amíg az orosz kormány hallgatott, az ország és vele együtt minden olyan orosz
tisztviselő és oligarcha becsületének védelmezését, akiket a nyugati sajtó megemlített
a "Russiagate" kapcsán, az ORT neves újságírói vállalták magukra. Egyikőjük,
amikor azokról a vádakról beszélt, amelyek szerint a Kagalovszkij család az IMF pénzét
a The Bank of New Yorkon keresztül térítette el eredeti rendeltetésétől,
kijelentette: "Az Oroszország újbóli elszigetelésére irányuló előkészületek már
elkezdődtek." Konsztantyin Kagalovszkij egyébként Oroszország IMF-képviselője,
felesége pedig a Bank of New York keleti részlegének munkatársa.
"Ez nem más, mint amerikai kitaláció" – állította az ORF másik híres
riportere, amikor azokra a hírekre reagált, melyek lényege, hogy Jelcin családja a
Bank of New Yorkon keresztül átmosott 15 milliárd dollárt. Érdekes, hogy még
ugyanazon a napon a vezető orosz újságok átvették egy olasz újságnak a cikkét,
amely az elnöki családnak a svájci Mabetex cég üzleti machinációiban való részvételéről
szól. Ennek eredményeként a "család" tagjainak nyugati bankszámláin nem kevés pénz
jelent meg. Jelcinnek, lányának, Tatjana Gyacsenkonak, Anatolij Csubajsznak és
Korzsakovnak, az elnöki testőrség egykori vezetőjének a neveit emlegették. A Kreml
sajtószolgálata azonnal különleges nyilatkozattal reagált. Azt állították, hogy
sem Jelcinnek, sem családja tagjainak nem volt soha nyugati bankszámlája.
Tehát az orosz közvéleménynek azt sugallják, hogy a nyugati sajtó minden állítása
koholmány és provokáció, melynek egyik célja, hogy lejárassák Al Gore-t, az Egyesült
Államok alelnökét, aki Csernomirgyin egykori miniszterelnökkel jó kapcsolatokat ápolt.
A másik cél, hogy csapást mérjenek Oroszország külföldi megítélésére. Tehát a
nyugati sajtó véleményének elutasítása egyenlő az ország érdekeinek védelmezésével.
Gyakorlatilag nem is lehet azoknak a hangját hallani, akik azt mondják: "Próbáljuk
meg kikutatni, mi az igazság és mi nem. Ne keverjük össze a korrumpálódott
tisztviselők érdekeit az országéval!" Akik ezzel ellentétes állásponton vannak,
azt vallják, hogy a nyugati sajtónak nincs egyetlen hitelt érdemlő bizonyítéka sem.
Ezt maga Camdessus is megmondta. Mégis lenne indok a komoly vizsgálatra.
Az Argumenti Fakti cím? népszerű hetilap még márciusban megírta, hogy egy egykori
miniszterelnöknek 2,4 milliárd dollárja van nyugati bankokban. Nem nevezték meg akkor,
kiről van szó. Most pedig a "Russiagate" csúcspontján a Csernomirgyin
exminiszterelnökhöz közel álló egyik politikus elmondta, hogy a New York-i bankon
keresztül valóban átment néhány milliárd dollár Oroszországból. Azonban ez nem az
IMF pénze, hanem, úgymond, orosz vállalkozók "magántőkéje". Ezek után felmerül
a kérdés: vajon nem Csernomirgyin-e az a bizonyos miniszterelnök? Ha pedig igen, honnan
van neki ennyi "magántőkéje"? Maga az exkormányfő egyébként nevetve kommentálta
az őt ért vádakat: "Most ébredtek fel?"
Egy Oroszország nélküli világ vízióját veti fel a The Wall Street
Journal Europe közép-európai melléklete. A politikai-pénzügyi szaklap szerint
Nyugaton sokan már a dagesztáni összecsapások előtt úgy vélekedtek, hogy a Kreml
kezdi elveszteni ellenőrzését a hatalmas ország fölött. Számos területen a kormányzat
máris képtelen eleget tenni a minimális állami szerepnek is: nem fizet nyugdíjat, nem
szed adót, nem tartja fenn a rendet.
Egy amerikai elemző szerint a tavalyi pénzügyi válság nem időszakos visszalépés
volt az orosz reformokban, hanem mérföldkő abban a 25 éves hanyatlási ciklusban,
amely Leonyid Brezsnyev vezetése alatt kezdődött. Történelmi jelenségnek vagyunk tanúi,
amelynek nyomán Oroszország egyre kisebb és kisebb szerephez jut a világ ügyeiben,
viszont nő a kockázat, hogy Moszkva a fejlettebb és dinamikusabb hatalmak közötti
verseny tárgya lesz – állítja Thomas Graham elemző.
Az orosz problémának számos kihatása van a nyugati politikára is. Hosszú távon árt
az ENSZ-nek, ha Moszkva fellépése és hatalma között nő a különbség. Ha viszont a
hangot adottságaihoz veszi vissza, komolyan gondolni kell az Oroszország nélküli világ
lehetőségére – állítja a The Wall Street Journal.
1999. 09. 04. (III/35)
