A csoport tagjai, amint tették azt az áprilisi tömegtüntetések
során, ezúttal is a Kommunista Párt vezetoinek lakóhelye, a
Zsongnanhaj elé járultak panaszaikkal. A rendorség azonban
gyorsan autóbuszokba gyömöszölte és elszállította oket. A
csoport tagjai nyomatékosan leszögezik, hogy tartózkodnak a
politikától, és csupán a test, illetve a lélek nemesítése
a céljuk. A kínai vezetok azonban egészen másként látják
a dolgot. A titkos politbüro-ülést követo napon már
betiltották a szervezetet, és a vádak egész sorát hozták
fel alapítója, a New Yorkban élo Li Hong-csi ellen. Ezzel végeredményben
elárulták azt, hogy milyen komoly ellenfélnek tekintik ezt a
vallási mozgalmat. Most, amikor a kínai gazdaság fejlodése
egyre lassul, a társadalmi nyugtalanság egyre növekszik,
hivatalos körök veszedelmes politikai eronek minosítik ezt a
mind szélesebb körben elterjedo vallási felfogást. A Polgárügyi
Minisztérium azzal vádolta a Buddhista Törvényt, hogy "bujtogatott
és zavargásokat idézett elo".
A kormány a megtorlások következo lépéseként - szinte
felidézve a maoista átnevelési kampányokat - különleges
iskolákba küldött 1200 olyan állami alkalmazottat, aki tagja
a Falun Gong mozgalomnak, hogy kommunista irodalmat tanulmányozzon,
és megtagadja a csoporthoz tartozását. Kissé megdöbbento
cselekedet ez annak a kínai kormánynak a részérol, amely elkötelezettségét
hangoztatta a gazdasági reformok és a korszerusítés mellett,
aláírta a polgári és politikai jogokat szavatoló nemzetközi
egyezményt, ezzel garantálva a kínai polgárok kifejezési, gyülekezési,
valamint vallásszabadságát. A pekingi vezetoknek ez a vad bünteto
hadjárata egy semmiféle politikai jelleget nem mutató vallási
mozgalom ellen egyre inkább magára ölti a kommunista pártok
politikai kampányainak félreismerhetetlen arculatát.
A rendorség a csoport tagjainak ezreit tartóztatta le országszerte,
sportpályákra vitte oket, majd sokszor órákig tartó vallatásoknak
vetette alá ezeket az embereket, és sokakat arra kényszerített,
hogy nyilatkozatokat írjanak alá, megtagadva a Buddhista Törvényhez
tartozásukat. A Kulturális Forradalom idejére emlékeztetett,
amikor a hatóságok több millió könyvet és hangszalagot
semmisítettek meg. Szinte elképesztonek hatottak azok a hírek,
hogy a Falun Gong egyes orizetbe vett tagjai a Kommunista Párt
magas rangú vezetoi közé tartoztak. Nem sokat kellett várni
arra sem, amíg a kínai kormány körözést adott ki a mozgalom
vezetoje, Li Hong-csi ellen, és kérte az Interpol segítségét
kézre kerítése érdekében. A csoport egyik szóvivoje
azonban közölte: az amerikai Külügyminisztérium biztosította,
hogy Li Hong-csi mindaddig biztonságban van, amíg az Egyesült
Államokban marad. A nyomozást az Interpol is elutasította. Közleményük
szerint a szervezet alapszabályának harmadik cikke megtiltja,
hogy politikai vagy vallási természetu tevékenységbe
beleavatkozzon.
A pekingi vezetoség megtorló intézkedéseit a kínai biztonsági
szervek három hónapos tüzetes vizsgálata elozte meg, amelyet
maga Csiang Cö-min elnök rendelt el. Ennek kapcsán titkosrendorök
szivárogtak be a szervezet sorai közé, és titokban
videoszalagra vették a gyuléseket. Ami aggodalommal töltötte
el a felso vezetést, az nem volt más, mint a csoportnak az a
sajátsága, hogy hatalmas tömegeket volt képes összehozni az
éberen figyelo rendorség tudta nélkül, és szeme láttára.
Ezek az öszszejövetelek ugyanis nemcsak aggodalommal töltötték
el, de meg is szégyenítették a biztonsági szerveket. A rendorség
végül is felfedte, hogy a tiltakozásokat nagyrészt email segítségével
szervezték, és a Falun Gong egész szervezetet mondhatott magáénak.
Peking felmérése szerint a mozgalom 1992-es megalapítása óta
kétmillió tagot szerzett. A Buddhista Törvény ezzel szemben
azt állítja, hogy 100 millió követoje van.
A kommunista vezetok persze köztudomásúan paranoiásak, és
saját árnyékuktól is félnek. Különösen idegesíto számukra,
hogy most nem harcos szellemu diákokkal van dolguk, mint
1989-ben a Mennyei Béke Kapujának terén, hanem háziasszonyokkal,
nyugdíjasokkal, tisztviselokkel. A Falun Gong követoi
buddhizmust hirdetnek, légzogyakorlatokat folytatnak, elítélik
a dohányzást, az ivást és a mai Kína hajmereszto anyagiasságát.
Még ennél is félelmetesebb azonban a kormány szemében az a
lehetoség, hogy a Buddhista Törvény politikai szervezetté válhat,
amint ez már több ízben megtörtént a kínai történelem
folyamán. A rendorség azonban mindezideig semmi bizonyítékát
nem találta politikai öszszeesküvésnek, és a hivatalos média
azzal vádolja Li Hong-csit, hogy egy olyan szekta vezetoje,
amely babonát és boszorkányságot terjeszt.
A csata a kínai politikusok és a Falun Gong tagjai között
jelenleg az interneten folyik. A Buddhista Törvény New Yorkban
muködo Kutató Társasága rendszeres tájékoztatókat bocsát
ki a kínai városokban folyó megtorlásokról, és egyes
anyagai eljutnak Kínába is
email segítségével. A múlt héten figyelmeztetést tett közzé,
amelyben felszólítja a kormány vezetoit, hogy "hagyják
abba embertelen üldözésüket", avagy a helyzet "egy újabb
június 4-i tragédiává" fajulhat, utalva ezzel az 1989-es tömegmészárlásra
a Mennyei Béke Kapujának terén.
Az ügynek van egy igen érdekes amerikai fejleménye. Miközben
a pekingi kormány egyre kegyetlenebb üldözést folytat egy
vallási gyülekezet tagjai ellen, az Egyesült Államok Képviseloháza
260:170 arányban megszavazta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény
státusát Kína számára. A Szenátus is rövidesen követni
fogja a példát. Érdemes itt megjegyezni azt, hogy pontosan az
amerikai Kongresszus az, amely a legércesebb hangon hirdeti az
emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát, nem kevésbé,
hogy nagyrészt attól teszi függové határozatait. Jóllehet
a liberális demokraták és a konzervatív republikánusok
teljesen szokatlan módon szövetségre léptek a javaslat meghiúsítása
érdekében, mégsem sikerült a frontáttörés. Az egyik legérzelmesebb
beszédet David Wu, oregoni demokrata képviselo, a Ház elso
megválasztott tajvani-amerikai tagja mondta: "Amerika ügye több
kell, hogy legyen, mint csupán üzlet, kapcsolatok nem
vezethetnek csak a kasszán keresztül. Az igazi kapcsolatnak úgy
kell tekintenie a kínaiakat, mint valódi népet, mint a mi népünket,
mint egy törekvésekkel, reményekkel teli népet, amely arra vágyik,
hogy a szabadság ösvényén haladhasson."
Sajna, de való, a javaslat ellenzoi sokkalta gyengébbnek
bizonyultak az olyan üzleti csoportosulásoknál, mint az Egyesült
Államok Kereskedelmi Kamarája, valamint az olyan mamutvállalatoknál,
mint a General Motors, a Boeing avagy a Kodak, amelyeknek érdekeltségei
vannak Kínában. Ismét csak igaznak bizonyul egy régi magyar
mondás, amely szerint a pénz beszél, a kutya ugat.
1999. 08. 07. (III/31)
